Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-12-22 / 21. szám

NKORMÁNYZAT Drasztikus kormányzati megszorítás sújtja az önkormányzatot Folytatás az 1. oldalról > A költségvetési koncep­ció tárgyalásakor Riz Le­vente polgármester tájé­koztatta a képviselőtes­tületet: a parlamenti MSZP-SZDSZ többség a költségvetés megszava­zásával 2009-ben az ön- kormányzatok állami támogatását 150 milliár­dos megvonással a 2001-2002-es szintre csökkentette. Rákosmente önkor­mányzatának költség- vetéséből 2008-2009 fo­lyamán több mint 1 mil­liárd forintot von ki a kormány. Ezeket a pén­zeket a kerületi bölcső­déktől, óvodáktól, isko­láktól, szociális intéz­ményektől, okmányiro­dáktól veszik el, miköz­ben ezen intézmények működtetését továbbra is államilag előírt köte­lező önkormányzati fel­adatként deklarálják. 2009-ben nemcsak re­álértékben, hanem no­minálisan is csökken az önkormányzati intéz­mények finanszírozása. Több szociális normatí­va egyszerűen megszű­nik, pl. a támogató szol­gálatoké. Ráadásul az infláció, az energiaáremelések tovább növelik a kerület kiadásait. Kötelező feladat, de forrást nem adnak hozzá Az e tárgykörben készült testületi előterjesztés idézte az önkormányzat­okról szóló törvényt: "a törvény a helyi önkor­mányzatnak kötelező fel­adat- és hatáskört is meg­állapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányza­ti feladat- és hatáskörök meghatározásával egyi­dejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltéte­leket, dönt a költségveté­si hozzájárulás mértéké­ről és módjáról." Ilyen önkormányzat­oknak megállapított kö­telező feladat például az oktatás vagy a szociális ellátás, amelyhez tör­vénysértő módon ma az állam nem biztosítja a szükséges anyagi feltéte­leket - a kiadások maxi­mum 40%-kát állja az ál­lami normatíva, a többit helyben kell kigazdál­kodni. Ennek tarthatat­lanságára az Állami Számvevőszék is felhív­ta a figyelmet rámutatva arra, hogy a biztosított támogatás és a fenntartá­si költségek alakulása nincs összhangban. Spórolnak az iskolás gyerekeken A legnagyobb a vissza­vágás az oktatás terüle­tén történik. Riz Leven­te polgármester mind­ezt az elsős kisdiákok után járó állami norma- tíva-csökkentésen ke­resztül mutatta be: Egy első osztályos ta­nuló után járó állami alaptámogatás (Ft/ta­nuló/év) Ev Támogatás 2002 187.000 Ft 2006 204.000 Ft 2008 145.700 Ft 2009 140.000 Ft Ahol tartani kéne, azaz a 2006. évi támogatás inflációkövető értéke 2009-ben 243.000 Ft A táblázat bemutatja, hogy az elsős gyerme­kek 2009-es állami támo­gatásának legalább a 243 ezer forintot kellene elérnie, ehelyett az a 2002-es szint alá süly- lyedt, 140 ezer forintra. A kerületvezetés sze­rint a kormány a kisgyer­mekeken spórol. Riz Le­vente szóbeli kiegészí­tésében utalt arra: az MSZP-SZDSZ parla­menti többség 2002-ben duplájára emelte fel a mi­niszterek és államtitkár­ok fizetését. A Fidesz ja­vasolta az állami vezetők bérének 2002-es szintre történő visszacsökkenté- sét, a kormány ezt nem akarja, ugyanakkor a bölcsődéseknél, óvodá­soknál, és iskolásoknál minden gond nélkül megcsinálja. - mondta ar­ra utalva, hogy a jövő év­től az oktatási normatí- vák alacsonyabbak, mint a hat évvel ezelőttiek. A kerületi előterjesz­tés egyértelműen ki­mondja: az újabb drasz­tikus forráskivonás olyan helyzetet teremt, amelyben az önkor­mányzatok túlnyomó része az intézményeik működtetéséhez szüksé­ges pénzt egyszerűen képtelen lesz előterem­teni. Ez pedig az okta­tás-nevelés színvonalá­nak csökkenésén túl, in- tézménybezárásokhoz és tömeges elbocsátá­sokhoz vezethet. Az egyéb bevételek is csökkenhetnek A kormányzat szerint a normatívák csökkené­sét az önkormányzatok bevételeinek növekedé­se ellensúlyozhatja - ezt az érintettek azonban cáfolják. A kerületi helyható­ságok legjelentősebb forrása a Főváros által beszedett iparűzési adók megosztásából, és a kerület által kivetett építmény és telekadók, valamint a gépjármű adókból származik. Ezek növekedése a gaz­dasági válság idején szinte kizárt: a gazdasá­gi visszaesés várhatóan csökkenteni fogja a vál­lalkozások teljesítmé­nyét, azaz az adó alap­ját, így a várható bevé­teleket is. Ez újabb mí­nuszokat jelenthet a ke­rületnek. Ráadásul a fővárosi iparűzési adó bevételek felosztása a 2006 telén elfogadott törvényi sza­bályozás okán rendkí­vül kedvezőtlen kerüle­tünk számára, évente 5%-kai csökken a fővá­roson belüli részesedése Rákosmentének. A kormányhoz és országgyűlési képviselőnkhöz fnrdolt a testület A képviselőtestület a fentiek miatt december 11-én úgy döntött: felter­jesztési jogánál fogva a magyar kormányhoz fordul azzal a kéréssel, hogy biztosítsa az ön- kormányzatoknak az oktatási, szociális felada­tok ellátásához szüksé­ges anyagi forrásokat. A testület a Fidesz és a KDNP-MIÉP frakció ja­vaslatára arról is dön­tött, hogy a felkéri Alexa Györgyöt, a kerület or­szággyűlési képviselő­jét, hogy a helyi érdeket képviselve a családokat, közszolgákat, nyugdíja­sokat, bölcsődéket, óvo­dákat, iskolákat sújtó költségvetést ne szavaz­za meg. A testület felhívása eredménytelen volt: Rákosmente országgyű­lési képviselője, Alexa György igennel szava­zott a költségvetésre 2008. december 15-én a Parlamentben. Kerületi intézkedések a válság kezelésére A képviselőtestület de­cemberi ülésén a polgár- mester javaslatára elfo­gadott két előterjesztést, amely a válságot próbál­ja helyi szinten a lehető­ségekhez képest kezelni. Áz egyik határozat szerint az önkormány­zat 2009-ben létrehoz egy 350 milliós szociális válságkezelő tartalékot, amelyből a válság által leginkább sújtott csalá­dokat, szegény sorsúa- kat, nyugdíjasokat, köz­szolgákat kívánják tá­mogatni. Egy másik döntés a helyi vállalkozóknak és munkanélkülieknek kí­ván segíteni. Az önkor­mányzat létrehozza a kerületi Foglalkoztatási Alapot, melyből az a ke­rületi székhelyű vállal­kozás részesülhet, aki kerületi állandó lakhe­lyű regisztrált munka- nélkülit vesz fel dolgoz­ni. A pályázatot 2009 ta­vaszán írják ki, a képvi­selők 30 milliós keret­összeget hagytak jóvá a finanszírozáshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom