Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-10-22 / 17. szám
NKORM ANYZAT Az építő kritika nem kötözködés Az önkormányzat gazdálkodásáról Oláh Lászlóval beszélgettünk Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságával alapvetően elégedett az SZDSZ szakpolitikusa, Oláh László. Ha a gyanúval övezett és kritikákkal illetett előterjesztéseknél a liberálisok véleményét is figyelembe vették volna, a városvezetés elkerülhette volna a vádaskodásokat - állítja a Költségvetési Bizottság volt elnöke, aki az épületeink karbantartására, felújítására nagyobb figyelmet fordítana. 'S. Torkos Matild K épviselő úr miként ítéli meg a kerületben a gazdálkodás biztonságát?- A költségvetés ösz- szességében stabilnak tűnik. Az eladósodottság kismértékben növekedett, de nem olyan mértékben, hogy ez veszélyeztetné az önkormányzat működését. Kisebb gondok vannak, ezek azonban elég látványosak. Hogy mindenki jól értse: a költségvetés 85-90 százaléka működési célokra megy el. Tehát az iskolák, az egészségügy, a szociális ellátó- rendszert működtetésére. Ahol a vezetésnek „játéktere" van, az a fejlesztésekre, beruházásokra, illetve az önkormányzati tulajdonú épületek állagmegóvására fordított összegek, és egy egészen kicsi hányad az, ami szabadon elkölthető. Ez néhány tízmilliótól néhány százmillióig terjed. Ez az a tartomány, amiről beszélünk. Ez nem sok, az egész költségvetés tíz százalékánál kevesebb. El kell ismernünk egy konkrét tényt: a 2008. évi költségvetés tervezésénél szigorúan és fegyelmezetten járt el a város- vezetés, például az oktatási intézmények költségvetését nem hagyta elszaladni. Amit viszont problémának látok, az az önkormányzati kft., korábban kft.-k működése és ennek a problémának a kezelése. Azt könnyű volt megállapítani, hogy nem jó, hogy van két kft., ahol az egyik, aki elvégzi a munkát, a másiknak számláz, hiszen emiatt keletkeztek a többletkiadások.- Magyarán jó volt a megoldás, csak...- Csak a megvalósítás volt rossz, elkapkodták. Nem a kivitelező kft.-t kellett volna megtartani, mert kivitelezőből ezer van Budapesten, hanem a bonyolító céget. És akkor a kivitelezési munkákat lehetett volna versenyeztetni. Ezt az SZDSZ-frakció a vita során meg is fogalmazta. Ha elfogadják, amit mondunk, magukat óvták volna meg a későbbi problémáktól, amik be is következtek. Ha az ember építő kritikát gyakorol, jó lenne, ha megfontolnák. Persze tudom, hogy nagyon kiéleződtek a politikai viták Magyarországon, és nagyon nehéz elhinni, hogy a másik oldal nem csak kötözködni akar. A kétéves munkánk egyébként igazolja, tényleg csak olyan fontos ügyekben kritizáltunk, mint például a telekmegosztás ügye az uszoda- és élményfürdő beruházás területén. Ahol nem mérték fel, milyen többletterheket jelent a területen levő épületek elbontása, illetve kiváltása. Utólag derült ki, hogy van még egy hetvenmilliós plusz- költség, amit az önkormányzatnak kell állnia.- Nem lehet, hogy az a gond, hogy a Polgármesteri Hivatal az ilyen menedzserszemléletet követelő feladatokra nincs kellően felkészül-ve?- Vannak tanácsadók a vezetés mellett. Az apparátus és a választott hatalom között efféle differenciák mindig vannak, harminc év tapasztalata alapján mondom, ez örök probléma. Az apparátus a rutin műveleteket ragyogóan elvégzi, az újabb kihívásoknak pedig sokszor csak botladozva tud megfelelni. 2005 óta a többletforrásokat az ön- kormányzatok pályázatokból tudják beszerezni. Erre egyébként a kerület jól reagált. Ezért is dicséret illeti a városvezetést.- És ebben jól is működik a lobbi, az ellenzéki pártok is gyakran segítenek a Fővárosi Közgyűlésben érdekeink érvényesítésében.- Ebben jók vagyunk. Ugyanakkor bizonyos mértékig a.bizalommal is probléma van a mi részünkről. Az uszoda területének megosztása, a megfelelő konstrukció kiválasztása során is felmerült bennünk, hogy vajon a vállalkozó, miként volt képes három nap alatt reagálni arra, hogy ha az önkormányzatnak plusz hetvenmil- lióba kerül a projekt, nem baj, ő azt a hetven illiót pluszmunkával kompenzálja.- Az oktatásügyben követett költségvetési politikáról ön elismerően szólt. Hogy látja az őszi gázáremelés nem borítja meg a költségvetésük kiadási oldalát?- A közműáremelések drasztikusan érintik az önkormányzatokat. És ott van még a 13. havi bérek kifizetésének a kötelezettsége is, ami idén másfél havi terhet ró ránk. Ez összesen tízszázalékos költségnövekedést eredményez az ágazaton belül (amit a kisebb iskolák nem tudnak kigazdálkodni a költségvetésükből). Az is rosszul érinti a kerületet, hogy a fővárosi forrásmegosztásból évről évre kevesebbet kapunk. Azért kapunk kevesebbet, mert 2006 óta megváltozott a szabályozás egy törvény erejénél fogva, és fokozatosan évről évre öt százalékot veszítünk a korábban kapott összegből. Ez a két hatás jelentős, és jórészt magyarázza, amit a beszélgetésünk elején mondtam, hogy kismértékben nőtt az eladósodottságunk. Másfelől viszont a Rákosmente Kft. a tavalyi évben szinte semmilyen felújítási munkát nem hajtott végre az intézményi épületeken, így ez a pénz megmaradt, egyébként pont emiatt ment tönkre a cég, mert ha elvégezte volna, kétszeres áron, mint amennyibe kerül, akkor nem lenne hiánya.- Ugyanakkor az uniós pályázatokon komoly önrésszel kell rendelkezni, hogy fejlesztéseinkhez pluszforrást vonjunk be, miközben a működtetéshez is hitelt kell felvennünk az ilyen előre nem látható terhek miatt, mint a gázáremelés. Valóban elég szűk a játéktér.- Látszólag de valójában mégsem, mert a hitelből megvalósított fejlesztések meghozzák a saját hasznukat, ha felújítunk egy iskolát, akkor energiaköltségeket takarítunk meg, ami megtérül.. Ráadásul az önkormányzatok köny- nyen jutnak olcsó kamatozású hitelekhez. Ezzel együtt én mindig azt szoktam mondani, hogy hitelfelvétel terhére ne tegyünk semmit, de az intézmény-felújítási programokat mégis célszerű lenne elindítani addig, amíg olcsón kapunk hitelt, különösen annak fényében, hogy komoly gazdasági recesszió várható.
