Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-11-06 / 18. szám
Egészségügy vezető az Egészségház élén Dr. Kalman Sándor a várható orvoshiány miatt aggódik ■<&. Kiu Tamás S zeptembertől új vezetője van a XVII. kerületi Egészségháznak dr. Kálmán Sándor személyében, aki egyben a kőbányai járóbeteg-intézmény irányítását is ellátja. Az orvosigazgató a Bajcsy-Zsilinszky Kórház orvos-szakmai vezetője, valamint hozzá tartozik a kórház két krónikus betegellátó részlege is. Dr. Kálmán Sándor a Hírhozónak elmondta, hogy ezeket a munkákat korábban három ember végezte, a közelmúlt törvényi változása viszont úgy rendelkezett, hogy az egészségügyi intézmények orvosszakmai vezetését egy kézbe kell összpontosítani. Ez elősegíti annak a megoldását, hogy a járóbeteg-ellátás és a fekvőbeteg intézmények közötti párhuzamosságok megszűnjenek, kiküszöböljék a feleslegesen megismételt vizsgálatokat és a munkavégzés azonos szakmai elvek szerint történjen.- Milyen tervekkel vette át az Egészségház vezetését?- Korábban számos olyan diagnosztikus és gyógyító tevékenység történt a fekvőbeteg intézetekben, amelyeknek nem feltétlenül ott kellett történnie, mert járóbeteg-ellátás keretében is megoldható. Ezt felismerve a közelmúltban több olyan egészségpolitikai intézkedés történt, amely ezt az állapotot célozta megszüntetni, azonban véleményem szerint ezek az intézkedések nem a kellő sorrendben történtek. Az alapellátás és a szakorvosi ellátás kellő fejlesztését megelőzően került sor a kórházi ágy számok csökkentésére, illetve a teljesítésivolumen-korlátozási intézkedésekre. Az így kialakult helyzet időnként fennakadásokat okoz a szakrendelőkben, ezért a járóbeteg-ellátás fejlesztését tartom az egyik legfőbb feladatomnak. Ezt kell olyan szintre emelni, hogy személyi és tárgyi feltételeiben és szakmailag is alkalmassá váljon a megfelelő gyógyító munkára. Ezzel mindenki jól jár. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy bizonyos kórképek esetén sokkal sikeresebb az ambuláns ellátás, mert a beteg személyre szabott gyógyszeres beállítása a megszokott otthoni és munkahelyi környezetében, a napi szokásos tevékenységéhez igazítva történik. Járóbeteg-ellátás keretében azonban nem csak bizonyos belgyógyászati kórképek kezelése, hanem számos operatív jellegű beavatkozás is elvégezhető, mint pl. a sebészet, nőgyógyászat és urológia területén is számos példát lehetne említeni.- Az orvos-beteg kapcsolat tekintetében mire Iielyezi a legnagyobb hangsúlyt?- Határozottan ki merem jelenteni, hogy ebben a kapcsolatban a problémák és félreértések jelentős része a nem megfelelő kommunikáció hiányából fakad. Ezért tartom különösen fontosnak, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók közötti kommunikáció tartalmilag és minőségében megfelelő legyen. Az orvos-beteg kapcsolat nem az orvosnál, hanem a portán, és a betegirányítóknál kezdődik, és innentől kezdve mindenkinek, aki az adott intézményben dolgozik, alapvető kötelessége kell hogy legyen a beteggel való zavartalan kommunikáció biztosítása. Ez azonban bizonyos fokú nyitottságot vár el a betegektől is, próbáljon és merjen magyarázatot kérni arra, hogy ha valamit nem ért.- Érződik-e a Bajcsyban, illetve a XVII. kerületi Szakrendelőben a lassan már országos problémává duzzadó orvoshiány?- Eddig ez csak vidéken volt érezhető, de most már sajnos Budapesten is. Konkrétan Rákosmentén egyelőre nem beszélhetünk krónikus orvoshiányról, mert minden esetben tudjuk biztosítani a folyamatos ellátást, esetenként úgy, hogy kórházi orvosok járnak ki rendelni a kerületi intézménybe. Ennek azonban a szakrendelő és a kórházi munka összehangolása szempontjából komoly szakmai jelentősége is van. Ha ugyanaz a szakmai vezetés irányítja a dolgozót a járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-ellátásban, akkor az egy folyamatosságot mindenképpen biztosít. Az ország komoly összegeket áldoz orvosképzésre, ezzel nincs is különösebb gond. A megtartással van baj. Azok a fiatal, 35- 40 év alatti szakorvosok, akik a legkorszerűbb tudás birtokában vannak, megfelelő nyelvismerettel rendelkeznek, nagyon kapósak az unióban és a tengerentúl is. Csak hogy érezhető legyen a különbség, Magyarországon egy kezdő orvos nettó havi jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot sem. Németországban, ennek a nyolc-tízszeresét kapja kézhez a friss diplomás, ami óriási különbség. Tudjuk, hogy mások a lehetőségek, ennél valamivel kevesebbel is beérnék a magyar orvosok, mert a pénzen kívül más szempontokat is mérlegelni kell. Személyes tapasztalatom, hogy többségük igen nehéz szívvel kezd új életet egy idegen országban. Egy külföldi munkavállalás nem csak a pénzről szól, hiszen a családi, baráti kört is fel kell adni, de ez már az a nagyságrend, amiért vállalják a nehézségeket. Az egészséges táplálkozás a legjobb gyógyszer V ilágszerte kutatások igazolják, hogy az egészséges, tartalmas és hosszú élet titka a helyes táplálkozás. Ezzel szemben a betegségek korai kialakulása és krónikus betegségek jelentkezése szoros összefüggést mutat a helytelen táplálkozással, számos esetben pedig közvetlenül erre vezethető vissza. A nemzetközi egészségügyi szervezetek, így az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) is felhívja a figyelmet, hogy a krónikus betegségek (rák, cukorbetegség, szív és érrendszeri megbetegedések) gyakorisága lényegesen csökkenthető, ha kevesebb telített zsírt, finomított cukrot vagy fagyasztott ételt fogyasztunk. Ugyanakkor a friss, helyben termesztett, szezonális zöldségek, gyümölcsök, a teljes értékű gabonafélék, valamint a hal fokozott fogyasztása, továbbá a hiányzó tápanyagok ellenőrzött és teljes értékű étrendkiegészítőkkel történő pótlása lényegesen csökkenti a krónikus megbetegedések kialakulásának a kockázatát. Ha a helyes táplálkozás rendszeres testmozgással, pihenéssel, szeretettel és a stressz csökkenésével párosul, idősebb korban is életerősek és egészségesek maradunk. Dr. Vadas Miklósáé Katalin táplálkozási és életmód tanácsadó
