Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-06-07 / 10. szám

Kultúra 12 ' C.-J ____ Galgóczy Árpád könyvbemutatdja A költő, műfordító képeiből kiállítás is nyílt Rákoskerten Galgóczy Árpád a Hírhozónak elmondta: 1947-től hét évet töltött a munkatáborban, majd további hat évig nem tudott hazajönni, így maradt kint Ka­zahsztánban. A sors fintora, hogy egykori lágerparancsnoka segí­tette állásához. A bün­tetőtáborból való sza­badulás után tűzoltó- parancsnok lett. Len­gyel lányt vett felesé­gül, ott született két gyermeke. 1960-ban jött vissza Magyaror­szágra, nyolc éve él Rákoshegyen. A Túlélés művésze­tének első kötete, a Gu- lágban töltött első éve­ket festi le, 1947-50-ig. A jövőre megjelenő második kötet az 1950- 53-as időszakot dol­gozza fel, majd a triló­gia záró része Sztálin halálától kezdve meséli el a szabadulást és az azt követő időszakot. Magyar hősök emlékünnepe Rákoskeresztúron Ts. Horváth Tibor egyházak, a társadalmi nemzeti Himnuszunkat ..Undl lie s zervezetek, a magyar és a Szózatot a Körösi T/- isfaludi Stróbl Zsig- nemzet fiai és lányai mond első világhá- méltó megemlékezés ke­Csorna Sándor Általá­nos Iskola és Gimnázi­borús emlékművénél rétében leróják hálájukat um énekkara adta elő. emlékeztek meg a haza és kegyeletüket az el­Dénes Andrea, a Balassi szabadságáért és függet- múlt ezredév magyar Bálint Gimnázium tanú­fenségéért, nemzetünk hőseinek. Szent István ki­lója, Ábrányi Emil: Él a fennmaradásáért küz- rály államalapítása óta magyar című versét dött hazafiakra. 2001- országunk számtalan fia mondta el. A XVII. kerü­ben az Országgyűlés a és leánya harcolt fegy­l vjM leti önkormányzat névé­magyar nemzet hálája verrel, vagy anélkül Ma­.«Rsiffls =1. $ ..m%-. b en az emlékműnél ko­jeléül és a jövő nemzedé- gyárország védelmében, szőrűt helyezett el Dom­kék okulására, minden illetve vállalt vértanúsá­J1;. 1 jj 1 I ílUfilvll <{> bóvári Csaba alpolgár­esztendő májusának u- got a hazáért. Tetteik mester. A pártok közül tolsó vasárnapját a ma- nagyban hozzájárultak p . az MSZP (Alexa gyár hősök emlékűmre- ahhoz, hogy fennmaradt György), a Fidesz (Lázár pévé nyilvánította, a magyar nemzet és álla­. MÉM! Attila, Rózsahegyi Péter), (2001. évi LXIII. törvény) miságunk. az MDF (Herényi János) Az Országyűlés e tör- Kerületi rendezvé­és a MIÉP (Hatolkay vényben fejezte ki azon nyűnkön műsorközlő^ Gyula és felesége) ko­meggyőződését, hogy ként működött közre Ke­szorúzott. A német és a az állami szervek, a he- lemen Sándor, a Művelő­szlovák kisebbség is le­lyi önkormányzatok, az dési Iroda vezetője, rótta kegyeletét. Ts. Szabó Anikó V életlen szerencse a címe Galgóczy Ár­pád költő, műfordító, ke­rületi díszpolgár tárlatá­nak, amely május 20-án nyűt meg a Rákoskerti Művelődési Házban. A kiállítás-megnyitó után pedig Galgóczy: „A túl­élés művészete - Ma­gyarok a Gulág haláltá­boraiban" című könyvét mutatták be A kiállításon Kálmán Alajos akadémikus, dísz­polgár mondott beszé­det, felvázolva Galgóczy festészetének kezdeteit, ahogy a munka táborban először grafikákat, port­rékat rajzolt, majd ké­sőbb olajfestékre és híres művek másolására tért át. Ezáltal született ben­ne egy olyan életérzés, amely lehetőséget adott a túlélésre. Galgóczy Árpád el­mondta, hogy a Férfi­portré című grafikájával indult el lágeri pályafu­tása. A többi képnek azonban csak a fotója volt látható, az alkotások nagy mérete miatt. Bognár Szilvia népdal­énekes szatmár-beregi népdalokat adott elő. A látogatók megtekinthet­ték Galgóczy híres fes­tők alkotásainak máso­latát, majd a Napsugár terembe vonultak a könyvbemutatóra. Az eseményen Riz Le­vente polgármester mon­dott ünnepi köszöntőt. A könyv tanulsága, emelte ki, hogy egy em­bertől csak a fizikai sza­badságát vehetik el, a lelkit soha. Ez az, ami a legnehezebb időkben is erőt ad a helytállásra, sőt, hogy magunk javára fordítsuk a szenvedést. A polgármester hozzá­tette: „Galgóczy Árpád nem sajnálkozott, pa­naszkodott, hanem megélte ezt az időt, és képes volt megszeretni ellenségeit, az oroszokat és a több évszázados o- rosz kultúrát. Legyünk ezért büszkék a József Attila- és Palládium-dí­jas műfordítóra, mert megtalálta a szabadság igazi lényegét." A költő ezután elmondta, hogy bár soha nem pályázott írói babérokra, mégis úgy érezte, meg kell írni, hogy mire voltak képe­sek a magyarok egymá­sért a pokol bugyraiban, amikor még szerették egymást. A díszbemutató során Galgóczy mesélt a mun­katábori életről, odake- rülésének körülményei­ről, vagy az ott élő segí­tőkről, majd Szilágyi Ti­bor Kossuth-díjas és Blas- kó Péter Jászai-díjas érde­mes színművészek felol­vastak egy idevágó passzust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom