Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-04-10 / 6. szám
18 Kultúra ,■ Méltó megemlékezés Bártól Béla sniletósaapján Hegedűs Endre világhírű zongorista adott feledhetetlen koncertet 'S. Horváth Tibor A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzőjére emlékeztek az egybegyűltek márdus 25- én a Bartók zeneházban. Bartók Báa ezen a napon látta meg a napvilágot 1881-ben. Az ünnepséget megnyitó Biz Levente polgármester arra kereste a választ, hogy egy tehetséges és elhivatott művész miért választotta a koncerttermek dicsfénye helyett a visszavonultságot és a csendet? A polgár- mester úgy vélte, Bartók a csendet és a békét kereste és lelte meg Rákoshegyen: „Nem egyszerűen a háború elől menekült, hanem abból a világból akart kiszakadni, amely törvényszerűen romlásba hajszolja magát. Bartók felismerte, hogy a legfontosabb kérdésekre a csend adja meg a választ." A koszorúzást követően Hegedűs Endre, a nemzetközi és a hazai hangversenyélet ismert szólistája adott feledhetetlen színvonalú zongoraestet, amelyen Bartók Allegro barbaro és Este a székelyeknél zongoradarabjait, valamint Liszt-szerzeményeket (A forrásnál, I. Mefisztó-keringő, Szerelmi álmok No. 3.) és Wagner Tannhäuser operájának Liszt-átiratait szólaltatta meg. Bartók Szvit Op. 14 d- mű műve is kihagyhatatlan volt, hiszen 1916- ban Rákoshegyen komponálta a darabot. Hegedűs Endre jelenleg a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének zongoraprofesz- szora. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen hangversenyezik itthon és külföldön, eddigi fellépéseinek száma meghaladja a 2300- at. Nagy sikerrel vendégszerepeit Európa számos országában, Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában, Kanadában és az USA-ban. A művész több nyelven beszél: angolul, németül, olaszul és japánul tanítja növendékeit külföldön és itthon egyaránt. Árny alatt: Interaktív kalandnzás a sötétben Doór Ferenc képei az IRH-ban A 90 éves művész fő kifejezési elemei a szín és a fény ■Js. Km Tamás D ombóvári Csaba alpolgármester sajtó- tájékoztatón jelentette be, hogy az önkormányzat szervezésében „Árny alatt" - Interaktív kalandozás a sötétben címmel rendhagyó kiállítás nyílik a Gregor József Általános Iskola használaton kívüli, VIII. utcai épületében (Ferihegyi út sarok) április 15-én. A tárlat a közvetlen élményszerzés révén lehetőséget biztosít, hogy a látó ember megtapasztalja azt a helyzetet, amelyet a vakok nap mint nap átélnek. A látogatókat teljes sötétben különféle élethelyzetek elé állítják, amelyek során személyesen átélhetik a vak emberek érzéseit. A kiállítás csoportjainak indulása hétköznapokon: 8.15, 10.15, 12.45, 14.45 órakor, szombaton 9.00, 11.00, 13.00,15.00 órakor. A tárlatot főleg a kerület általános és középiskolás tanulóinak ajánlják. Gyermekek esetében az önkormányzat átvállalja a belépődíjak árát. Dombóvári Csaba alpolgármester kipróbálta az egyik kiállított játékot ■Js. Szakács Zsuzsa A z Erdős Renée Ház és a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság márdus 29-én Játta vendégül a 90. születésnapját ünneplő Doór Ferenc festőművészt, valamint a megjelenteket. A mester olajfestményei, grafikái és akvarelljei díszítik április 20-ig a ház kiállítótermeit. Doór Ferenc munkásságát Feledy Balázs művészeti író elismerő szavakkal méltatta, majd a család nevében Trócsányi László alkotmánybíró mondta el köszöntőjét. Szőnyi István növendékeként 1948-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Erős hatással volt műveire a nagybányai festészet adta gazdag ismeretanyag, de függetlenségét a mai napig megőrizte. 1959- ben volt első önálló tárlata. A most kiállított olaj- és vízfestményein - A víz öröme, A mély útnál, Akt szőlővel, Öregek, Csendélet hegedűvel, Napkelte - a természet és az emberi alakok gazdag szánvilágát, a kiegyensúlyozott kompozídót csodálhatjuk. Doór Ferenc a modem festészet törekvéseit összegzi képein, amelynek fő kifejezési elemei a szín és a fény, ezek különös intenzitása, filozófiája. Akvarelljei, grafikái varázslatosan telítettek, és látható, hogy erősen hat rá a hely szelleme, mint a Mártély, Rákospart Rákosligetnél, Pécel, Halastó-Isaszeg dmű alkotásain. Rézkarcai sajátos költőiséget és álomszerűséget hordoznak.
