Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-01-24 / 1. szám

2007. JANUÁR 24. ...................... .................................—— Ku ltúra ünnepelte Ráknsmente Tárlat a galérián ■&. Szabó Anikó A Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány magyar kultúra napjának tisz­teletére rendezett kép­zőművészeti tárlata ja­nuár 20-án nyílt meg a rákoshegyi B.L. Terem­ben. Dr. Hann Ferenc művészettörténész, akadémikus a megnyi­tóbeszédében jellemez­te a kiállító művészek munkáit: kerámiákat, grafikákat, fafaragáso­kat, fémalkotásokat és egy textíliát. Ez alka­lommal az alapítványi névadó két lánya, B. Laborcz Flóra és Laborcz Monika, ezen kívül Be­nedek József, Lakatos Edit és Benedek Gabriel­la művészetének egy darabkáját láthattuk. Bemutatták a XVII. ke­rületben élő képző- és iparművészek 2006. évi kiállításának kata­lógusát is, amelyből a kiadványban szereplő művészek egy-egy tiszteletpéldányt ve­hettek át. A Dózsa Művelődési Házban január 20-án szombaton Pin­tér Györgyi fazekas, a Népművészet Ifjú Mestere mutatta be kerámiáit. A kiállítást Gáspár István nyitotta meg, a ke­rületi képviselő-testület tagjai közül is többen megtisztel­ték jelenlétükkel a magyar kultúra napja alkalmából tar­tott központi rendezvényt, amelyen beszédet mondott Riz Levente polgármester is. A megnyitó után a színházterem­ben Kis Ferenc Szerelemajtók című kortárs zeneművét mu­tatták be, amely ötvözi a népdal- és balladakincsünket a hangszeres népzene legszebb rétegeivel, fotó: bozsoky tamás Szoborkiállítás Rákoscsaba-Újtelepen Ts. Szabó Anikó B orbereki Kovács Zol­tán jubileumi kiál­lítása a magyar kultúra napja alkalmából janu­ár 19-én nyílt meg a Di­adal Úti Általános Is­kolában. Jubileumi, ugyanis 2007-ben em­lékezünk Borbereki születésének századik, halálának tizenötödik évfordulójára. 'S az, hogy sokan még nem is hallottak róla, annak köszönhető, hogy 1948-ban elhagyta Ma­gyarországot, és rövid olaszországi kitérő után Dél-Afrikában te­lepedett le. 1928-33-ig a budapesti Képzőmű­vészeti főiskola hallga­tója, Vaszary János és Csók István növendéke. Különös életútjának egyik szakasza a rákoshegyi Rákóczi ut­ca. Borbereki Kovács 1992-ben meghalt, és itt élő rokonságára ma­radtak a hatalmas he­lyet foglaló művek. A család az önkormány­zat Művelődési Osztá­lyát kérte meg, hogy a sufniban tárolt dom­borműveket megment­se, és méltó helyet ta­láljon nekik. A hivatal Ács József szobrászmű­vészt bízta meg a stelék (domborművek) resta­urálásával. A sufniban és padláson talált gipszöntvényekről és vörösmárvány alakza­tokról Ács József első pillantásra látta, hogy nagy értékű kincsek. A megmentett állagú mű­vek számára az akkori­ban épült Diadal úti is­kolai aulájában adó­dott alkalmas falfelü­let. Olejnik Ilona igazga­tónő tavaly fordult a Csekovszky Árpád Művelődési Házhoz, hogy közösen próbál­ják meg felkutatni a ke­rülethez is kapcsolódó Borbereki munkáit. A január 19-én meg­nyílt kiállításon először Olejnik Ilona köszön­tötte a résztvevőket, megemlítve a magyar kultúra napjához kap­csolódó másnapi diák­színjátszó találkozót is. Az igazgatónő köszö­netét fejezte ki az ön- kormányzatnak, mert végre sikerült anyagi forrást kapni az évek óta az iskolában lévő művek restaurálásá­hoz. Dévényi Kata, a ki­állítás társszervező in­tézménye, a művelődé­si ház igazgatója a Ma­gyar Nemzeti Galériá­nak, a szolnoki Damja­nich János Múzeum­nak és a Filmszínház­történeti Múzeumnak köszönte meg a rendel­kezésre bocsátott mű­veket, vagy azokról ké­szített fényképet. Dr. Kálmán Alajos akadémikus, díszpol­gár megnyitó beszédé­ben elmondta, hogy erő árad Borbereki Kovács képeiből. Az igazi tisz­teletet az adná meg, tet­te hozzá, ha a steléket kőbe lehetne önteni - ez talán egy következő kiállítás apropója. A ki­állításon Bolyosné Pethő Ildikó zeneművész köz­reműködött zongorán. A megnyitó után Olejnik Ilona megmu­tatta az érdeklődőknek a kis aulai vitrinekben és falon elhelyezett má­sik - nagyon szép - ki­állítást, amelyen a dia­dalos diákok papírra vetették Borbereki domborműveit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom