Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-22 / 5. szám
2007. MÁRCIUS 22. képviselő és Lukoczky Károly, a kerületi szlovák kisebbség nevében Mirák József és Epres Rezsőné, a Fidesz kerületi szervezete nevében Hatvani Zoltán, Rózsahegyi Péter képviselők és Fodor László, az SZDSZ kerületi szervezete nevében Oláh László képviselő és Vatai Szabolcs, a Jobbik kerületi szervezete nevében Mátyás Zoltán és Seregi lom és szabadságharc tiszteletére. A megemlékezés helyszíne a szabadságharc egyik jelentős fejezetéhez kötődik. Az 1849. április 6-i isa- szegi csatát követően április 10-én a magyar csapatok a cinkotai híd környékén álltak fel és megtévesztő hadműveleteket hajtottak végre a Rákos mezején táborozó császári csapatokkal szemben. Ezek a sírok a környékbeli harcokban elhunyt hős magyar honvédek emlékét őrzik. A Himnusz elének- lése és Petőfi Nemzeti dalának meghallgatása után megkoszorúzták az önkormányzat, a pártok, a polgári körök, civil szervezetek, nagy- családosok, cserkészek képviselői a honvédsírokat. Az önkormányzat nevében Riz Levente polgármester, Dombóvári Csaba, Fejér Gyula és Fohsz Tivadar alpolgármesterek, Gyergyószentmiklós testvérváros küldöttsége nevében Seer Mihály és felesége, az 1. számú választókörzet nevében Koszorúsné Tóth Katalin képviselő, Dauda Gyulám és Fodor Csilla, a 2. számú egyéni választó- körzet és az MSZP kerületi szervezete nevében Morauszky András Csaba, a Független Polgárok Szövetsége nevében Marsclmlkó Tamásné és Szilágyi Antal helyezte el az emlékezés virágait az elhunyt honvédek sírjánál. Országzászló, Népkert A kerület központi ünnepségén az országzászlónál Koltay Gábor filmrendező mondott beszédet. Koltay Gábor Széchenyi István államAz önkormányzat képviselői, a Rákoscsabai Polgári Kör mellett a civil szervezetek is megkoszorúzták Kossuth szobrát férfi a hazához intézett szavait idézte fel a többszáz fős hallgatóságnak: „Felséges Haza! Hosszú álmaink s több mint fél évszázados szónoklataink után úgy látszik elvégre tennünk is kellene valami na- gyobbszerűt, már ha a nemzetek sorából dísztelenül kisodortatni nem akarunk. Házsár- tos, egymást üldöző népbül, mely erejét kölcsönös zsibbasztására fecsérli, elvégre egy családdá, egy és osztatlan erős nemzetté akarunk, és Isten segítségével fogunk öszszeforr- ni. Feladatunk nem egyéb, mint a világcsaláddal állandó kapcsolatba lépni." Vajon ezek a 48 januárjában írott gondolatok nem asszociálha- tók-e fantasztikus időszerűséggel arra a mai világra, amikor a nemzetek egységesülési szándéka, amit úgy is szoktunk mondani, hogy Egyesült Európa, amit úgyis szoktunk olvasni, hogy globalizá- ciós törekvések? - tette fel akérdést a szónok. Vajon nem példamu- tatóak-e ezeknek a jelentős államférfiaknak a gondolatai? Ők nem kiszakadni akartak a világfolyamból, viszont nem is akartak arctalan masszaként felolvadni ebben a világfolyamban, hanem egy rendkívül erős és összetartó - nemcsak gazdasági, hanem lelki-szellemi vonatkozásban is - erős nemzetet akartak teremteni, mert csak így tud ebben a világfolyamban egy nemzet lelki és szellemi vonatkozásban egyenrangú partnerként résztvenni - emlékeztetett Koltay Gábor. A filmrendező idézte Nemeskürty Istvánt, aki egyik könyvében ösz- szefoglalta ami 1848. március 15-éhez vezetett és ami a magyar reformkor lényege: „A magyar társadalom az 1711 után kevesebb mint másfél évszázad alatt megszaporodott, beilleszkedett a korszerűsödő európai társadalomba, megőrizte és fejlesztette nyelvét és kultúráját, katonai tapasztalatokat szerzett a napóleoni háborúkban, a nemesség feladta a sokáig makacsul őrzött, de a nemzet egészére nézve kártékony jogait, a jobbágyság felszabadult, az ország megkezdte a Bécs által addig akadályozott iparosodását. Akkora fejlődés ez, amekkorát egy gyakorlatilag kipusztultnak nevezhető nép Európában sohasem ért el. Kivívtuk Nyugat-Európa rokon- szenvét és erkölcsi támogatását. Manapság, amikor újra padlón vagyunk és saját honfitársaink segítségével igyekeznek bennünket megfosztani nemzeti önérzetünktől és kultúránktól, vigaszunkra szolgálhat, hogy a reformkornak elnevezett negyedszázad alatt kikapaszkodtunk a császár által szorgalmasan ásott gödörből". Mély meggyőződésem - húzta alá -, hogy azért kell a történelmünket ismernünk, hogy visszataláljunk azokhoz a gyökerekhez, amelytől az elmúlt évtizedekben szinte teljes körűen elvágtak minket. Generációk sora nőtt föl, ma több millió embernek nincs történelmi ismerete, hogy lehetne akkor nemzettudata. Fontos, hogy újra nemzettudatára ébredjen ez a nép, hogy országKoltay Gábor filmrendező a Népkertben szónokolt