Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-01-24 / 1. szám

Kultúra afäpAoxd A magyar kultúra napját Rákoskert: Irodalmi összeállítás Sütő András műveiből A Rákoskerti Művelődési Házban január 13-án ün­nepelték meg az egybegyűltek a Himnusz születé­sét, a magyar kultúra napját. Gyenes Kálmán fotó­művész, fotóriporter Erdély „Szépföld" című kiál­lításának megnyitója után ünnepi irodalmi műsor­ral emlékeztek a közelmúltban elhunyt Kossuth- díjas erdélyi magyar íróra és lapszerkesztőre, Sütő Andrásra. A rákoskerti ünnepséget az írófejedelem lánya és fia is megtisztelte jelenlétével. Az irodalmi összeállítást Sütő András műveiből Götz Anna (képünkön) és Rubold Ödön szerkesztette és adta elő 'S. Szabó Anikó G yenes Kálmán fotó­művész kiállítását az erdélyi származású dr. Fenke Ferenc, rákos­kerti önkormányzati képviselő nyitotta meg. A számos díjjal büszkél­kedhető, aranydiplo­más fotóművész mun­kássága nem ismeretlen a fotózás iránt érdeklő­dők számára, hiszen rengeteg hazai kiállítása mellett külföldön is szá­mos helyen - többek kö­zött Genovában, Ulm­ban, Odesszában és San Marinóban - bemutat­ták fotóit. A kiállítást január 28- ig tekinthetik meg a lá­togatók. Ezután a magyar iro­dalom és a magyar nép­dal játszotta a főszerepet a Rákoskerti Művelődési Ház színpadán. Az ün­nepi eseményt megtisz­telte jelenlétével az író lá­nya, Sütő Ágnes, az író fia, Sütő András, vala­mint Ács József és Galgóczy Árpád kerüle­tünk díszpolgárai mel­lett Fohsz Tivadar alpol­gármester és több önkor­mányzati képviselő is. Riz Levente polgármes­ter ünnepi köszöntő­jében a kultúra értékeiről beszélt, amelyek képe­sek - mint szelet a vitor­la - megszelídíteni a ter­mészet, a világ vad erőit. A manapság mindent elárasztó külföldi kultú­ra közt meggyengült a magyar. Ma a globalizá­ciót kell megszelídíteni, ez a feladata a helyi kö­zösségeknek, művelő­dési házainknak. Ebben segítségül szolgálnak olyan magyar szellemi óriások, mint Sütő And­rás - hangsúlyozta a polgármester. A köszöntőt követő­en Szakolczay Lajos iro­dalom- és művészetkri­tikus lépett színpadra, aki Sütő András irodal­mi munkásságát mél­tatta. A Sütő András írásai­ból és drámáiból készí­tett összeállítást Götz Anna és Rubold Ödön színművész szerkesz­tette és adta elő. Az iro­dalmi összeállításban részleteket hallhattunk néhány esszéből (Nagy- enyedi fügevirág), drá­mából (Az ugató ma­dár, Csillag a máglyán), az Anyám könnyű ál­mot ígér című esszére­gényből és az Advent a Hargitán című műből. Természetesen nem hi­ányzott a részlet az En­gedjétek hozzám jönni a szavakat visszaemlé­kező gyűjteményből sem. , A műsort Faragó Lau­ra énekművész székely népdalokból álló dalest­je zárta le. Rákoshegy: Remutató Balogh Gyula festmérnyeiből 's. Km Tamás B alogh Gyula festőművész munkáiból nyílt kiállítás január 14-én a Rákoshegyi Közösségi Házban, amelyre a magyar kultúra napja XVII. kerületi rendezvénysorozat keretében került sor. A tárlatot dr. Kálmán Alajos, kerületünk díszpolgára nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó bevezetője­ként a kerületünkben már hírnevet szer­zett, csodálatos hangú, őstehetségnek tartott diák, Regős Kiss László (Pál Apos­tol Katolikus Általános Iskola és Gimná­zium) énekelt el néhány magyar népdalt a képzőművészet rajongóinak. Ezzel si­került is remek hangulatot teremteni dr. Kálmán Alajos akadémikus számára, aki miután méltatta Balogh Gyula mű­vészeti tevékenységét, megnyitotta a tárlatot. A kémikus professzor a rend­szerváltoztatás hajnalán megalakult Vi­gyázó Ferenc Művelődési Társaság tisz­teletbeli elnöke. A most huszonöt kompozíciót kiállító Balogh Gyula festőművész 1950-ben született Budapesten, jelenleg Monoron él. 1966-tól a Rákosligeti Rajzszakkörben Tóth Tibor festőművésztől tanult festem, 1975-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán festő szakon. Alapító tagja az 1969-ben újraszerve­ződő gyulai művésztelepnek, ahol ti­zenöt éven át egy szociografikusabb le­író festészetet gyakorolt, többek közt a Rákoshegyen élő Szakáll Ágnes festő­művész társaságában. Ezt követően ke­rült csak előtérbe témaként a tájkép és a vidéki élet ábrázolása. 1991 óta tagja a Magyar Vízfestők Társaságának és az Olajág Keresztény Művészeti Csoport­nak. Harmincéves munkássága során sok országos kiállításon szerepelt, több művészeti díjat szerzett. Elnyerte töb­bek között 1982-ben a hódmezővásár­helyi Őszi Tárlat, valamint 1994-ben az egri Akvarell Biennále nagydíját. Balogh Gyula festőművész kiállítása január 30-ig tekinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom