Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-11-08 / 18. szám

Kultúra 12 — Ismét találkoztak a keresztúriak A rendezvényen bemutatkozott a szlovák és a német kisebbségi önkormányzat is Ts. Km Tamás I dén másodszor talál­koztak a keresztúri­ak október 26-án a Dó­zsa Művelődési Ház­ban. A Keresztúri Tánccsoport és Asz- szonykórus fellépésé­vel indult a program, majd Tóth Péter hely- történész, a találkozó főszervezője, házigaz­dája köszöntötte a kü­löntermet zsúfolásig megtöltő vendégsere­get. Több mint száz ke­resztúri, vagy onnan elszármazott nosztalgi­ázott ezen a délutánon. Tóth Péter köszöntő­jében Hagemann Jaksi barátját idézte, aki saj­nos már nem lehet kö­zöttünk: „az egész rá­koskeresztúri közös­ségre mindig is jellem­ző volt egymás segíté­sé, mások megbecsülé­se, az összetartozás ér­zésének erősítése. Eh­hez támaszt nyújtott a vallásosság, Istenbe ve­tett hit. A mai érték- vesztett világban erre különösen nagy szük­ség van. Arra kell töre­kednünk, hogy gyer­mekeink, unokáink is átéljék az ilyen érzése­ket, élményeket. Gaz­dagodjanak lelkiekben a szüleik küzdelmes életének tapasztalatai­ból. Ha ezt sikerül elér­nünk, talán tisztább, erkölcsösebb lesz az utánunk jövő nemze­dék élete." Ezt követően Szelep- csényi Sándor röviden szólt a 2005-ben meg­alakult Rákosmenti Múzeumbarátok E- gyesületéről, valamint az általuk kiadott „Rá­kosmenti Múzeumi Estek" című kiadvá­nyukról. A program további részében Farkas Viola és Röthler István mondott verseket. Tekintettel arra, hogy Rákoskeresztúr korábbi lakosságát jó­részt a szlovák és a né­met nemzetiség alkot­ta, a rendezvényen be­mutatkozási lehetősé­get kapott a két kisebb­ségi önkormányzat is. Epres Rezsőné a szlo­vák, Altziebler Károly és Sásdi István pedig a né­met kisebbségi önkor­mányzat munkájáról, eredményeiről, tervei­ről beszélt. A melyleiek titkainak filmre álmodója „Minden bizonnyal a legnagyobb filmművész a kamera feltalálása óta" - e szavakkal köszöntötte meg 1988-ban Woody Allen az akkor hetvenéves svéd rendezőikont. Ingmar Bergman érdeklődésének fókuszában a szenvedés átélhetösége és tulelhetosege állt. Filmjeinek három fő témája van: a szeretethiány, a szorongásból fakadó önzés, amely lehetetlenné teszi a házasság intézményének fenntartását, valamint a művészet mint menedékkeresés a szenvedés elől. Bergman filmjei folyamatos önpszichoterapia eredményei, amelyek elsősorban a szerző saját mentális épségének megóvását szolgálták, másodsorban viszont olyan erőteljes műalkotások, melyekben emberek milliói ismerhetik fel sajat hasonló problémáikat. A szeretetre keptelen és saját önzéséből kitörni gyenge ember végtelen magányáról, o jéghideg szeretetlenségben élő családok szenvedéséről, valamint a szenvedését művészetté nemesítő alkotó nyomorúságos helyzetéről Bergmannól egyrészt senki sem tudott többet, másrészt erről, utánozhatatlan tehetsége miatt, senki nem tudott hozzá hasonló átéléssel beszélni. Mindig arcokat mutatott, mert az arc rezdülésein keresztül akarta a pszichét megközelíteni, neki az arc volt a táj és a színpad, ahol minden fontos esemény zajlik. Bergmant legfőképp egy dolog foglalkoztatta: miért nem tudnak az emberek boldog családban, szeretetben élni? Mi hiányzik belőlük ehhez? Miért elkerülhetetlen, hogy az egyik ember pokollá tegye a másik életét? Ingmar Bergman, a filmtörténet egyik legnagyobb filmrendezője 2007. július 30-án örökre eltávozott. Hatalmas életműve lezárult. Alkotásaiból tizennyolc filmet mutatunk be, és a vetítések után lehetőség lesz a látottakról beszélgetni. A filmklubot Horváth Tibor, a Hírhozó című lap munkatársa szerkesztette és vezeti, aki hétről hétre velünk lesz a filmekről való együttgondolkodásban. Belépő: 200 Ft/alkalom Dózsa Művelődési Ház Budapest XVII., Pesti út 113. Telefon: 256-4620 • www.dozsamuvelodesihaz.hu 2007. november 6-tól, keddenként 18 órakor ések 18 árakor kezdődnek Egy nyári éj mosolya (1955.105 perc) A hetedik pecsét (1957,9S perc) A nap vége (1957.88 perc) Arc (1958,96 perc) Szüzforrós (I960,85 perc) Tükör által homályosan (1962,86 perc) Úrvacsora (msi perc) A csend (1963. 96 perc) Persona (1966,85 perc) Rítus (1969,72 perc) Suttogások és sikolyok (1972,91 perc) ­Jelenetek egy házasságból (1973,162 perc) KígyÓtOjáS (1977,114 perc) Őszi szonáta (1978,89 perc) , Jelenetek a bábuk életéből (i960.98 perc) Áldottak (1986,81 perc) Dúl-fúl, és elnémul (1997.119 perc) Sarabande (2003,107 perc) Szakácskönyv-bemutató a keresztúriaknak 'S. Szabó Anikó A Keresztúriak találkozó­ja program keretében október 26-án volt a Rákos­mente szakácskönyve című, közelmúltban megjelent könyv nyilvános bemutatója a Dózsa fórumtermében. Ádám Ferenc ismertette a hallgatósággal, hogy hogyan jutott eszébe az ötlet, hogy segítőivel összegyűjtse Rá­koskeresztúr múlt század eleji étkeit. Barna Andor ön- kormányzati képviselő nem­csak tréfás novellájával, ha­nem gyakorlati tanácsaival is kiegészítette a részletes nép­rajzi adatokat tartalmazó szakácskönyvet. Hódos Mária művészettör­ténész a gyűjtés szépségeiről és nehézségeiről mesélt a hallgatóságnak. Burger Má­ria, a legtöbb receptet gyűjtő és adó kerületi lakos megkö­szönte azok hozzájárulását, akik egy-egy recepttel kiegé­szítették az ő gyűjteményét is. A könyvbemutató végén Ádám Ferenc ünnepélyes ke­retek között adta át a sza­kácskönyv egy-egy díszpél­dányát azoknak, akik akár egy hagyományos rákos­menti receptet is adtak a gyűjtőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom