Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-09-25 / 15. szám
A Gyárfás Trióval indult a Jazzpresso 'S- Horváth Tibor S zeptember 14-én hangulatos koncerttel vette kezdetét a Jazzpresso 16. évadja, a Gyárfás Trió szórakoztatta a vájt fülű közönséget a Vigyázó Művelődési Ház megszépült előterében. Gyárfás István a negyvenes muzsikusgeneráció jeles képviselője. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén szerezte. Másfél évtizede alakította trióját, amellyel 1995-ben készítette el Live At The Jazz Café című első albumát. Gyárfás zenei példaképei Wes Montgomery (1925-1968) és más mainstream jazzóriá- sok. A hazai koncertek mellett nagy sikerrel szerepeltek a közelmúltban Ausztriában, Dániában, Németországban és Romániában. Az együttes zenéje leginkább kellemes, standard jellegű jazz- ként írható le. Repertoárján megtalálhatóak mind az ismertebb jazzklasszikusok, mind a csemegének számító különlegességek a swing, a blues és a latin zenei világából. A zenekar tagjai: Gyárfás István gitár, Czakó Péter bőgő, basszusgitár és Cseh Balázs ütőhangszerek. Szobrászati szimpózium Laborcz Ferenc munkásságáról értekeztek 'S. Kiu Tamás A Laborcz Ferenc Szobrászati Alapítvány rendezésében, Laborcz Ferenc szobrász- művész emlékkiállításához kapcsolódóan Szobrászati szimpóziumot tartottak az Erdős Renée Házban szeptember 18-án. Benedek József szobrászművész bevezetője után előadók, művészettörténészek, szobrászok Laborcz é- letművéről, koráról és a jelenkor szobrászatáról tartottak előadásokat. Áttekintették azokat a pontokat, amelyek az európai szobrászat értékeit összekötik a művész munkásságával. Benedek József Különleges eljárású fotók egy letűnt világból Vékás Magdolna kiállítása a Diadal Úti Általános Iskolában S. Szakács Zsuzsa Vékás Magdolna V ékás Magdolna fotóművész kiállítása nyílt szeptember 13- án a Diadal Úti Általános Iskola aulájában, akiről azt mondják, a jó ismerősök: „A nyughatatlan nagyváros és a nyugalmáról híres fotográfus, akinek sajátos látásmódja irigylésre méltó: amit figyelmével kitüntet, az egyszeriben életre kel és megnemesedik." A művésznő érettségi után 1977-ben fényképész szakvizsgát tett, majd tíz évig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban dolgozott. Öt éven keresztül tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, majd a Magyar Fotóművészek Szövetségébe és az Alkotóművészek Országos Egyesületébe is felvették. Munkásságát 2000-ben Balogh Ru- dolf-díjjal ismerték el. Jelenleg a Théba Művészeti Szakközépiskola tanára, emellett a Képzőművészeti Egyetemen tanít régi fotóeljárásokat. 1985 óta foglalkozik régi, különleges eljárású képek készítésével, olyan fotóeljárásokkal, amiket már az elmúlt századokban is használtak. Munkája során sok érdekes anyagot használ fel - pl. merített papír, sópapír, albumin -, s a végeredmény visszafogottságával, fényeivel, néhol csak sejthető vonalaival megragad. A Diadal Úti Általános Iskola aulájában kiállított fekete-fehér fotókat nézve, szemünk előtt életre kelnek az ódon kovácsoltvas ablakok, a mívesen megmunkált különféle tárgyak, olyan érzésünk támad, mintha nagymamáink titkos szobájába tévednénk, ahol megelevenedik a soksok csoda, amit mindig is szerettünk volna magunk körül látni. Vékás Magdolna fotói egy letűnt világba látó művészetet mutatnak meg nekünk a XXI. században, amikor már itt, az általános iskolában is mindenki fotósnak érzi magát, ha telefonjával kattint egyet a kiválasztott tárgyra. Pedig, hogy mennyire nem így van, azt a művésznő fogalmazta meg a Hírhozónak: „A fotósnak mindig kellő alázattal kell fordulnia az általa érdekesnek talált tárgy felé, mert csak akkor mutatja meg lelkét, de akkor viszont elénk tárul maga a csoda".
