Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. november / 10. szám
30 2006. NOVEMBER KÖZÉLET MHRHOZO Közöttünk él Ötven év a madarak bűvöletében Közel negyven éve él kerületünkben Tóth Sándor, akihez a világ minden részéről érkeznek a látogatók, hogy híres madárgyűjteményét megcsodálják. A Gyémántkoszorús Mestertenyésztőnek ötven éve vált hobbijává a díszszárnyasok tenyésztése, ami azóta túlnőtt a puszta kedvtelésen, ez lett az élete. Rákoscsaba-újtelepen, a Hektár utca 14. szám alatt található ez a csöppnyi paradicsom, ahová - a gondosan vezetett vendégkönyv szerint - az elmúlt évtizedekben számos magyarországi vendég mellett Németországból, Jugoszláviából, Szlovákiából, Szlovéniából, Argentínából, Kuvaitból, Izraelből, Bahreinből, az Egyesült Államokból, Kanadából és Új- Zélandról is szép számmal érkeztek az érdeklődők. Rákosmentén néhány óvoda és iskola is visszatérő látogatója a „madárfarmnak”. A kertkapun belépve egy új világ nyílik meg a látogató előtt. Szépen gondozott sziklakért mellett halad az út, burjánzó zöld növények és gyümölcsfák között, az udvar közepén elterülő zöld pázsitot a madárházak ölelik körül. Tóth Sándor az ország egyetlen tenyésztője, aki tizennyolc fajta díszszárnyast honosított meg az elmúlt évtizedekben. Felesége támogatásával egyedülálló mintatelepet alkotott. A sokak által csodált álomkert Éva asszony keze munkája és nagy büszkesége. A lakóház melletti épületrész jól szigetelt padlásán a hőingadozásra különösen érzékeny, egzotikus fajták kaptak helyet. Itt találhatók többek között a Kuvaitból behozott selyem kontyos kacagó gerlék, és egyéb trópusi galambfajták. A gyémánt galambok mellett láthatjuk még az ausztrál kontyos, bronz-és zöldszárnyú, valamint fokföldi-, zebra-és fahéjgalambokat is. - Az import madaraknak legalább fél év kell ahhoz, hogy megszokják az itteni klímát - avat be a mestertenyésztő. Külön helyiségben vannak elhelyezve a fürjek, melynek szintén számos fajtája van itt. Láthatunk kaliforniai copfos fürjet, Gambell, mexikói, virginiai, kínai törpe, japán és fáraó fürjeket is. Az alsó szinten található a keltetőgép és a neveidé, amely késő ősztől tavaszig elengedhetetlen kelléke a madártenyésztésnek. Szintén itt helyezkedik el a takarmánytároló, ahol százliteres műanyag hordókban sorakoznak az előre elkészített tápkeverékek, és azok az alapanyagok, amelyekből nap mint nap frissen készülnek el az eleségek. Az udvaron lévő röpdesorokban találhatók a tyúk és fácán fajták és a galambok, amelyek közül a Magyarországon ritkaságszámba menő fajták - pirókok, angol-és indiai valamint selyem pávagalambok és seregélynyakúak - is nagy számban előfordulnak.- Soha nem számoltam meg, mennyi madaram van összesen, és azt sem tudom, hány fajta él az udvaromban - mondja Tóth Sándor. De - teszi hozzá - ha egyetlen egy is hiányozna, biztosan észrevenném.- Törökszentmiklóson születtem, 1941. március 26-án, de gyermekéveimet Fegyverneken töltöttem - kezdi történetét. - A szüleim főleg gazdasági állatokat tenyésztettek, a bátyám, György pedig Kaliforniában, a saját farmján hollywoodi filmgyárak részére idomított be állatokat. Elismerésül két Oscar díjat is kapott. Sándor tizenhárom évesen a fegy- verneki R-16-os Posta-galambsport Egyesület tagja lett, és tizenöt évesen már komoly eredményeket ért el. Két évvel később felkerült Budapestre, ahol az állatkert madárosztályán és a margitszigeti vadasparkban kapott munkát. Közben kitanulta a parképítő kertész szakmát, és ebben a munkakörben huszonöt évig dolgozott a honvédségnél. Rákoscsaba-Újtelepre 1967-ben költöztünk a feleségemmel - meséli Sanyi bácsi. - Először lengyel hiúz és strasszer galambokkal kezdtem foglalkozni, mert nagyon megtetszett a rajzolatuk. Ekkor lettem tagja a 19-es kispesti egyesületnek. 1969-ben testvére, György közbenjárására huszonkét pár Texán galambot kapott Houstonból. - Rajtam kívül abban az időben csak hárman-négyen tenyésztették ezt a fajtát Magyarországon. 1970-ben átlépett a B-17-es egyesületbe, ahol hamarosan elnöknek választották. Texán galambja először az 1970-es Országos Kiállításon lett fajtagyőztes. A későbbiekben már ő látta el a környező országokat ezzel a divatos húsgalamb fajtával. Tenyésztésük révén kapta meg a gyémántkoszorús tenyésztői díjat. 1980-ban már nála volt az ország legnagyobb szárnyasállat gyűjteménye.- Az évek során folyamatosan képeztem magam. Rendszeresen jártam kiállításokra, ahol sorra sikereket értem el. Tóth Sándor, amellett, hogy Gyémántkoszorús Mestertenyésztő, közhiteles országos és nemzetközi galamb, baromfi, díszmadárbíráló is, akit a Budapesti Díszmadár Egyesület és a Veszprémi Állatkert Igazgatósága többszörös nívódíjban részesített ritka fajta madarak kiemelkedő tenyésztői munkájáért. Sokoldalúságát az is mutatja, hogy harminc éve több kisállat magazin szakírójaként is tevékenykedik. 2005-ben a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége örökös tiszteletbeli tag címet adományozott neki, ezzel is elismerve több évtizedes szakmai és közösségi munkáját. Magyarországon mindezidáig öt ember részesülhetett ebben a kitüntetésben. Otthonában minden a szárnyasokról szól. A konyhában a falióra mintájáról, a nappaliban az egyedi festményekről, fotókról mind-mind madár-motívumok köszönnek vissza. A dolgozószobáról nem is beszélve, melyben a több száz serleg alatt roskadoznak a polcok, a fiókokban pedig kereken huszonöt kilogrammnyi oklevél lapul. A könyvszekrényben magyar, angol és német nyelvű páratlan szakirodalom gyűjtemény sorakozik, az íróasztalon pedig megjelent és készülő szakcikkek fekszenek. - Most a decemberi lipcsei kiállításra készülök, melyen nyolc darab kelet-ázsiai selyemgalambbal indulok majd - mondja Sanyi bácsi, majd hozzáteszi, feleségével együtt továbbra is nagy örömmel fogadják az érdeklődőket, óvodás és iskolás csoportokat, akiknek átadhatnak valamennyit az évek során felhalmozódott tudásanyagból és a madarak iránti szeretetükből és tiszteletükből.-Kiér-
