Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. november / 10. szám
«HIRHOZO 1956-2006 2006. NOVEMBER 9 Emlékműavatás, díjátadás 1956 emlékére Október 23-án délelőtt, a Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékparkban ünnepélyes keretek között avatták fel a'z 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából emelt emlékművet, majd emlékplakett átadásokra került sor a Dózsa Művelődési Házban. Az esemény kezdetén a Rákosmenti Zenebarátok Egyesületének (Rázene) fúvószenekara játszott, Dely Csaba és R. Szabó István vezényletével. Gaál Ildikó műsorvezető elsőként a XVII. kerület erdélyi testvérvárosa, Gyergyószent- miklós küldöttségét - dr. Seer Mihály és Fejér László urakat majd Alexa György és dr. Pesti Imre országgyűlési képviselőket köszöntötte. A Himnusz el- éneklése után - melyben Bartal Lajos vezetésével a Balassi iskola énekkara, velődési Házba ment át, ahol - immár kilencedik alkalommal - az 1956-os Emlékplakettek átadására került sor. A képviselő-testület döntése alapján 2006-ban Cserni Attilának és Szász Jánosnak, valamint posztumusz elismerésként Kőtelepi Lajosnak és Schlekmann Györgynek adta át a polgár- mester. Az 1956-os Emlékplakett Ács József szobrászművész alkotása. valamint a Rázene működött közre - Mucsi Sándor színművész szavalta el Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. Ezt követően Oláh Szilveszter szobrászművészt - az emlékmű alkotóját - szólították ki, aki a képviselő-testület 2005. november 17-én, kerületi művészek részére kiírt meghívásos pályázatát a Budapest Galéria által delegált szakmai zsűri döntése alapján megnyerte. Az emlékművet Kálmán József római katolikus káplán, Kosa László evangélikus, Szabó Lajos református, valamint Szegedi Tivadar baptista lelkész szentelte fel, majd Riz Levente polgármester mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: 1956-ban a hazugságoktól megcsö- mörlött magyar nép kelt föl az igazáért, a rabság ellen - az a harc a jó és a rossz küzdelme volt. A beszéd után koszorúzás következett. A Szózattal záródó szoboravatás után a közönség a Dózsa MűA díjak átadása után ünnepi műsor következett, melyben Dóczy Péter színművész szavalta el a Szózatot, majd a Győri Egyetemi Zenekar - Ménesi Gergely vezényletével - Beethoven Egmont - nyitányát, valamint V., c-moll (Sors) szimfóniájának részleteit adta elő. Az eseményt záró állófogadáson a korábban 1956-os Emlékplakettel kitüntetett Szabó Attila mondott ünnepi pohárköszöntőt. F. K. A kerületi 1956-os emlékműről Oláh Szilveszter szobrászművész alkotása, építész: Szűcs László. A XVII. kerületi 1956-os emlékmű térkompozíciójának lényege, hogy egy magasabb és egy alacsonyabb kapu keresztezi egymást, valamint, hogy az oszlopok hordozzák a keresztben álló gerendázatot. Az emlékmű alsó, oszlopos része a múltat jelképezi, a föléje hajló felső rész pedig a jelen életünket és a jövőt. Az emlékmű jellegzetessége továbbá, hogy a külső tér mellett megjelenik egy belső tér is, mely szakrális térként is értelmezhető. Ebben a belső térben - a gerendák metszéspontjában lévő tengelyben egy félgömb alakú kőtömb került elhelyezésre. A kőtömb kereszt alakú rusztikus barázdáira került az 1956-os évszám, amely egyúttal plasztikai elemként is funkcionál. Ez a kőtömb lezárja, lefedi az „alvilágot”, s ugyanakkor forgástengelyben is áll. 1956-ban Magyar- ország - és az események középpontja - Budapest, a világtörténelem forgástengelye volt. Az itt zajló események tükrözték a nép szabadságvágyát, ami akkoriban a forradalom első percétől kezdve napról napra emelkedett. A négyzet alakú talapzat tulajdonképpen egy mandorla, ami teljességet jelent. A kő tömege a nép erejét ábrázolja, időt álló módon. Állami kitüntetés Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Köztársaság Elnöke megbízásából a nevelőtestület javaslatára és az önkormányzat felterjesztésére az 1956-os októberi forradalom 50. évfordulója alkalmából 2006. október 20- án a Stefánia Palotában kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át Weinreich Antalné a Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda pedagógusa.
