Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-12-11 / 20. szám
Mi lesz veled Merzse-mocsár? 'S. Km Tamás A Bétel Alapítvány szervezésében Budapest egyik legnagyobb vizes élőhelyéről tartottak vitafórumot a Magyar Baptista Gyülekezet Zrínyi úti imaházában november 22-én. A 27 hektáros természetvédelmi területet a teljes kihalás fenyegeti, pedig 1988-ban még csónakázni lehetett a tavon. Később Rákoskert és Rákoshegy gyors beépülése, a csatornázás erősen lecsökkentette a vízszintet, ami az állat- és növényvilág jelentős pusztulásával járt. Pet- rőczy Tibor, a Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatója a Merzse- mocsár természeti értékeiről és állapotáról tartott diaképes előadást. A Rákoshegy - Rákoskert - Ferihegy 2 repülőtér által határolt, mindkét településrészről megközelíthető területről történelmi fotókat is láthattunk, ahol olyan magas volt a vízszint, hogy csak csónakkal lehetett közlekedni. Ez már a múlté, bár időnként ezek a nagyvizes állapotok megismétlődtek. Petrőczy Tibor bemutatta a Merzse-mocsár növény- és állatvilágát, az orchideákat, a kovaalgákat, a különféle moszatokat és víziboglárkákat és a puhatestűek faunáját. Amikor a víz megjelenik, vele együtt előbújnak a teknősök, a vörös hasú unkák, a hüllők közül a zöldgyík és a vízisikló. Avagy hová tűnik - időnként - a víz és a madárles? Mi lesz veled Merzse-mocsár? A mintegy százhat fajt reprezentáló fészkelő és átvonuló madarak is gyakori vendégei a Merzse-mocsárnak, így a bíbicek, a szárcsák, a gyurgyalagok, valamint az igazi madártani ritkaságnak számító őrgébics. Fontos lenne a lakosság érzelmi bevonása, értékrendjük formálása, és a védelemben érdekeltté tétele, hiszen a Merzse-mocsá- ron felépített madárles időnként eltűnik. Legalább hétszer építették vei. Bajor Zoltán, az egyesület budapesti elnöke elmondta: 1996 óta foglalkoznak Budapest természetvédelmi területeinek kutatásával, így a Merzse-mo- csárral is, ahol elsősorban madártani értékeket tártak föl és botanikai felméréseket végeztek. Bajor Zoltán a Merzse-mocsár madárvilágát bemutató képeket vetítve bemutatta, hogy milyen természet- védelmi élőhelykezelés, illetve egyéb karbantartási munkák történtek eddig. A fórumot Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója nyitotta meg, amelyen elsőként Szabó Tibomé, a Rákoshegyi Polgári Kör elnöke kért szót. Elmondta, szép előadásokat hallhattunk és láthattunk a Merzse-mocsár élővilágáról, de arról nem esett szó, mit tesznek az illetékesek annak érdekében, hogy a területen újra mocsár legyen? A mocsárt vízzel ellátó artézi kutakat tavaly elzárták, és idén hiába nyitották meg, a mocsárban száraz lábbal lehet sétálni. Válaszában Takács Noémi, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi ügyoszújjá az ácsolatot, illetve pótolták az elhordott faanyagot. A fővárosi önkormányzat rendszeres bejárással a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet bízta meg a Merzse-mocsár vizsgálatával, őrzésé- Víz nélkül kihal a mocsár tályának előadója hangsúlyozta: a vízutánpótlás kérdése a '90-es évek elejére nyúlik vissza, amikor néhány év aszályos időszak után a szakemberek - mindenféle hatástanulmány nélkül - olyan döntést hoztak, hogy a mocsár ökoszisztémájába valamilyen szinten be kell avatkozni. 1995 óta működik az a három artézi kút, amelynek állandó vízfelületet kellett volna eredményezni, de kiderült, ezek a kutak önmagukban képtelenek a folyamatos vízmennyiség biztosítására. Hosz- szú távon ez tarthatatlan, mert többet költenek a Merzse vízutánpótlására, mint a többi budapesti természetvédelmi területre összesen. Bajor Zoltán hozzátette: a kutak fúrása hibás megoldás volt, mert a Merzsében akkor van víz, ha elegendő csapadék esik. A kutak egyébként is a mocsár alól szívják el a vizet, így ez a „keringtető rendszer" nem jó megoldás. A mocsár, definíciója szerint időszakos vízborítottságú területet jelent, amit sajnos tudomásul kell vennünk, mint ahogy azt is, hogy az élővilága ehhez alkalmazkodik. Takács Noémi végezetül kifejtette, hogy egyelőre a főváros tanácstalan. Több megoldás is szóba kerülhet, szakértőknek kell megvizsgálniuk, hogy van-e a jelenleginél hatékonyabb megoldás. Várjuk környezetvédelmet érintő észrevételeiket, javaslataikat: kornyezet@rakosmente.hu
