Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-22 / 5. szám
Kultúra 14 Képzőművészeti verseny 200? „AZ ÉN CSALÁDOM” című alkotások bemutatása. Szervező: Társadalmi Egyesülések XVII. Kerületi Szövetsége - TESZ „Természet- iskola” Képzőművészeti Alapítvány. Az alábbi képzőművészeti kategóriákban hirdetjük meg a versenyt: 1. Rajz 2. Festészet 3. Kerámia 4. Szobrászat 5. Népművészeti hímzés Minden alkotni, és alkotásokat csodálni vágyó rákosmenti lakost az óvodás kortól a szépkorúakig, tehát korhatár nélkül kérünk, jelentkezzen és készítsen művet a felhívásra. Az alkotások leadási határideje: április 24. Az alkotások átvételi helye: ILEX-KERT KFT 1173. Budapest, Bakancsos u. 7. A leadott pályaműveket kerületi művészek értékelik. A zsűri elnöke: Babusa János szobrászművész. A bírálóbizottság a fiatalkorúakat és a felnőtt pályázókat külön-külön értékeli. A nyerteseket a szervezők értékes díjazásban részesíti. Az ünnepélyes díj átadásra 2007. május 1-jén kerül sor a XVII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete által szervezett NÉPKERTI MAJÁLIS keretén belül. Az elkészült alkotásokat kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők. Érdeklődni lehet: András Károly - ILEX-KERT Kft. 1173. Bp., Bakancsos u. 7. Tel: 258-38-91. Babusa János szobrászművész Tel: 06- 30-984-17-54 A verseny szervezésébe részt vesz, és egyben támogatja: XVII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete nevében Holló Szilárd elnök. Machiavelli Mandraiarája Vérbő vígjáték a Dózsában * Jó volt újra látni Szilágyi Istvánt Simon Kornél (jobbra) remekelt a komédiában "Zs, Horváth Tibor M árcius első vasárnapján az Aranytíz Teátrum vendégjátékának adott otthont a Dózsa Művelődési Ház. A bemutatott darab egy közel ötszáz éves tálján komédia erősen modernizált/szexualizált változata, amely önfeledt kikapcsolódást nyújtott a nagyérdeműnek. Niccolo Machiavelli az itáliai reneszánsz jellegzetes alakja: firenzei államférfi, politikai gondolkodó és író. A politika modem tudományának megalapozója. Megírta Firenze történetét és papírra vetett néhány vígjátékot is, melyek közül a Mandragora a legismertebb. A színmű erősen antiklerikális, akárcsak az írója. Machiavelli gyűlölte a pápaságot és a nemességet, őket tette felelőssé Itália politikai szétdaraboltsá- gáért, aminek következtében a centralizált európai államok könnyű prédájává vált. A Mandragora témája eléggé vicces. Egy fiatalember hazaérkezik Párizsból Firenzébe, mert szárnyra kapott egy hír, hogy Firenzében van egy asszony, aki hű az urához. Ez olyan hihetetlen, hogy a jóarcú ifjú hazasiet megnézni, miféle nő lehet ez. A feleség bizony gyönyörű! A cselekmény azon a szálon fut, hogy lovagunk hogyan hódítja meg az elérhetetlen szépasz- szonyt. E darabban a szerző két összetett jellemet teremtett: Frater Timo- teóban (Szilágyi István) megalkotta a későbbi színpadokon nagy sikerre emelkedett hipokritát, aki a legkegyesebb igéket hordja ajkán, ám kész a legocsmányabb cselekedetekre is. O beszéli rá az öreg bankár hűséges feleségét, Luc- reziát (Bordán Lili) a házasságtörésre mondván: Loth lányai apjukkal háltak, mert nem volt más férfi a világon. A hódító szerepében Simon Kornél remekül helytáll, igaz, aki látta őt a most futó „quimbys" Vízkeresztben a Vidám Színpadon, az tisztában lehetett már a képességeivel. Visszatérve Machiavelli második komplex jellemére, ő nem más, mint Nicia mester, a gyermeket akaró, ám impotens pénzember, az ostoba tudósok elődje: hiú, önhitt és elképesztően hiszékeny. Az a karakter, akit alig várunk már, hogy pofára essen. Enyhén alkesz anyósa (Bordán Irén) jókat derül pojáca vején, és szívből kívánja, hogy leánya áldott állapotba kerüljön a permanens erekció állapotában leledző Calli- macotól, aki „toledói pengét" hord nadrágjában. Talán ez volt az a színpadi „kellék", amelyet túlságosan szabadosán és kissé erőltetetten vetett be a rendező, Szabados Mihály. Nomen est omen. A jellemes Lucrezia elcsábítása viszont így sem könnyű feladat a fiatal nemes számára, ezért segítségét felajánlja Ligurio, a mindenre kapható szolga, és ördögi tervet eszel ki. Hogy sikerül-e ezt véghezvinni? Komédiáról lévén szó, itt mindenki csak jól járhat. Még Toto Cutugno 1983-as slágere is felcsendül, Lucrezia egyre oldottabb lesz, helyzetbe hozza Calli- macót, aki ziccerben képtelen hibázni... Sze- relmetes virágszála egy hatalmas „Mamma mia!" kiáltással jelzi, hogy ez élete legszebb éjszakája. Rousseau egyenesen magasztalta Machiavellit: „Mindenekfölött a legragyogóbban és leg- szívósabban olasz volt élete minden pillanatában és hatalmas tehetsége minden megnyilvánulásában, de ugyanakkor egyetemesen emberi szellem is tudott lenni." Idén már láthattunk a Dózsában telt ház előtt közepesen jó előadást húzónévvel (Koltai Róbert), most egy kifejezetten jó vígjátéknak lehettünk tanúi „megasztár" nélkül, ellenben igen tehetséges színészekkel, akik közt jó volt újra látni kerületünk színészét, Szilágyi Istvánt. Másnap meg is kellett vennem a Keménykalap és krumpliorr filmet dvd-n. A cinikus anyós szerepét Burdán Irén vitte sikerre
