Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-09-27 / 15. szám

2007. SZEPTEMBER 27. Ml ■KA WEBSBSR 7 ez most 1,6 milliárd fo­rint, és ez annak kö­szönhető, hogy több olyan új tétel jött be, ami eddig nem szere­pelt a költségvetésben. Ugyanakkor egészen biztos, hogy több, idén­re tervezett kifizetésre nem kerül már sor, csak jövőre. Tehát a költség- vetésünk egyensúlya biztosított, és ezért a tervezett hiányunk elle­nére nem kell plusz hi­telt felvennünk. Ami az idén megtakarításként jelentkezik, csökkenti a hiányt, a feladatot pe­dig szükség szerint át­visszük a következő év­re. Idén is hoztunk ma­gunkkal 0,5 milliárd fo­rintot az előző eszten­dőből.- Tehát ez a hiány csak így, az épp aktuális mér­legben jelentkezik.- így van. Például a tavalyi évre volt beter­vezve az útfelújítások, útépítések 680 millió fo­rintos számlájának a ki­fizetése, ez nem telje­sült, ezért átjött az idei évre és pluszkiadásként adódott hozzá. Az nagyjából látszik, hogy a kiadásoknál se­hol sem értük el az 50 százalékot. Nagyon visszafogott volt az el­ső félév, mert egész év­re vetítve a fejlesztési, beruházási, tárgyi esz­köz beszerzések a 20 százalékot sem érik el. Az önkormányzat a sa­ját cégeivel is (a Lakásl7, az Épl7) igye­kezett visszafogni azt a fajta költekezést, ami a korábbi időszakra jel­lemző volt. Arra szá­mítunk, hogy ha Lakás 17-ből és az Épl7-ből átalakulással megszü­letik a Rákosmente Kft., akkor az mindenkép­pen szerényebb költ­ségvetési kiadásokkal fog járni.- Melyik az az ágazat, amelyikre a legtöbbet költ­jük?- Az oktatási ágazat például. Az Újlak Utcai Általános Iskola mű­ködtetése majdnem 500 millióba kerül évente. Az iskolákra összesen költünk 1,3 milliárdot egy év alatt, és ebből öt- százmilliót visz el egye­dül az Újlak utcai isko­la.- Mi ennek az oka?- 481 millió forint az egy évre vetített teljes költségvetése az Újlak­nak, ez egy fémszerke­zetes épület, a nyílászá­róit már rég ki kellett volna cserélni, nagyon rossz a hőátbocsátási té­nyezője, ezért nagyon sokat kell költeni a fűté­sére. Összehasonlítás­képpen a Hősök terei Gregor József Általános Iskola költségvetése nem éri el a 300 millió forintot. Keressük a le­hetőségeket, hogy ho­gyan tudnánk pályázati pénzt szerezni az Újlak korszerűsítésére. Ha megnézzük az összes intézményi kiadásun­kat, akkor az látszik, hogy az óvodákra majdnem 1,4 milliárdot, az iskolákra 3,4 milliár­dot költünk.-És a művelődési intéz­ményekre?- A művelődési intéz­ményeknek viszonylag szerényebb a kiadásuk, összesen 251 millió fo­rint.- A szocialisták tavaly ősszel azt javasolták költ­ségtakarékossági okokból, hogy adjuk át a Balassi gimnáziumot a főváros fenntartásába. Miért nem tesszük ezt? Talán meglepő, hogy a Balassinak vi­szonylag szerény a költségvetése, csak 312 millió forintba kerül évente a működtetése, népszerű kerületi intéz­ményünk, nem lenne jó ötlet átadni a főváros­nak. Én inkább azt sze­retném, ha több szakkö­zépiskola települne a kerületünkbe, sőt egy egyetemi kart is szíve­sen látnék Rákos­mentén. GyaMhal M ivezeli itsortis Százmilliós támogatás ígérete az ablakban is, Torkos Matild S zázmilliós kötelezett­ségvállalást tett a Rá­kos Mezeje Zrt. még az előző képviselő-testület­nek, ha a Szőlőhegyre olyan szabályozási tervet fogad el, amely lehetővé teszi lakópark építését. A testület 2005. augusztus­ban a szabályozási tervet a lakossági tiltakozások ellenére megszavazta, és ezzel az ingatlan értékét sokszorosára emelte. így a föld tulajdonosa immár nem a szőlőültetvényt, hanem 1600 lakás felépí­tésére alkalmas lakópark területét árulhatta. Mára kiderült, a százmilliós ígéret csupán csali volt. Az új testület mentve a menthetőt, szeptember 20-án úgy döntött: módo­sítja a szabályozási tervet. A Rákos Mezeje 1990 óta gyümölcsöző kap­csolatokat ápolt az ön- kormányzatunkkal. Pél­dául a 90-es évek elején, egy nagyobb ingatlan övezeti átsorolásáért cse­rébe értékes, a városköz­ponthoz közeli ingatlan­nal ajándékozta meg az önkormányzatot. Ennek tükrében érthe­tetlen az, ami a Szőlő­hegy övezeti átsorolása, illetve a szabályozási terv elfogadása során történt a Rákos Mezeje Zrt. és az előző baloldali városve­zetés között. A tervezett lakópark terve ugyanis már 2002- ben heves lakossági tilta­kozást váltott ki. A beépí­tés ellen több kerületi ci­vil szervezet és több mint ezer polgár aláírásával tiltakozott. Azzal érvel­tek, hogy a szükséges infrastrukturális beruhá­zásokat az önkormány­zat már nem képes vál­lalni, hiszen a már itt élőknek sem tudja ezt megfelelő színvonalon Az 1600 lakás mellett dínopark a mézesmadzag biztosítani. A több ezer embert befogadó lakó­park súlyosan terhelné a már amúgy is túlzsúfolt forgalmat. A BKV már korábban jelezte, a beru­házás kapcsán nem ter­vezi új buszjáratok indí­tását. Ráadásul új iskolát, óvodát, bölcsődét kellene építeni. A testületi ülésen több, az előző ciklusban is te­vékenykedő képviselő - köztük Dombóvári Csa­ba alpolgármester és Fachet Gergő - mondta el, hogy a rendezési terv elfogadása során eljárás­jogi szabálysértések tör­téntek, amit a törvényes­ségi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatal nem észlelt. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a testületnek az elő­ző testület által alkotott, ám lényegében mégis a saját önkormányzati ren­deletét kellene megtá­madnia törvénysértés miatt az Alkotmánybíró­ság előtt, azért, hogy az önkormányzatot ne le­hessen kártérítésre köte­lezni, ha az érvényes ren­deleté ellenére, változási tilalmat elrendelve mégsem adná ki az építé­si engedélyeket a hivatal. Az új tulajdonos, a lakó­parkot építtető cég kép­viseletében - váratlanul - megjelent a testületi ülé­sen Tomcsányi Tamás ügyvéd és egy tervező is. Mint kérdésre adott vála­szukból kiderült, elvileg akár 1600 lakás is építhe­tő a területre, így közel ötezer ember költözhet­ne ide. Az eredeti 2004. évi tervezet szerint leg­feljebb 340 lakást lehetett volna felépíteni, ám a 2005-ben készült újabb terv már kétszer annyit engedett volna meg a végül elfogadott nem Szab meg maximumot, ez csupán a beépíthető- ségi szabályokból követ­keztethető ki. Végül 2005 augusztus végén ezt sza­vazta meg a szocialista­szabad demokrata több­ségű testület. Mint szekrényből a csontváz bukott ki az ülésen a Rákos Mezeje százmilliós „felajánlásá­nak" ügye. Az egyik képviselő úgy emléke­zett: a Rákos Mezeje az ingatlaneladásból befolyt pénzből fizetett volna. Elhangzott az is, hogy az önkormányzat ingatlant kapott volna ebben az ér­tékben a telekmegosztás után. Az új tulajdonos képviselője, nem is rea­gált a Rákos Mezeje 100 milliós ajánlatára. Úgy tűnt, neki ahhoz semmi köze. A volt szocialista alpolgármester, Kis Lajos szerint a testületnek kel­lene érvényt szereznie a kötelezettségvállalás tel­jesítésének. Elhangzott olyan véle­mény is, „a Rákos Meze­je ajánlata elhalt, az az előző testületnek szól" - bármit jelentsen is ez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom