Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. január / 1. szám
14 2006. JANUAR KULTÚRA tfHIRHOZO Furcsa szerelem - több százfős publikum előtt December 10-én a Dózsa Művelődési Ház közönsége Galgóczy Árpád József Attila-díjas műfordító, kerületi díszpolgár új könyvének, a Furcsa szerelem - három évszázad orosz költészete című műnek ünnepélyes bemutatóját tekinthette meg. Az est főszereplője először megköszönte a XVII. kerületi önkormányzat szponzori segítségét, majd elmesélte, hogyan jutott abba a helyzetbe, hogy szinte anyanyelvi szinten tudja az orosz nyelvet. 1945-ben ugyanis a Vörös Hadsereg Szibériába, valamint Közép-Ázsiá- ba hurcolta, és gulág-táborokban kényszerítették nehéz fizikai munkára, bányászatra vagy fakitermelésre. A táborok egyetlen előnyeként Galgóczy Árpád a könyvtárakat említette, ahonnan elsőként egy Lermontov verseskötetet kölcsönzött. A költemények hangulata azonnal megkapta őt, így még a 60-as évek elején belefogott fordításukba, és ez a tevékenység azóta szenvedélyévé vált. SzilágyiÁkos esztéta a kötet tartalmáról szólva elmondta, hogy Galgóczy fordításai azért tökéletesek, mert nemcsak a fordított művek mondanivalója azonosul az eredetivel, hanem formájuk, ritmikai képletük és zenéjük is ugyanaz marad. Szilágyi a múltra utalva hozzátette, hogy barátja a sorscsapásból kegyelmet és ajándékot csinált azzal a csodával, hogy műfordító lett. A bevezető szavak után a résztvevők egy másfélórás műsor keretében verseket és prózarészleteket hallgathat-, tak meg Auth Magda és Papp János művészek előadásában. A résztvevők az Anyegin és Démon leghíresebb részleteit - pl. az előbbiből Tatjana levele - immáron Galgóczy Árpád fordításában élvezhették. A prózai előadásokat ének és gitárzene színesítette: Beregszászi Olga, Palojtay-Érsek Ágnes és Kassai Franciska orosz népdalokat és megzenésített verseket adott elő, majd Hegedűs Ivántól talán az egyik legszebb orosz dalt, a Volga-dalt hallhattuk. A műsor után Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő mondott zárszót. Kiemelte, hogy a fordítás fontos, hogy kaput nyisson Keletre, Nyugatra, és azok is olvashassanak ilyen műveket, akik nem ismerik az idegén nyelvet. Szabó Anikó Százéves újság ajándékba A hétköznapok világa, a mindennapok kultúrája a régi Rákosligeten - ez volt a címe annak a helytörténeti kiállításnak, mely december 13-án nyílt meg a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. A Rákosligeti Polgári Kör által szervezett tárlat anyagát dr. Dombóvári Antal helytörténész és dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő válogatta és rendezte össze. Ádám Ferenc muzeológus, az Erdős Renée Ház megbízott vezetője Rákosliget történelmét elevenítette fel, hogy mi minden volt száz évvel ezelőtt. A mai Cseko épületében már 1900-ban is rendeztek jótékonysági táncesteket, politikai fórumot, a Gőzön színházban egykor pedig sportklub volt. Ádám Ferenc a Rákosliget újság egy régi példányából is felolvasott: az idézet szintén azt bizonyította, milyen hihetetlenül élénk volt a polgári élet a XX. század elején ebben a kerületrészben. A megnyitót követően a közönség érdeklődéssel tanulmányozta a falakon a társas színterek dokumentációit, vagy a vitrinekben a több évtizedes könyveket és a még ma is használt, múlt századelői használati tárgyakat. Sz. A. Elkeresztelt kerületrész A Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület tavalyi utolsó rendezvényén, melyet ifj. Lépés Imre, az egyesület titkára, önkormányzati képviselő nyitott meg december 15-én, Bonta Mária Laura tartott előadást Rákoscsaba-Újtelep kialakulása és története címmel. Az előadó eredetileg az ELTE Tanítóképző Főiskolai Karán a kerület történetéről akart szakdolgozatot írni, de megfogadta dr. Dombóvári Antal helytörténész tanácsát, és inkább egy kisebb területre koncentrált. így született meg az a diplomamunka, amely a Rákosmenti Helytörténeti füzetek II. évfolyamának első számaként jelent meg tavaly. Kutatásait Rákoscsaba-Újtelep kialakulásáról és történetéről levéltárakban és a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményben végezte. Első érdekes megállapítása - mely egyben vitaindítója is volt a beszélgetésnek - az volt, hogy tulajdonképpen téves a mai elnevezés, mivel Rákoscsabának eredetileg a Rákoskeresztúr felé eső részét nevezték Újtelepnek, a mai e néven emlegetett részeket - a tulajdonos és a parcellázást végző vállalkozó után - Bolza-, illetve Vangel-telepnek hívták. Bár régebbi iratokban is fel-felbukkant az Újtelep elnevezés erre a területre - a XVI. és XVII. kerület határa a Napiás (egykori Micsurin úttól), a főváros határa, a MÁV péceli vonala és az Ároktő utca által határolt rész - a végleges, hibás verdiktet a kerületi tanács 1990 elején felállított „városrész nevek rehabilitációjával” foglakozó bizottsága mondta ki egy határozatában. Ezért is merült föl a Rákoscsaba-Újtele- pért Egyesület tagjaiban, hogy új nevet (Rákoscsaba Villatelep, Rákospark, vagy mint a beszélgetésen egy résztvevő javasolta Csabaliget) válasszanak lakhelyüknek. Dudás László
