Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-10-11 / 16. szám

12 Szüreti batyubál a Dózsában A népzenei hagyomány apáról fiúra száll Fohsz Tivadar alpolgármester köszöntötte nyugdíjasokat 'S. Szabó Anikó A Dózsa Művelődési Házban működő XVII. kerületi Mozgás- sérültek Egyesülete ze­nés szüreti batyubálra hívta az érdeklődőket szeptember 26-án. A ha­gyományostól eltérő, vi­dám bálon a Kéringer család másfél órás mű­sorral örvendeztette meg a közönséget. A négytagú Kéringer család - Kéringer András , Lej tény i Ágnes, a 13 éves Dávid és a 9 éves Lőrinc - Szivárvány cí­mű, verses-zenés ösz- szeállítással készült a batyubálra. A lenyűgö­ző énekhangú Kéringer András (tenor) részlete­ket adott elő a magyar és nemzetközi zenei operettirodalom leg­szebb melódiáiból (Strauss: Éljen a ma­gyar!, Huszka Jenő: Há­romszínű ősi magyar lo­bogó, Lehár: A mosoly országa - „Vágyom egy nő után", Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, stb.), családjának zenei kísé­retében. Lejtényi Ágnes zongorázott, Dávid fia furulyán és xilofonon játszott, míg Lőrinc do­bolt. A különböző té­mák - szerelem, ősz, es­ti hangulat - köré cso­portosított rövid össze­állítások dal- és vers­csokrait szívesen fogad­ták, majd hatalmas tapssal értékelték a mozgássérült egyesület tagjai és a vendégek, köztük Fohsz Tivadar al­polgármester. Kéringer András bejelentette, ha­marosan kiadják első verseskötetét, ebből is szemezgetett a két fel­nőtt előadó. A hihetet­len családi összetarto­zást és szeretetet tükrö­ző műsor néhány percé­ben, a nagyobbik fiú népzenei szólójában a közönség láthatta: Dá­vid hamarosan az édes­apja nyomdokaiba lép­het. A zenés szüreti ba­tyubál szünetében a résztvevők friss gyü­mölcsöt, házi sütemé­nyeket és az alpolgár­mestertől kapott tortát fogyasztották el. Giba Istvánná egyesületi el­nök a Hírhozónak el­mondta, hogy a két ke­rületi mozgáskorláto­zottakat tömörítő egye­sületnek összesen kb. kétszáz tagja van, míg helyi adatok szerint 1800-an igényeltek köz­lekedési támogatást. Tehát több száz olyan mozgássérült ember él Rákosmentén, akinek az egyesület jelenleg még nem nyújt segítsé­get pl. jogainak érvé­nyesítésében, támoga­tások megszerzésében. Giba Istvánná reményét fejezte ki, hogy az itt élő, de a két szervezet­hez még nem csatlako­zott mozgássérültek a közeljövőben felveszik velük a kapcsolatot, nem utolsósorban azért, mert - mint lát­hattuk - az egyesület évente többször színes, tartalmas programokat szervez tagjainak. Ünnep az idősekért 'S. Magyari Helga A Dózsa Művelődési Házban szeptem­ber 28-án az idősek világnapján ünnepséget tartottak, ahol beszédet mondott Ríz Levente pol­gármester. Köszöntőjé­ben Sütő András gondo­latát idézte: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött" A mi világunk apáink, nagyapáink életével kezdődött - fogalmazott a polgármester -, ők épí­tették a mai fiatalok szá­mára a jelent, egy újabb nemzedék jövőjét, a- melyre a mai generáció alapozhatja életét. Most a pihenés ideje jött el az időseknek, hisz egy élet munkája, gyermekek felnevelése áll mögöt­tük.- Aki mosolyog, az nélkülözhetetlen. A mosoly vélemény a vi­lágról. Aki aggódik, már tartozik valahová. Aki mosolyog, haragszik, aggódik és szeret, az egyszerűen pótolhatat­lan, annak mindig itt a helye, hogy biztató mo­solyával, a rossz miatti dühével, óvó szereteté- vel, ösztönző féltésével gazdagítson, neveljen minket - zárta köszön­tőjét a polgármester. Ezután,, időseknek szólt a nóta" Fellépett Hatvai Kiss György, Bokor János, Tamai Kiss László és Felszeghy Judit. Kísért Szalai Antal és cigányze­nekara. ■ A jóléti társadalmakban régóta problémát okoz a születések számának csökkenése, ezzel együtt pedig a lakosság elöre­gedése. Az ENSZ Köz­gyűlésének határozata alapján először 1991-ben rendezték meg az idő­sek világnapját, 1999- ben pedig hasonló elne­vezésű éves rendez­vénysorozatot tartottak. Az intézkedés célja, hogy a középpontba he­lyezzék a méltóságteljes öregkort, valamint az időseket visszaintegrál­ják a gazdaságba. Euró­pában az aktív munka­erő csökkenése miatt egyre nagyobb hang­súlyt kap az idősek fog­lalkoztatása, ezzel is pó­tolva a munkaerőhiányt valamint segítve a teljes értékű élet fenntartását. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Magyar- országon minden ötö­dik ember időskorúnak számít, vagyis már be­töltötte a hatvanadik életévet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom