Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-08-16 / 13. szám

Kultúra

14

mmam

Keresztúr históriák

Összeállításunkban röviden ismertetjük a Keresztúr-találkozón részt vevő települések történetét

Kerületünk ad otthont augusztus 24. és 26. között a Keresztúr Nevű Települések VIII. nemzetközi találkozójának. A jeles eseményen 24 települést lát vendégül Rákosmente.

■J&. Varga Orsolya

1. Abnáskeresztúr

A Baranya megyei községet 1296-ban említi először okirat Ke- ruchur néven. Elnevezése arra utal, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel, az Almás előtag pedig azt jelzi, hogy az Almás-patak mentén alakult ki a település az Árpád-korban. Németek, szlovénok, horvátok és magyarok egyaránt lakták a községet, amelyet a török hódoltság után Tótkeresztúrként említettek Jelenlegi nevén 1902-től ismert.

2. Apátkeresztúr

Az erdélyi kisközség Bihar megyében, a Margittai járásban található. A hagyomány szerint a település fölötti dombon a veresbarátok kolostora állt, az 1241-ben elpusztult Apát nevű falu helyén. A község Apáti és Keresztúr egyesülésével jött létre, régebben Ap- átikeresztúrként említették.

3. Babtonkeresztúr

A Somogy megyei község a Balaton déli partján található. Az első írásos emlék (1316) szerint a terület a bencés kolostorhoz tartozott. Az 1600-as évek végén a Festetics család vette meg a környéket, Festetics Kristóf nevéhez fűződik a barokk stílusú római katolikus templom építése (1753-1758). A település fejlődésében jelentős szerepe volt az 1902-ben

megalakult fürdőegyesületnek. Balatonkeresz- túr fokozatosan alakult át nyaralóhellyé.

4. Berekeresztúr

Az erdélyi, Maros megyei község Marosvásárhelytől 25 km-re keletre található, a Kis-Nyárád forrásvidékén. A falut először 1332-ben említették Abraam de S. Cruce néven, majd a pápai ti- zedjegyzékben 1335-ben Berechceként szerepel. A XIV. századtól a vidék központi egyházközsége volt. Református temploma 1385-ben épült gótikus stílusban, többször átépítették. Méretei is utalnak az egyházközség központi szerepére. Ä templom falait több XIV. századi falkép és XIV- XVII. századi felirat díszíti, több rovásírásos feliratot is találtak.

5. Bodrogkeresztúr

A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében, a Bodrog folyó partján található település már az ősidőktől fogva lakott terület volt, amelyet a különböző időszakokból származó leletek is igazolnak. Jelentősek a bronzból készült ékszerek, amelyek alapján az 1880-as években arra következtettek, hogy bronzkori öntőműhely működött itt. 1918- ban találták meg a Dereszla kincsét, az a- rany ékszerekből álló, i. e. 1200-ból származó leletanyagot. Ezek alapján a község területe Bod- rogkeresztúri kultúra néven vonult be a hazai és nemzetközi archeológia történetébe. A településnek a XVI. században

mezővárosi rangja volt, nyomdával, saját pallosjoggal, törvénykönyvvel. Itt zajlott az 1848-49-es szabadságharc egyik döntő ütközete Klapka György vezetésével.

6. Csernakeresztúr

Erdélyben, Hunyad megyében található a község, Déva és Vajda- hunyad között, a Csema partján. Első okleveles említése 1302-ből származik, de Sanda Cruce néven. Elnevezése az ősi Szentkereszt-templom nevével kapcsolatos, és Árpád-kori eredetéről tanúskodik. 1561-ben Ke- reszthurként jelenik meg az oklevelekben. A magyar lakosságának nagy része a bukovinai székelyek leszármazottja, akiket 1911-ben telepítettek ide.

7. Deutschkreutz

Az ausztriai Burgenland- ban található falu magyar neve Sopronke- resztúr, 1899-ig Német- keresztúr volt. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról kapta. 1245-ben Bogyoz- low, 1370-ben villa Ke- reszturként említik. Eredeti elnevezése Bogyisz- ló volt, később kapta mai nevét temploma védőszentjéről. 1492-ben a Kanizsaiak építettek itt lovagvárat, amit később a Nádasdyak átépítettek. 1707-ben a település határában csapott össze Vak Bottyán kuruc serege Ná- dasdy Ferenc császári csapataival.

8. HejoKeresztur

A község Borsod-Abaúj- Zemplén megyében található, a Muhi puszta délnyugati peremén. A terület már a honfoglalás korában is lakott volt, először 1333-ban említik

egy pápai jegyzékben Keresztúr néven. Valószínűleg azonos a korábban Noszkád néven ismert településsel. 1333- ban már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta a községet, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak. A török időkben felégették a települést, a mezőcsáti csata után pedig elnéptelenedett a falu, a Rákóczi-szabadság- harc után kezdték újra betelepíteni felvidéki szlávokkal.

9. Kaposkeresztúr

A Somogy megyei község Kaposvártól délkeletre fekszik. A középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt, s azonos lehet a Szent Kereszt néven említett helységgel. Először 1328-ban említik meg egy oklevélben. A török idők után a Janko- vich, majd a Gyulai Gaál család lett a legfőbb birtokosa.

10. Maqyarkeresztír

A Győr-Moson-Sopron megyei község a Rábaköz szívében található. Korábban Tótkeresztúrként volt ismert.

11. Maroskensztur

A település az erdélyi Maros megyében található. 1332-ben Santa Cruce néven említik először. Vaskori szkíta település volt itt, majd a helység római őrhely lett és fontos fazekasipari központ, amit a feltárt régészeti leletek is bizonyítanak. Árpád-kori templomerődje a XV. században pusztult el, a reformátusok újjáépítették. 1657-ben II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata u- tán lengyel és tatár seregek pusztították el annyira, hogy 1670-ig csak Pusztakeresztúmak hívták. A XVII. században reformátusokkal telepítették be.

12. Murakeresztúr

A Zala megyei kis település a Mura bal partján fekszik, a Mura menti horvát települések közé tartozik. Két önálló faluból alakult 1864-ben: Keresztúrból és Kollátszegből. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére emelt dombon épített bencés monostorról kapta, ami már 1347- ben fennállt. Az 1600-as években a török kezére került a falu, 1661-ben a település szomszédságában épült fel Új-Zrí- riyivár, amely Zrínyi Miklós meghiúsult tervében Kanizsa visszafoglalását szolgálta volna. A település fejlődésében nagy szerepe volt, hogy a Nagykanizsa-Pécs fővonalon vasútállomást kapott.

13. Nagytaresztü*

A Nógrád megyei falu Kiskeresztúr és Kisfalud egyesülésével jött létre. A település már a tatárjárás korában lakott terület volt. A fellelt dokumentumok szerint a falu helyén a középkorban a Keresztúr nevű község állt. A faluhoz tartozik Krakkó-puszta és a Majális lapos (Tánctér), a Kis-Zagyva völgyében található természetvédelmi terület és helyi jelentőségű természeti emlék. Egyedi állat- és növényvilág lelhető itt fel. Valaha majálisokat és betakarítási ünnepségeket rendeztek itt. Itt áll báró Podmaniczky Andor és Géza családi kriptája, ami köré épült az ősi te-