Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-09-06 / 14. szám
2007. SZEPTEMBER 6. Keresztúrok találkozója „Már a szövetség bölcsőjénél is ott voltán” A Kárpát-medencében körülbelül negyven Keresztúr nevű település létezik A Keresztúr Nevű Települések Szövetsége története az 1999-es nagy árvízig vezethető vissza, amikor Bodrogkeresztúrt elöntötte a Tisza. Balaton- keresztúr városa Bárdos János polgármester kezdeményezésére segítséget nyújtott a bajbajutottaknak. A kapcsolatból barátság lett, 2000-ben megszületett a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége megalakításának ötlete, és még ebben az évben megrendezték az első találkozót is Balatonkeresztúron. Tizenkét Keresztúr nevet viselő település polgármestere 2001-ben, Rákoskeresztúron írta alá a szövetség alapszabályát, amelyben fő célként a magyarságtudat erősítését, a hagyományok őrzését, ápolását és a kölcsönös segítségnyújtást jelölték meg. Miután a megállapodás úgy szólt, hogy a mindenkori balatonkeresztúri polgármester a szövetség elnöke, és 2006-ban Kovács József lett a város polgármestere, ő tölti be most ezt a posztot, s őt kérdeztük. 'S. Km Tamás M ennyire volt nehéz dolga, amikor átvette a stafétabotot Bárdos Jánostól?- Nem volt túl nehéz dolgom, hisz egyrészt elődöm, Bárdos János minden olyan szükséges információt átadott, ami segítette a munkámat, másrészt én már az első találkozó megszervezésében is részt vettem. Azt is mondhatnám, hogy már a szövetség alakulásának a bölcsőjénél is jelen voltam. A találkozók az idő haladtával egyre sikeresebbek lettek, évről évre új települések csatlakoztak hozzánk. Nagy öröm számunkra, hogy 2007- ben öt újonnan résztvevő települést is köszönthettünk.- Az eddig passzív településeket hogy sikerült megnyerni a részvételre?- Korábban a tervezés időszakában mindkét burgenlandi település valamilyen szintű érdeklődést mutatott, de a találkozókon végül is nem vettek részt. Ezt nagyon fájlaljuk, de gondolom, hogy hosszú távon nem számolhatunk velük - érdekes módon -, elsősorban nem is anyagi, inkább nyelvi akadályok miatt. Azt gondolná az ember, hogy a magyar határtól néhány kilométernyire még jelentős a magyar nyelvet bírók aránya, így magam is meglepődtem, hogy a két burgenlandi településen szinte alig beszélnek magyarul. A jövőben inkább az eddig kimaradt erdélyi, felvidéki, vajdasági területeken lévő településeket kívánjuk megcélozni. A Kárpátmedencében körülbelül negyven Keresztúr nevű település létezik. Erdélyben még hat, a Felvidéken két-három, a Vajdaságban, illetve Horvátországban négy Keresztúr nevű településsel nem sikerült eddig érdemleges kapcsolatot teremteni. Hosszabb nyomozást igényel, hogy felvehessük a kapcsolatot, és a konkrét tárgyalásokra is sor kerülhessen.- Mi az oka annak, hogy van olyan település, amelyik már kétszer rendezett találkozót, mások viszont egyet sem?- Ennek elsősorban nem anyagi oka van. A mostani tagok közül minden olyan település, amely vállalni tudta a találkozó megrendezését, már meg is tette. Tavaly Székelykeresztúr, most pedig Rákoskeresztúr rendezett másodszor találkozót, 2008-ban Rác- keresztúr, 2009-ben pedig reményeim szerint Balatonkeresztúr lesz a rendezvénysorozat jubileumi vendéglátója, így hamarosan négy olyan település lesz, akik dupláznak. A 3-400 lelket számláló kisebb települések azért nem tudnak vállalkozni a rendezésre, mert önmaguk képtelenek elég szálláshelyet biztosítani a 6-800 fős vendégseregnek.- Milyen élményekkel távozik a rákoskeresztúri rendezvényről?- Nagyon jól éreztem magam, s mint a szövetség elnöke, szinte már az első perctől kezdve beleláttam a szervezőmunkába is. Személyesen tapasztaltam, hogy Lip- cseyné Horváth Ágnes szervező és Fohsz Tivadar alpolgármester rengeteget tett a találkozó sikeréért. Örömmel tölt el az is, hogy a résztvevő települések egyre több professzionális műsorral rukkolnak elő. A mostani találkozón többek közt például a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttestől láthattunk ilyen produkciót. Maximálisan elégedettek voltak a résztvevők mind a programokkal, mind a szállással és étkezéssel, és az időjárás is kegyes volt - talán egy kicsit túlságosan is -, nem úgy, mint a 2001-es találkozó idején. A Keresztár-találkozó második napján, augusztus 25-én a delegációvezetőknek tartottak előadást Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a helyi közigazgatásban címmel, amelyen részt vett Fohsz Tivadar alpolgármester is. Megellai Orsolya, a XVII. kerületi önkormányzat EU Pályázati Irodájának vezetője félórás vitaindító előadást tartott, majd kötetlen beszélgetésen vitatták meg a résztvevők a csökkentett munkaképességűek, etnikai kisebbségi csoportok, valamint a kismamák és kisgyermeküket egyedül nevelő szülők foglalkoztatási helyzetét. Megellai Orsolya elmondta, hogy 2010-ig kell elvégezni közintézményeink akadálymentesítését. A Polgármesteri Hivatalunk akadálymentesítésére is elkészítették az uniós pályázati tervet annak érdekében, hogy egy mozgássérült is dolgozhasson az épület emeleti irodáiban. Szóba került az is, hogy a roma származású dolgozók arányát is növelni kellene a köztisztviselői karban.
