Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-08-28 / 13. szám

♦ 2008. AUGUSZTUS 28. Hitélet Szent István napján református, evangélikus és görög katolikus lelkészek hirdették az igét 'S. Kiu Tamás A z alapítvány elnö­ke, Janikné Megye­ri/ Rita köszöntője után Mosolygó Marcell a rendszerváltás óta el­telt közel húsz évre utalva elmondta, hogy sok reménységeinkben csalódtunk. „A magyar nép csak akkor fog megújulni, ha Jézus Krisztushoz igazítja gondolatait és cseleke­deteit. Nem az számít mindig, hogy elsők le­gyünk a versenyben, hanem ami az embertől telik, azt az erőfeszítést tegye meg saját maga és közössége érdeké­ben, a többit pedig bíz­za rá a Jóistenre. Jó tíz éve annak, hogy az ökumenikus templom felépítésének igénye megfogalmazódott itt Rákoskerten, amely kü­lönböző keresztény kö­zösségek otthonává válhat. Hála Istennek talán ezen az őszön nagy lépést tehetünk, amikor az alapkőleté­telre is sor kerülhet. Szükség van Isten há­zára, a lélek hajlékára, mert a magyarságnak lélekben kell megújul­nia. Ma nagyon sok olyan törekvést tapasz­talhatunk, amely sze­retne bennünket sötét­ségben tartani, hogy jól megvezethető legyen ez a nép. Fogadja csak el, hogy elég, ha itt a Kárpát-medencében 5- 6 millió magyar él, majd jönnek ide mások, akiknek ez megfelelő ország lesz. Mi abban bízunk, hogy a gondvi­selő Isten mást akar, és a családokban sikerül úgy tovább adni a ke­resztény értékeket, hogy gyermekeink igent mondjanak az életre, mert ennek a templomot, hogy az ál­lam rendben legyen, mert az a jó rend, ha emberé a munka, Istené a dicsőség." Füzesi Zoltán arról be­szélt, hogy évek óta vá­rakozunk a templom felépítésére. Ugyanak­kor egy kis sürgetést is érzünk, mert lassan el­jött a cselekvés órája is. Jó lenne már valamit tenni, és valamit látni e szép álom megvalósu­lásából. Jeremiás próféta könyvéből azt a fejeze­tet idézte, amikor a Je­ruzsálemből Babilóniá­ba került, fogságban lé­vő néphez szólt. Isten felszólította őket, hogy szaporodjanak és épít­senek, virágoztassák fel azt a helyet, ahol most éppen fogságban van­nak. Válaszul a nép a prófétát akarta eltávolí­tani. Ne így legyen itt Magyarországon, ahol ez a rabság olykor hit­beli és gondolkodásbeli eltérés, deviancia Isten­nek az akaratától. „Te­hetetlenné tesz ben­nünket a kétségbeesés, a depresszió, amikor a helyzetünket tragikus­nak látjuk. Sokan a bel­ső bénultság állapotá­ban vegetálnak, amely­ből nem jön virágzás. Ennél rosszabb, ha fizi­kailag és lelkileg a rom­bolási indulat hatalma­sodik el rajtunk, ahe­lyett, hogy építenénk az országot és a közös­séget. Tanuljunk Jézus­tól, aki alázatos volt, nem a maga hasznát keresve eljött erre a Földre és áldozatot ho­zott értünk. Ezzel az in­dulattal várjuk és segít­sük a templomépítés­nek a megvalósulását. Kérve ehhez alázatot, bölcsességet, elegendő hitet az Istentől, a Jézus Krisztus által." A Rákoskerti Templom Alapítvány szervezésében a XVII. kerületi ke­resztény egyházak Szent István-napi ökumenikus találkozót tartottak a rákoskerti Templom-dombon augusztus 20-án. A majdan e helyen (Ró­zsaszál utca - Tiszaörs utca sarok) felépülő templomért imádkozott és hirdetett igét Füzesi Zoltán református lelkész, Nagyné Szeker Éva evangélikus parochus-lelkész, valamint Mosolygó Marcell görög katoli­kus parochus. Közreműködött Dévai Nagy Kamilla Liszt-díjas előadó- művész és az általa alapított Krónikás Zenede növendékei. Közreműködtek Dévai Nagy Kamilla ás tanítványai nemzetnek is joga van élni." Mosolygó Mar­cell hangsúlyozta, hogy Szent István idejében a keleti és a nyugati ke­resztények teljes békes­ségben élhettek egy­más mellett. Akkor kezdődött a széthúzás, amikor idegen házbeli uralkodók vezették az országot. „Sajnos be kell látnunk, hogy a ke­resztény egyház törté­nete során nagyon sok­szor tettünk az egység ellen. Össze kell fog­nunk, és legyen ez az épülő templom a ke­resztények egységének a jele, az ezért áldozatot hozókat pedig áldja meg a Jóisten." Nagyné Szeker Éva el­mesélte, hogy tizenöt évvel ezelőtt azzal az ötlettel keresték meg, hogy építsenek Héví­zen ökumenikus temp­lomot. 200 ezer forint tőke birtokában ez ak­kor kivitelezhetetlen­nek tűnt, de a templom öt év múlva mégis fel­épült. A templomszen- telőn be kellett látnia, hogy tévedett. Az üres telek, kevés pénz, né­hány lelkes, tenni akaró ember most felidézi benne a hévízi időket. „Az ember önmaga di­csőségére tornyot sze­ret építeni, ezért külö­nös, hogy mi most azt mondjuk: építsünk templomot, ami nem az ember, hanem az Isten dicsőségét szolgálja. Egy nemzet akkor van rendben, ha a börtönök udvarát felveri a gaz, és a templomlépcsők fé­nyesre koptattak. Most úgy tűnik nincs min­den rendben, mert tor­nyok, kényelmes börtö­nök épülnek. Elképesz­tő, ezért mi azt mond­juk, hogy építsünk Mosolygó Marcell Nagyné Szeker Éva Füzesi Zoltán Ökumenikus istentisztelet Kerten

Next

/
Oldalképek
Tartalom