Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-02-08 / 2. szám
Helytörténet 2007. FEBRUAR 8. 5 23 ^l/fcáíwÁj feweinA Svachulay Sándor a repülés magyar úttörője Most induló sorozatunkban azokat az ismert és kevésbé híres embereket mutatjuk be, akikről Rákosmentén utcát, teret neveztek el. Sorozatunk első néhány részében a Helikopter lakóparkot, annak utcáit ismertetjük. A Kolibri I. csodájára jártak 1906-ban Ts. Varga Orsolya S vachulay Sándor a repülés jelentős magyar úttörője volt. 1875. június 3-án született Kassán. 1898-ban nyitotta meg lakatosműhelyét. 1890-től foglalkozott a repülés kérdéseivel. Az 1900-as évek elején pontosan meghatározta a vitorlázó repülés alaptörvényeit, amelyeket csak az 1920-as években fogalmaztak meg Németországban. Első gépe, a Kolibri I. - amelyet 1906-ban kezdett el építeni, s 1910- ben hozta haza Rákosmezőre, remélve, hogy itt több eredményt ér majd el - már nagy feltűnést keltett. A vázat vékony acélcsövekből hegesztette össze, és a V alakban megtörő szárny is újszerű volt. Akkor még nem voltak ilyen csővázas repülőgépek. Fontos újítás volt továbbá, hogy vászonburkolata teljesen új technológiával készült. Akkor még gumírozott ballonvásznat szögeztek a fából készült szárnyakra, amelyeket nem lehetett annyira kifeszíteni, hogy néhány repülés után ne lógjanak. Ez nemcsak a sebességet csökkentette, de balesetveszélyes is volt, mert repülés közben gyakran leszakadt. Svachulay ezzel szemben a vászonhuzatot utólag kente be híg gumioldattal, így annak megszáradása után a vászon annyira kifeszült, hogy a hosszú használat után sem lazult meg. A Kolibri 1-et azonban a sok újítás ellenére sem sikerült a levegőbe emelni. Ez egyrészt a pilóták gyakorlatlansága, másrészt a kis teljesítményű, 15 lóerős motor miatt hiúsult meg. A Kolibriből több változat készült az évek folyamán, s csak 1911-ben, Dohos István vezetésével emelkedett fel. Az átütő sikert a Kolibri IV hozta meg, amely 1913. augusztus 20-án, a Budapesten megrendezett nemzetközi repülőversenyen a benevezett külföldi monstrumok között szinte játékszernek tűnt, kis mérete miatt elfért a többi gép egyik szárnya alatt. A rajt után szinte rögtön meredeken felvágódott a levegőbe, s a nagy sebessége mellett - 135 km óránkénti sebességgel repült - rendkívüli manőverezési képességgel kápráztatta el a nézőket. Dobos István szinte az összes díjat megnyerte a versenyen. Svachulay repülőjéhez hasonló sebességet ilyen kis motorral csak tíz évvel később tudtak elérni. Ezzel a géppel szinte egy időben Svachulay belekezdett egy másik repülő, az Albatros építésébe is. Abban az időben gyakran előfordult, hogy motorhiba miatt a pilótáknak vízen kellett kényszerleszállást végrehajtaniuk. Ezért Svachulay a gép törzsét vízhatlan vászonból készült csónaktestnek alakította ki, így az a vízre leszállva nem merült el, képes volt onnan újra felszállni. Kerekeket szerelt a törzsre, amelyek a felszállás után behúzhatok voltak. Ez a technikai újdonság világszerte elterjedt. Svachulay I. világháború előtti gépeinek lényegesen nagyobb felületi terhelése volt, mint a francia és osztrák repülőknek. Ez az irányzat a nyugati repülőgép-tervezőknél csak az első világháború második felében érvényesült. Svachulay gépei az I. világháború előtti években 4000 felszállást hajtottak végre Magyarországon, ami hozzájárult a repülés népszerűsítéséhez hazánkban. Az első világháború alatt Svachulayt az albertfalvai repülőgép- gyárba vezényelték, ott irányította a repülőgépépítő munkát. 1938-tól a Magyar Aero Szövetség központi modellező műhelyének vezetője és oktatója lett. A vitorlázógépek elterjedésekor ő is épített két könnyű kisgépet, amelyekkel kísérleti repüléseket is végeztek. Az ő nevéhez fűződik például az állítható fémlégcsavar és a repülőgépek leszállási sebességét csökkentő berendezés létrehozása. Svachulay Sándor egész életét a repülésnek szentelte. 1953-ban a repülés előmozdítása érdekében végzett úttörő munkájáért a Nemzetközi Repülő Szövetség Paul Tissandier-diplomával tüntette ki. 1954. augusztus 25-én hunyt el Budapesten. Az Albatros repülőgép HÍRHOZÓ Főszerkesztő: Torkos Matild. Olvasószerkesztő: Varga Orsolya. Művészeti vezető: Bozsoky Tamás. Szerkesztőségvezető: Horváth Tibor Munkatársak: Károly Gábor, Kili Tamás, Szabó Anikó. Kiadja a lapalapító tulajdonos Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata megbízásából a Patriot Bt. Felelős kiadó a kiadó vezetője Szerkesztőség: 1173 Budapest, Egészségház utca 3.11. emelet 209. Tel./fax: 257-9589. E-mail: hirhozo@chello.hu Nyomás: Szikra Lapnyomda Terjeszti a Feibra Megjelenik 33.000 példányban
