Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-08-16 / 13. szám
Kultúra 2007. AUGUSZTUS 16. 15 mető. Az 1700-as évekből származó fejfák ma is láthatók. M. Nemeskeresztur A Vas megyei község a Kemenesalja délkeleti csücskében, a Marcal- medencében fekszik. A települést 1332-ben említik először oklevélben. Templomát a Szent Kereszt Felmagasztalására szentelték fel 1772-ben, az Árpád-kori templom helyén. 1704-ben gróf Károlyi Sándor, Rákóczi vezérlő tábornoka a községből, a kuruc hadsereg dunántúli kiképzőtáborából bocsátotta ki a hadsereg szabályzatát és a katonai eskü szövegét. A település 1907-től viseli a Nemeskeresztúr elnevezést. 15. Petrikeresztúr A Zala megyei települést írott források 1260-ban Terra de Petur, 1408-ban Kerezthur, 1497-ben Petthry Kereztur névvel említik. A mai helységnév előtagja személynév, utótagja a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt templomra utal. 1811-20 között itt élt Pálóczy Horváth Ádám költő, a Habs- burg-ellenes nemesi felfogás egyik hangadója. 16. Pokakeresztur Az erdélyi falu Maros megyében található. Nevét a Szent Kereszt Fel- magasztalása tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, előtagja a szomszédos Póka közelségére utal. 1336-ban Sancta Cruce, majd 1357- ben Kerestwr néven említik. A ma már teljesn újjáépített templom ősét a XIII. századra teszik, gótikus stílusú kistemplom volt szűk ablakokkal, masszív kő- és téglafallal, szentéllyel és faltámaszokkal. 17. Ráckeresztú' A Fejér megyei település a XII. században alakult ki, földbeásott házakkal, amelyhez külső kemence tartozott. A falut előbb a tatárok dúlták fel, majd a török pusztított itt. A XVII. században kezdődött meg a rácok betelepülése, ekkorra tehető nevének megváltozása Keresztúrról Ráckeresztúrra. Temploma az 1700-as években épült barokk oltárokkal és faszobrokkal. 18. Sajókeresztúr A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei község Mis- kolctól 6 km-re található. Az őskortól lakott település volt. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk- hegységhez közeli helységeknek, amelyeket a XIII-XIV. században a szőlőművelés, a bortermelés és -kereskedelem indította el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a XIV. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok „ecclesia SancteCruds"-ként említettek. A XVI. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt, a XVH. században mezővárosi rangot kapott. 19. Sarkafteresztúr A Békés megyei település az ősidők óta lakott volt, és Árpád-kori elődje templomos település volt. Ezt bizonyítják az őskori, népvándorlás kori, valamint az Árpádkori leletek. A csapháti ásatások során X-XI. századi temető, a medgyesi ásatások során pedig Árpád-kori templom és település romjait tárták fel. A keresztúri református egyház már az 1567-es debreceni zsinaton aláírta a hitvallást. A török időkben a települést is felégették, a Rákóczi-sza- badságharc idején pedig német és rác labancok támadták meg. 2005-ben itt tartották a Keresztár Nevű Települések VI. Hazai és Nemzetközi Találkozóját. A Sárvíz mentén fekvő Fejér megyei község felszínét az Ős-sárvíz formálta. A mederrendezés és az árvíz-mentesítési munkálatok előtt még Szigeten feküdt a település, de ma is lefolyástalan, szikes területek és szikes tavak jellemzik a környéket. Itt találkozik a Sárvízzel a Dinnyés-Kaj- tori-csatorna, amely a Velencei-tó vízfeleslegét vezeti le. A falu református temploma 1743-ban, egy korábbi, sövényből készült oratórium és fából készült harangláb helyén épült. A római katolikus plébániatemplomot Sélyei Nagy Ignác székes- fehérvári püspök építtette 1788-ban. A táj különleges természeti értéke a szikes tórendszer, amely ritka madárfajoknak és gazdag növényvilágnak ad otthont. 21. SzecsKEresznr Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában található község. Szlovák neve Zemp- línska Teplica, korábban Krizóvany Kerestúr. 1332-ben a pápai tized- jegyzékben említik először a Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A falu határában, a 378 m magas Várhegyen található a XIII-XIV. században épült várnak a maradványai. A település 1920-ig Zemplén vármegyéhez tartozott. 22. Székelykeresztir Az erdélyi Hargita megyei város nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. 1333-ban Sancta Cruce, 1459-ben Ke- resthwr, 1630-ban Székely Kereszturként említik. A mai város a központi Székelykeresztúr- ból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Régen híres szitakészítők éltek itt, korábban Szita- keresztúmak is hívták. A XI-XII. században már volt román stílusú temploma, 1459-ben mezővárosi rangja van. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományoz számára, János Zsigmondiéi kezdve az erdélyi fejedelmek pártolták. A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakáját Petőfi Sándor, a kertben álló körtefa alatt írta meg utolsó versét. A timafalvi temetőben van a „legendás sírja". 23. Sdágyfökeresitír Az erdélyi Szilágy megyei község a Zilahi és a Szilágy medence találkozásánál fekszik. Három falu tartozik hozzá: Szi- lágyfőkeresztúr, Cigányi és Szilágygörcsön. Szi- lágyfőkeresztúrt 1378- ban említik először okiratok Kereztur néven. Református temploma a XVI. században épült. Különlegesek temetőjének csónakos fejfái. Szi- lágygörcsönben állt a Wesselényi család egyik kastélya is. 24. Tiszakeresztű* A kárpátaljai falu a Nagyszőllősi járásban található. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma alapján kapta, a Tisza előtag a folyóra utal. Először 1181- ben említették Cherestur néven, az 1260-as feljegyzésekben Kereztur néven szerepel, 1773-ban Tisza- Kereszturra változik. A tatárjárás idején a falu elpusztult és csak később lett újból lakott. 1870-ben hatalmas tűzvész pusztított. A falu középkori temploma átépült, mai formáját 1870-ben kapta a toronnyal kibővítve. A templomban látható egy régi kehely, amely 1738- ból származik. A falu szülötte volt Borbély Balázs, II. Rákóczi Ferenc kedvelt ezredese.
