Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-22 / 5. szám
Kultúra 10 „Mostan színes tintákról álmodom” Március 26-án, hétfőn 18 órakor nyílik meg a Dózsa Művelődési Házban (Pesti út 113.) a Hősök Terei Általános Iskola diákjainak alkotásaiból a „Mostan színes tin-: tákról álmodom" című tárlat. A kiállítást Simon István festőművész nyitja meg, a tárlat március 30-ig tekinthető meg. Zenés tornabemutató A Kép utcai iskola tornatermében (Kép u. 14.) március 24-én, szombaton 15 órától zenés tornabemutatót rendeznek. Várnak minden szülőt, nagyszülőt, barátot. Rovásíró verseny a Zrínyiben Március 31-én, szombaton reggel fél tíztől 15 óráig a Zrínyi Miklós Általános Iskolában rendezik meg a Kárpát-medencei rovásírásversenyt. A gyerekek 3 korosztályban - alsó tagozat, felső tagozat és középiskola - mérik össze tudásukat rovásírásban, össze- rovásban, botrarovás- ban. Az érdeklődőket íjászbemutató, jurtaállítás, kézműves vásár is várja. Pedagógiai napok a kerületben A XVII. kerületi Pedagógiai Központ március 26. és 29. között rendezi meg idén a kerületi pedagógia napokat. A programban szakmai konferenciák, bemutató órák, tanulmányi versenyek és kiállítások szerepelnek. Nem multimilliomos jazzdobos A Szabad Szellemi Műhely vendége volt Martonosi György Is. Szabó Anikó _________ A szokott helyen és szokott időben - a hónap utolsó keddjén, február 22-én - ismét összegyűltek az érdeklődők a Szabad Szellemi Műhely következő beszélgetéséhez. Bár a meghívó szerint Hámori Gabriella színésznőre számítottak a résztvevők, végül senki sem csalódott a találkozóban, mert a lebetegedett színésznő helyett Martonosi György dobos, jazz-zenész ugrott be. Barna Andor köszöntője után Gaál Ildikó vette át a szót, ő Vezette a beszélgetést. Martonosi György elmesélte,, hogy Ildikóval nyolc éve ismerik egymást, még Rádió 17-es műsorvezetői korszakukból. Egyébként is, Martonosi 1976 óta él a XVII. kerületben, mun- kája-hobbija és a rádió révén rengeteg embert ismer. A különc dobos elmesélte, hogy a háborúban mellette robbant fel egy bomba, és a 20- 30 méteres repülés babakocsistul biztosan hatással volt egész életére is: „talán attól vagyok ilyen ütődött", mondta. Ráadásul családi háttere sem teljesen tisztázott: negyvenéves korában tudta meg, hogy adoptált gyermek, mert édesanyja az édesapja testvére, akit ő addig nagynénjének hitt... A titkot az egész család tabuként rejtegette, de egy véletlen elszólás fényt derített rá. Bár Martonosi először haragudott, hiszen igazi anyja és férje jobb körülmények közt éltek, talán lehetett volna belőle festőművész, de végül megbékélt a helyzettel, hogy szülei szerszámkészítő ipari tanulónak küldték. A zenével való kapcsolata korán kezdődött, de a pálya visszásán indult: első fellépése a tanára zenekarával egy sétahajón a közönség nevetésébe torkollott... Tizenöt éves korában viszont megalakult első minőségi zenekara, amiben együtt játszott Benkő Lászlóval. Az országot bejárta, haknizott az akkor népszerű Astoria e- gyüttessel is. Összesen egy évet járt az Operaház dobosához tanulni, a többi ismeretet kezdetben a gyakorlatban szerezte, amíg külföldre nem vetődött. Külföldön töltött évei alatt egyszer tanárnak hívták egy németországi Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakára, de maga is beállt növendéknek, hogy elméleti képzést kapjon. Martonosi bevallotta, hogy sosem érdekelte a pénz, mindig csak any- nyi kellett neki, hogy dobfelszerelést vehessen belőle, a többit sokszor elajándékozta szegényeknek. Érdekes epizódként említette, amikor Hollandiában a Love Me Tender című számmal megnyert egy Elvis Presley-ének- versenyt - azóta viszont gyakran - elrettentésül! - csehül adja elő ezt a dalt. A jazz-zenész-énekes a Dózsában évekkel ezelőtt egy dobos klubot hozott létre, ez az évek alatt átalakult, és jó néhány éve Martonosi szervezésében elindult a mára nemzetközivé vált Dobosok Farsangja, mely az ország legnagyobb dobos fesztiválja. Az ő nevéhez fűződik az ismert vagy befutásra váró jazz- rock együttesek bemutatását szolgáló Jazz Presso is. A zenélésen, éneken kívül publikál (a Dobos-magazin szaklap írója) és tanít is (rákoshegyi magániskolája személyre szabott oktatást és dobkurzusokat ígér). Martonosi György egyik legkülönösebb „szeszélye" az állatokkal való kapcsolata: imádja őket, több kutyája, macskája, hala van. A gondoskodás odáig terjed, hogy az ebek egy lambériá- zott pincehelyiségben laknak, minden este külön lefekteti és elaltatja őket, ráadásul tízéves születésnapjukra 10-10 túrós palacsintát kaptak ajándékba! A többszörös nagypapa a beszélgetés szüneteiben egy elektromos hangszeren játszott a közönségnek: a több száz hangszert imitálni képes szerkentyűn való játék során a hallgatók egyegy CD-ért találgatták, hogy épp melyik kontinens milyen speciális hangszere szólal meg. A többórásra nyúlt csevej végén a közönség tagjai tettek fel kérdéseket Martonosi Györgynek. Szóba került a különböző országok dobstílusa, a roma nép zeneérzéke és a Dózsa-beli Jazz Presso is. Gaál Ildikó és Martonosi György a Szabad Szellemi Műhelyben
