Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-12-06 / 20. szám

Kultúra 2007. DECEMBER 6. Galamb- és kisállat-kiállítás 'S. Km Tamás Riz Levente polgár- mester nyitotta meg november 24-én az Újlak Utcai Általá­nos Iskola tornatermé­ben megrendezett két­napos galamb- és kisál­lat-kiállítást, amely évek óta több ezer állat­barátot vonz. A mintegy másfél­ezer állatot felvonulta­tó seregszemle megnyi­tóján részt vett és rövid beszédet mondott Ull- ner Antal, a Magyar Ga­lamb és Kisállat Szövet­ség elnöke és Rivnyák Károly, a Rákosmenti Kisállat Tenyésztők E- gyesületének elnökhe­lyettese. A rajzkiállítás díjait Babusa János, az egyesület elnöke adta át a gyerekeknek, éne­kelt Mecseki Hargita szobrászművész. A ki­állítást az iskola össze­kötötte a „Kedvenc ál­latom, kedvenc mesefi­akik az állatot közel hozzuk saját magunk­hoz, megszelídítjük, barátunkká tesszük." Azért érdekes ez a gon­dolat - folytatta a pol­gármester -, mert azt látjuk, hogy az állatok egészen másként visel­kednek az emberrel, mint egymással, tehát az embernek kitünte­tett kulcsszerepe van ebben a kapcsolatban. Ez a kiállítás is azt rep­rezentálja, hogy a kis­állattartás egy kultúra­teremtő és -ápoló tevé­kenység, ezért az em­berek mindennapi éle­tében fontos szerepet tölt be. Szuttor Mihály, a Rákosmenti Kisállat Tenyésztők Egyesülete titkára - aki egyben ga­lambtenyésztő is -, el­mondta, hogy az egye­sület mintegy negyven éve működik főleg ke­rületi tagokkal, de so­kan jöttek az aglomerá­gurák" című rajzkiállí­tással, amelynek díjait a megnyitón adták át. Riz Levente a Nobel- díjas osztrák zoológus, Konrad Lorenz gondola­tát idézte: „Megtalál­tam a hiányzó láncsze­met az ember és az ál­lat között, és ez a lánc­szem mi magunk va­gyunk. Mi magunk, cióból is. A kiállításon a papagájokon és egyéb kismadarakon kívül mintegy 1200 galam­bot, 130 nyulat és 200 baromfit mutattak be a nagyközönségnek. A díjak ünnepélyes át­adására januárban, a Galambász bálon kerül sor a Dózsa Művelődé­si Házban. 21 Mondja el az életét Dobó Kata és Verebes István a Gózonban ~2s. Km Tamás ___________ s ' U j sorozatot indí­tott a rákosligeti Gózon Gyula Színház, amelyben Verebes Ist­ván televíziós műsor­vezető, rendező beszél­get a meghívott vendé­gekkel. Első alkalom­mal, november 16-án Dobó Kata színésznő mesélte el az életét. Bevezetőjében Vere­bes hangsúlyozta, hogy ezeken a beszél­getéseken minden e- setben megpróbálja a meghívott emberi mél­tóságát tiszteletben tartani, így hát azok a nézők, akik azt hiszik, hogy intim története­ket hallanak majd, csa­lódni fognak. Inkább arról lesz szó, hogy va­jon jól ismerjük-e eze­<ket az embereket, mert az információink felü­letesek lehetnek. Már a beszélgetés legelején kiderült, hogy ezt Do­bó Kata is így érzi: a róla kialakult képnek nagyon kevés köze van a valósághoz. Szó esett gyermekkori élménye­iről, és természetesen az Andrew Vájná pro­ducer társaként Ame­rikában eltöltött évek­ről is. Rá kellett jönnie, hogy az amerikai szí­nésznők egészen más habitussal bírnak, sok­kal rámenősebbek. Ám ő nem tudott kivetkőz­ni magából, és ez is közrejátszott abban a döntésében, hogy visz- szajön Magyarország­ra szerencsét próbálni. A program második részében kisorsoltak egy nézőt a jelenlévők közül, aki beülhetett Dobó Kata és Verebes István közé harmadik beszélgetőpartnerként. A közel kétórás dis­kurzus egyik szála mindig azt az egyéb­ként koránt sem egyedi anomáliát érintette, amellyel Dobó Katának is folyamatosan meg kell küzdenie. Ahogy ő fogalmazott, az volt a baj, hogy már pályafu­tása elején fordítva ült a lovon, mert úgy lett híres, hogy szinte sem­mit sem tett le az asz­talra. Úgy érzi ez az, amiért a színházak nem kívánják foglal­koztatni, de ennek is megvan a maga tanul­sága nem csak a nézők, hanem a vendég szá­mára is. Helyesbítés A Hírhozó november 22-i számában Márk Tivadar síremlékének felavatásáról szóló tudósításból kimaradt, hogy a síremléket Kerekes András (Márk Tivadar és Edit keresztgyermeke) megbízásából Jurányi Zoltán szobrászművész készítette, valamint hogy a síremlék azt a csodálatos jelmezt ábrázolja, amit Simándy Jó­zsef viselt a Bánk Bánban. Az érintettektől elnézést kérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom