Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. december / 11. szám
22 2006. DECEMBER VEKE-TÁJÉKOZTATÓ ffilRHOZO fejlesztési nagy projektjeinek finanszírozására. Ezen hosszú távú fejlesztéseket azonban alaposan és mindenre kiterjedően előkészíteni szükséges 2011-12-ig. A hosszú távú (2013 utáni) célok három csoportra oszthatók Közvetlen kötöttpályás belvárosi kapcsolat Nem vitás, hogy Rákosmente közlekedési gondjait alapvetően csak kötöttpályás belvárosi kapcsolat megépítése tudná megoldani, mely százmilliárd forintos nagyságrendű infrastruktúrafejlesztést és járműbeszerzést igényel. A tanulmányban felvázolt lehetséges alternatívák a következők. ♦ Dedikáltan elővárosi célú, színvonalas vasúti közlekedés megteremtése a meglévő vasútvonalak bővítésével. (Harmadik sínpár lefektetése szükséges az egyéb belföldi és nemzetközi személy- és teherforgalom méretei miatt.) ♦ A XVII. kerület kiszolgálását célzó vasúti szárnyvonal létesítése. (A hatvani vagy a újszászi vonalról leágazna egy vágány a kerület központja felé.) ♦ Belvárosi metrókapcsolat a 2-es metróból szárnyvonal le- ágaztatásával akár a Liget tér felől, akár a gödöllői HÉV-vo- nallal összekötött metróvonalból. Gyorsvillamos-vonal a jelenlegi 37-es villamos vonalából ki- ágaztatva, azt továbbfejlesztve és kapcsolatot biztosítva a Rákóczi út felé. ♦ Vasúti pályán is közlekedő villamosvonal (ún. „tram- train” rendszer) létrehozása. ♦ A 4-es metró beruházás bármilyen okból történő késlekedése esetén egy esetlegesen továbbfejlesztett terv folytán létrejövő elővárosi metróvonal (azaz a metró kibukna a föld alól a Keleti pályaudvar térségében és venné igénybe onnan a vasúti síneket). A fenti alternatívákat a tanulmány bemutatja, elemzi és vizsgálja, melynek alapján rangsort állít fel, illetve bizonyos beruházásokat elvet. Ugyanakkor egyértelműen kijelenthető: ♦ A költséghatékonyság szempontjából leginkább indokolt fejlesztés a 2-es metró és a Gödöllői HÉV XVI. kerület szempontjából is fontos összekötése, melyből a Körvasút környékén ágazna ki egy felszíni szárnyvonal a XVII. kerület központja felé, mely a Pesti út alatt kéregvezetésbe süllyesztve haladna az új kerületközpontig (lásd keretes írásunkat). ♦ A legolcsóbb megoldás a villamosvonal kiépítése, azonban a beruházás kevésbé hasznos és attraktív, mert a körúti Combino villamoshoz hasonló kapacitású járműből nagyon sokra lenne szükség, illetve a villamos a belvárosba beérve nem tudna „hova” eljutni., éppen ezért nem javasolt. ♦ A vasútvonalak bármilyen, akár meglévő vonalon, akár új szárnyvonal kiépítésével történő fejlesztése csak abban az esetben éri meg, ha a belső végpont nem a Keleti pályaudvar egyik külső vágánya, mint most, hanem egy, a belváros alatti átmérős vasúti alagút és hozzá kapcsolódóan egy új, budapesti főpályudvar - ennek azonban még a 2013-tól kezdődő időszakban sem látható ma realitása és a megoldás még ezen feltétel teljesülése esetén sem egyértelműen jobb, mint a metróhosszabbítás. A vasút mai nyomvonalai elkerülik a kerület legsűrűbben lakott övezeteit. ♦ A 4-es metró beruházás mai terveitől való bármilyen eltérésre jelenleg nem lehet alapozni, hiszen a beruházás folyik, az alternatíva azonban felvázolásra került. ♦ A vasútvonalakra is kijáró villamos, azaz az ún. „tram- train” rendszert szakmai okokból a VEKE nem találja alkalmasnak a kerület közlekedési problémáinak hatékony megoldására, költségigénye magas, ehhez azonban nem járul lényegi előny a többi megoldáshoz képest és nem jutna el közvetlenül Rákosmente sűrűn lakott területeihez. ♦ A 2-es metró esetleges Liget téri kiágaztatásának XVII. kerület felé történő megoldása elviekben jelenthetne megoldást, a beruházás azonban aránytalanul drága, ráadásul szakmailag önmagában nem kellőképp alátámasztható a nagy kerülő és a fontos Örs vezér téri csomópont kihagyása miatt sem. Elkerülő utak építése Annak érdekében, hogy Rákosmente zöldövezeti szerepe egyrészt megmaradjon, másrészt erősödni tudjon, mind az északdéli, mind a kelet-nyugati átmenő forgalom további csökkentése tűzendő ki közútfejlesztési célként. A jelenlegi főútvonalak (Pesti út, Péceli út, stb.) szélesítése csak jobban odavonza- ná a forgalmat, mely a gyalogosok és az utak mentén lakók életét keserítené meg. Ekkor újabb lámpás csomópontok kialakítása lenne szükséges, ami még inkább növeli a torlódásokat. Ismét ördögi kör alakulna ki, melyet egy módon lehet megakadályozni: a meglevő főutaktól független, a lakott területeket elkerülő új utak építésével. Észak-dél: Az ún. Külső keleti körút vagy ipartelepi feltáró út a főváros terveiben szerepel, mint hosszú távú fejlesztés. Ennek az útnak a lényege, hogy a Hungária körút és az MO-ás autóút közötti sávban biztosítaná a városon belüli észak-déli irányú átmenőforgalom elvezetését úgy, hogy a vonalvezetése elkerüli a lakott területeket. Mindemellett lehetővé tenné az M0 autóút gyors elérését a pesti belváros keleti része felől. Az ipartelepi feltáró út Rákosmentét nyugatról ölelné körbe: a Csévéző utca térségétől északra haladva az Akadémia-Újtelep nyugati szélén átjutna el a Bökényföldi út térségéig, ahonnan a Naplás-tavat északról megkerülve érné el az MO-ás autóutat. Ez az út olyannyira véglegesnek tekinthető és reális terv, hogy az MO-ás autóút keleti szektorának jelenlegi építése során a felcsatlakozáshoz elengedhetetlen csomópont megépítésre kerül. Rákosmente érdeke, hogy az ipartelepi feltáró út minél nagyobb szakaszon kiépítésre kerüljön, de legalább az észak felőli első, Cinkotai útig, illetve Simongát utcáig tartó szakasz. Alapfeltétel, hogy a főutakat és vasútvonalakat külön szintben, tehát felül- vagy aluljárón keresztezze, erősítve az autóút-jel- legét. Kelet-nyugat: ahhoz, hogy Rákosmentén az átmenő forgalmat valóban minimalizálni lehessen, a kerületet délről elkerülő útra is szükség van. Ez a 31-es főközlekedési út, tehát a Pesti út forgalmát vezetné el az Ecser térsége felől a ferihegyi repülőtértől északra haladva, Rákoshegy-Bélateleptől délre és a már fentebb említett ipartelepi feltáró úthoz csatlakozna. Fontos, hogy ahol Rákosmente felől felvezető utak csatlakoznának hozzá, az körforgalmakon keresztül történne, megakadályozva, hogy kiakakulhassanak torlódások. Egyes állami, illetve fővárosi tervekben szerepel a leendő M4-es autópályának új budapesti bevezetőszakasz építése, mely a kerületet délről érné el, hasonlóan a fent javasolt 31-es elkerülő úthoz, azzal a különbséggel, hogy gyakorlatilag néhány méterre lenne a Helikopter lakópark déli határától. Ez a megoldás a kerületnek sem közvetlenül nem jó (csendes övezetek zajossá válnak, jelentős részben kiirtásra kerülne erdős terület), hanem közvetve is, hiszen az autópálya forgalmát a Jászberényi útra kívánják ráterelni, ami nyilvánvaló képtelenség, még egy esetleges útszélesítés esetén is. Kerületen belüli útkapcsolatok javítása Hosszú távon el kell érni, hogy szintbeli vasúti kereszteződés ne akadályozza a kerületen belüli forgalmat feleslegesen. Ez jelentheti néhány jelenlegi vasúti átjáró alul- vagy felüljáróvá alakítását, új különszintű átjáró építését, új helyszíneken új vasúti megállókkal vagy anélkül, illetve minimális forgalmú szintbeli átjárók megszüntetését. Kisebb összekötő utakkal rövidíteni kell az eljutást a szomszédos kerületrészek között úgy, hogy megfelelő egyensúly alakulhasson ki a főutak és ezen összekötő utak között. Bármilyen új terület beépítése esetén kiemelten kell kezelni az új lakóövezet integrálását a közúti és közösségi közlekedési rendszerbe is. Készítette: Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, közlekedésfejlesztés munkacsoport. Munkacsoport-vezető: Vitézy Dávid, projektvezető: Nagy Levente.
