Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-11-08 / 18. szám
Kultúra 12 — Ismét találkoztak a keresztúriak A rendezvényen bemutatkozott a szlovák és a német kisebbségi önkormányzat is Ts. Km Tamás I dén másodszor találkoztak a keresztúriak október 26-án a Dózsa Művelődési Házban. A Keresztúri Tánccsoport és Asz- szonykórus fellépésével indult a program, majd Tóth Péter hely- történész, a találkozó főszervezője, házigazdája köszöntötte a különtermet zsúfolásig megtöltő vendégsereget. Több mint száz keresztúri, vagy onnan elszármazott nosztalgiázott ezen a délutánon. Tóth Péter köszöntőjében Hagemann Jaksi barátját idézte, aki sajnos már nem lehet közöttünk: „az egész rákoskeresztúri közösségre mindig is jellemző volt egymás segítésé, mások megbecsülése, az összetartozás érzésének erősítése. Ehhez támaszt nyújtott a vallásosság, Istenbe vetett hit. A mai érték- vesztett világban erre különösen nagy szükség van. Arra kell törekednünk, hogy gyermekeink, unokáink is átéljék az ilyen érzéseket, élményeket. Gazdagodjanak lelkiekben a szüleik küzdelmes életének tapasztalataiból. Ha ezt sikerül elérnünk, talán tisztább, erkölcsösebb lesz az utánunk jövő nemzedék élete." Ezt követően Szelep- csényi Sándor röviden szólt a 2005-ben megalakult Rákosmenti Múzeumbarátok E- gyesületéről, valamint az általuk kiadott „Rákosmenti Múzeumi Estek" című kiadványukról. A program további részében Farkas Viola és Röthler István mondott verseket. Tekintettel arra, hogy Rákoskeresztúr korábbi lakosságát jórészt a szlovák és a német nemzetiség alkotta, a rendezvényen bemutatkozási lehetőséget kapott a két kisebbségi önkormányzat is. Epres Rezsőné a szlovák, Altziebler Károly és Sásdi István pedig a német kisebbségi önkormányzat munkájáról, eredményeiről, terveiről beszélt. A melyleiek titkainak filmre álmodója „Minden bizonnyal a legnagyobb filmművész a kamera feltalálása óta" - e szavakkal köszöntötte meg 1988-ban Woody Allen az akkor hetvenéves svéd rendezőikont. Ingmar Bergman érdeklődésének fókuszában a szenvedés átélhetösége és tulelhetosege állt. Filmjeinek három fő témája van: a szeretethiány, a szorongásból fakadó önzés, amely lehetetlenné teszi a házasság intézményének fenntartását, valamint a művészet mint menedékkeresés a szenvedés elől. Bergman filmjei folyamatos önpszichoterapia eredményei, amelyek elsősorban a szerző saját mentális épségének megóvását szolgálták, másodsorban viszont olyan erőteljes műalkotások, melyekben emberek milliói ismerhetik fel sajat hasonló problémáikat. A szeretetre keptelen és saját önzéséből kitörni gyenge ember végtelen magányáról, o jéghideg szeretetlenségben élő családok szenvedéséről, valamint a szenvedését művészetté nemesítő alkotó nyomorúságos helyzetéről Bergmannól egyrészt senki sem tudott többet, másrészt erről, utánozhatatlan tehetsége miatt, senki nem tudott hozzá hasonló átéléssel beszélni. Mindig arcokat mutatott, mert az arc rezdülésein keresztül akarta a pszichét megközelíteni, neki az arc volt a táj és a színpad, ahol minden fontos esemény zajlik. Bergmant legfőképp egy dolog foglalkoztatta: miért nem tudnak az emberek boldog családban, szeretetben élni? Mi hiányzik belőlük ehhez? Miért elkerülhetetlen, hogy az egyik ember pokollá tegye a másik életét? Ingmar Bergman, a filmtörténet egyik legnagyobb filmrendezője 2007. július 30-án örökre eltávozott. Hatalmas életműve lezárult. Alkotásaiból tizennyolc filmet mutatunk be, és a vetítések után lehetőség lesz a látottakról beszélgetni. A filmklubot Horváth Tibor, a Hírhozó című lap munkatársa szerkesztette és vezeti, aki hétről hétre velünk lesz a filmekről való együttgondolkodásban. Belépő: 200 Ft/alkalom Dózsa Művelődési Ház Budapest XVII., Pesti út 113. Telefon: 256-4620 • www.dozsamuvelodesihaz.hu 2007. november 6-tól, keddenként 18 órakor ések 18 árakor kezdődnek Egy nyári éj mosolya (1955.105 perc) A hetedik pecsét (1957,9S perc) A nap vége (1957.88 perc) Arc (1958,96 perc) Szüzforrós (I960,85 perc) Tükör által homályosan (1962,86 perc) Úrvacsora (msi perc) A csend (1963. 96 perc) Persona (1966,85 perc) Rítus (1969,72 perc) Suttogások és sikolyok (1972,91 perc) Jelenetek egy házasságból (1973,162 perc) KígyÓtOjáS (1977,114 perc) Őszi szonáta (1978,89 perc) , Jelenetek a bábuk életéből (i960.98 perc) Áldottak (1986,81 perc) Dúl-fúl, és elnémul (1997.119 perc) Sarabande (2003,107 perc) Szakácskönyv-bemutató a keresztúriaknak 'S. Szabó Anikó A Keresztúriak találkozója program keretében október 26-án volt a Rákosmente szakácskönyve című, közelmúltban megjelent könyv nyilvános bemutatója a Dózsa fórumtermében. Ádám Ferenc ismertette a hallgatósággal, hogy hogyan jutott eszébe az ötlet, hogy segítőivel összegyűjtse Rákoskeresztúr múlt század eleji étkeit. Barna Andor ön- kormányzati képviselő nemcsak tréfás novellájával, hanem gyakorlati tanácsaival is kiegészítette a részletes néprajzi adatokat tartalmazó szakácskönyvet. Hódos Mária művészettörténész a gyűjtés szépségeiről és nehézségeiről mesélt a hallgatóságnak. Burger Mária, a legtöbb receptet gyűjtő és adó kerületi lakos megköszönte azok hozzájárulását, akik egy-egy recepttel kiegészítették az ő gyűjteményét is. A könyvbemutató végén Ádám Ferenc ünnepélyes keretek között adta át a szakácskönyv egy-egy díszpéldányát azoknak, akik akár egy hagyományos rákosmenti receptet is adtak a gyűjtőknek.