Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-09-11 / 14. szám

Hitélet Gyuri atya a Szent Jobb őrzője lett „A keresztényeknek arra kell törekedniük, hogy az emberek találjanak egymásra" "J&. Kiu Tamás A ugusztus 31-én ünnepi szentmise keretében iktatta be tisztségébe Erdő Péter bíboros Snell György címzetes apátot, a bu­dapesti Szent István- bazilika új plébánosát, a plébánia tizenötödik lelkipásztorát. Gyuri atya, aki augusztus 1- jén vette át a székes- egyház lelkipásztori feladatait, 1949-ben született Kiskirálysá- gon. Tanulmányait kö­vetően Egerben szen­telték pappá 1972-ben, az Esztergom-Buda- pesti Főegyházmegyé­be az 1993-as egyház- megyei határrendezés során került. Snell György plébános har­minchárom éven át szolgálta az Urat Rá­koskeresztúron, elé­vülhetetlen érdemeket szerzett a Pál Apostol Katolikus Általános Is­kola és Gimnázium el­indításában, és a Ma­dárdombon épült Szent Pál római katoli­kus templom felépíté­sében. A Szent István-bazi­lika parókiáján Riz Le­vente polgármester meglátogatta Gyuri atyát szeptember 4-én. A polgármester Rákos­mente köszönetének, hálájának jeléül, a XVII. kerületben vég­zett áldozatos munká­ját megköszönve em­léklapot és egy dom­borművet adott át Snell Györgynek, ame­lyet Kiss György szob­rászművész készített. A ceremónia után a bazilika első embere készségesen válaszolt a Hírhozó kérdéseire.- Mit tudhatunk áthe­lyezésének előzményei­ről?- Valamikor együtt voltunk kispapok Erdő Péter bíborossal, jó ba­rátság alakult ki közöt­tünk, aztán néhány évig nem is láttuk egy­mást. Amikor főpász­torom lett, mint min­den papját, engem is felhívott telefonon. Már akkor azt kérdez­te, hogy nem szeret- nék-e egy belvárosi plébániára kerülni, amire azt válaszoltam határozottan, hogy nem, hiszen akkor már huszonnyolcadik éve­met töltöttem a XVII. kerületben. Elmond­tam neki, hogy nekem az otthonom Kereszt­úr, a híveim a csalá­dom, s nekem a szívem közepe Rákoskereszt­úr. Hozzátettem, hogy bár nem akarok elmen­ni Rákosmentéről, en­gedelmességet fogad­tam a mindenkori fő­pásztoromnak, és ha muszáj menni, akkor természetesen én szó nélkül megyek. Azt gondoltam ezzel az ügy le is van zárva, mígnem ez év májusá­ban a bíboros arra kért, hogy legyek a Szent István-bazilika lelki- pásztora.- A harminchárom éves rákoskeresztúri szolgálat milyen szerepet játszott az életében?- Óriásit. Ott voltam fiatal és ott öregedtem meg. Csak tettem a dol­gomat, amiben sok ki­váló ember segített, és szerintem egy jó egy­házközséget termett ez a harminchárom év.- Beiktatásával nem csak a Szent István-bazi­lika plébánosa, hanem a Szent Jobb első számú őre is lett egyben. Mit jelent ez az ön számára?- Ez valóban hatal­mas megtiszteltetés, felemelő érzés, hiszen a legnagyobb nemzeti ereklyénk kulcsait is én őrzöm. Amikor au­gusztus 20-án a kö­nyörgő körmenetre ké­szültünk, az a megtisz­teltetés ért, hogy a ke­zemben foghattam ’a Szent Jobbot, amikor a kápolnában elhelye­zett tartójából kiemel­tük. Megrendítő volt, különösen arra tekin­tettel, hogy milyen vi­szontagságos utat kel­lett beutaznia, amíg végleges helyét megta­lálta a Szent István-ba­zilika Szent Jobb-ká­polnájában.- Mint az Egyházme­gyei Katolikus Iskolai Fő­hatóság igazgatója hogy látja a katolikus iskolák helyzetét?- Tudomásom szerint mintegy 2,7 milliárd forinttal tartozik a ma­gyar állam az egyházi intézményeknek, és nem tudni megkapják- e valaha. Szerencsére a XVII. kerületi Pál Apostol Általános Is­kola és Gimnázium a diákok létszámát te­kintve nagy iskolának számít, és minél na­gyobb egy iskola, an­nál könnyebb fenntar­tani. Egyelőre nem lá­tom közvetlen veszély­ben a további műkö­dését. A kisebb létszá­mú iskolák helyzete sokkal rosszabb, a ki­egészítő támogatásunk egy részét azokhoz kell átcsoportosítani.- Az egyre erősebben globalizálódó, materialis­ta világ milyen kihívások elé állítja a keresztény egyházakat?- Ahol komoly hit van, azt a globalizáció sem tudja tönkretenni. Magyarországon saj­nos nem így történt, mert azt hiszem kevés olyan volt kommunista ország van, ahol ilyen jól sikerült a hitet kiöl­ni, és ezt már soha sem lehet helyreállítani. Nálunk a rendszervál­tás után felnőtt nemze­dék sajnos liberális esz­mékkel volt traktálva. A liberalizmus az első számú kiölője a hitnek, hiszen ők azt vallják, hogy én vagyok a leg­fontosabb, a többi más nem számít, keresz­ténység viszont azt mondja, hogy Isten, embertársaim, és csak ezek után jövök én. A liberalizmusnak az a módja, ami Magyaror­szágon domináns erő­vé vált, más országok­ban nem tudott ilyen tért nyerni. Nem tu­dom miért, de sajnos úgy tűnik, hogy a ma­gyar ember vevő ezek­re az eszmékre. A ke­resztényeknek arra kell törekedniük, hogy az emberek találjanak egymásra, ismerkedje­nek, alkossanak imakö­zösségeket, alakítsák ki baráti társaságukat. A közösségnek ugyanis óriási megtartó ereje van a hitben is. Fizikai­lag lehetséges egyedül élni, de kereszténynek lenni csak közösségben lehet, mert a szeretet csak egy szó marad, ha nem irányul senkire sem. Riz Levente polgármester emléklappal és egy dombor­művel fejezte ki kerületünk köszönetét a plébános úrnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom