Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-05 / 6. szám
2007. ÁPRILIS 5. KTATÁS Kultúra 9 Konrád György járt nálunk Konrád György írót látta vendégül április végén a Szabad Szellemi Műhely a Tacuba Stage-en. Barna Andor (SZDSZ) önkormányzati képviselő rövid bevezetőben méltatta a jeles vendéget. Rmrásrairerseiqr a Zrínyiin A hagyományőrző napon íjászkodni és nemezeim is lehetett Ts. Horváth Tibor A beszélgetés fontos témával vette kezdetét, mely a nemzeti karakterünk része, a borral. „Ami ténylegesen javult 1989 óta, az a borok minősége." Az író száraz vöröset kért. A 70-es években Sze- lényi Ivánnal mélyen beleásták magukat a faluszociológiába. Őt nagyvárosi polgár létére mindig is vonzotta a vidék csöndje, meghittsége. „Az ember hajlamainál fogva kétlaki: akarja a sűrűt, a zajt és akarja a ritkát, a csendet. Mindkettőnek az a veszélye, hogy az ember megbolondulhat tőle." 1990-ig csupán szamiz- dat szerzőként létezhetett vendégünk, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy egy több nyelven beszélő ember miért nem hagyta itt a legvidámabb barakkot? „Macska vagyok. Helyhez kötött. Emellett minden más nyelvet az anyanyelvemen kívül hibásan beszélek, bihari akcentussal." Taszította volna az is, ha befogadják, ugyanis nem szeretett volna befogadott lenni. Csak Magyarországon érezhette otthon magát, annak dacára, hogy gyötörték őt „rendesen" a hatóságok. A Történeti Hivatalban vaskos dosszié gyűlt össze róla, szerinte „eltúlozták a politikai jelentőségemet": 1984- ben kiengedték az országból, taníthatott az USA-ban, a New York University-n. Visszatérve hazánkba a szemére vetették, hogy túl hosz- szú interjút adott a Szabad Európa Rádiónak. Ezt nem szerették az elvtársak. Napjaink irodalmára áttérve kihagyhatatlan kérdés, miért ennyire népszerűek a magyar írók Németországban? Ennek az az oka, hogy a németeknél olvasnak a legtöbben. „Berlinben 2- 3 író-olvasó találkozó van esténként. Emellett nagy kultusza van a műfordításoknak, mert fontosnak tartják, hogy az európai irodalmon rajta tartsák a szemüket." A rendszerváltás nem tett jót az írói barátságoknak. Addig igen jó barátja volt Hernádi Gyula, akinek humorát nagyra értékelte. Csoóri Sándorral nemrég futott össze. Őt borzasztóan megviselte két közeli barátjának, Lázár Ervinnek és Sütő Andrásnak a halála. Lázár Ervin búcsúztatásán Konrád találkozott Csurka Istvánnal is, kezet adtak egymásnak. „A politikával egyébként nem kell túl sokat törődni. Mellékes körülménynek kell tekinteni, hogy egy fiatalember túl sokat akar." Március 15. kapcsán kiemelte: nem szabad félnie senkinek a származása, illetve politikai nézetei miatt. Feldmájer rabbi ünnep előtti „intelmeit" butaságnak és gyávaságnak nevezte az író. „A zsigeri félelemhez nem kell ragaszkodni, nem olyan nagy érték az. Le kell róla szokni, mint a dohányzásról." 'S. Varga Orsolya M árcius 31-én rendezték meg 2. alkalommal a Zrínyi Miklós Általános Iskolában a Kárpát-medencei Regionális Rovásíró Versenyt, amelyen Budapestről és vonzáskörzetéből mérték össze tudásukat a diákok. A tanulók három korcsoportban - alsósok, felsősök és középiskolások - versenyeztek. A Forrai Sándor Rovásíró Kör szervezte eseményt 7. éve rendezik meg, a győztes diákok bejutottak a Kárpát-medencei verseny júniusi döntőjébe. A gyerekeket, szülőket, érdeklődőket, Riz Levente polgármestert, Dombóvári Csaba alpolgármestert, Dunai Mónika önkormányzati tanácsnokot, Fridrich Klárát, a Forrai Sándor Rovásíró Kör egyik alapító tagját Petrőczy Tibor iskolaigazgató köszöntötte, majd a magyar és székely himnusz eléneklése után az iskola alsósainak táncbemutatóját tekinthették meg a jelenlévők. A műsor után Riz Levente nyitotta meg a versenyt. A polgármester kiemelte a hagyományápolás fontosságát, hiszen azon keresztül őseinket meghívjuk asztalunkhoz, kapcsolatokat forrasztunk egybe, sebeket gyógyítunk be, újra összekapcsoljuk elszakadt országrészeinket. Hangsúlyozta, az írás olyan erős, mint a vérségi kötelék, különösen igaz ez a székely-magyar rovásírásra, amely magyar kultúránk szerves része. A diákoknak a rovásírás volt a fő versenyszám, az összerovást, botrarovást szabadon választhatták a vetélkedő során. Az alsósok közül öten jutottak tovább: Zászkaliczky Márta (Zrínyi) lett az első, Sík Pál (Bimbó úti Ált. Isk.) lett a 2., Wimmer Viktória (Zrínyi) lett a 3., Helmle Hanna (Bimbó út) a 4., Pápai Anna (Móra Ferenc) végzett az 5. helyen. A felsősök közül szintén öten jutottak be a döntőbe: 1. Nagy-Baló Zsuzsa (Baár Madas Ref. Gim.), 2. Pápai Enikő (Móra Ferenc), 3. Földesi Csenge Júlia (Eötvös József), 4. Szűcs Angéla (Zrínyi) és 5. lett Csemitzky Laura Csilla (Bimbó út). A középiskolásoknál ketten jutottak tovább: Szilva Tamás és Nyitray Dániel. Míg a diákok versenyeztek, az érdeklődőket kézműves vásár, korongolás, kosárfonás, ötvösség, gyöngyfűzés, pólófestés, szalma- és csuhéfigura-ké- szítés, nemezelés, jurtaépítés, íjászkodás, os- torcsattogtatás, bőrmegmunkálás, néptáncbemutató és táncház várta. A gazdag programkínálatban mindenki megtalálhatta a kedvére valót, s egy tartalmas, élményekben gazdag napot tölthetett el.
