Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. szeptember / 8. szám
A választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény 6. §. (5) bekezdése, valamint a 38. §-a (1) bekezdés a) pontja alapján a szavazással kapcsolatos tudnivalókról az alábbiak szerint tájékoztatjuk Budapest Főváros XVII. kerület választópolgárait. A Magyar Köztársaság Elnöke a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását 2006. október 1. napjára (vasárnap) tűzte ki. Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Szavazni kizárólag személyesén és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. (Ennek a szavazóhelyiségnek a címe a választópolgárnak megküldött értesítőn fel van tüntetve a szavazókor sorszámával együtt!) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urna kerül felállításra. Az elsőként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát megvizsgálja, melyről az SzSzB ellenőrző lapot tölt ki, melyet az elsőként szavazó választópolgárral is aláírat. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében kell lezárni úgy, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnákba elhelyezi az ellenőrző lapot, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását. A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a né\gegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz. A szavazat- számláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság azt a választópolgárt veszi fel a névjegyzékbe, aki igazolással rendelkezik, igazolja, hogy lakcíme a szavazókor területén van, feltéve, hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkező nagykörű polgárok nyilvántartásában. A szavazatszámláló bizottság visz- szautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki - törvényi feltételek hiányában nem vehető fel a névjegyzékbe. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A bélyegzőlenyomat meglétét kérjük ellenőrizni! A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját. Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzékben saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. A névjegyzék aláírása nélkül kérjük, ne induljon el szavazni! Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi képviselő, a polgármester, a főpolgármester, valamint a fővárosi lista választására. Az egyéni választókerületi képviselő és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan bejelentett és a helyi választási bizottság által elfogadott használt családi és utónevét, két vagy több azonos családi és utónevű jelölt megkülönböztető jelzését, valamint a jelölő szervezetek nevét, illetőleg a független jelölés tényét.A fővárosi lista szavazólapja a Fővárosi Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - van feltüntetve a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt neve. Valamennyi szavazólapon a jelölő szervezet neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát. Közös jelölt, illetőleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon. A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választó- polgár nem kötelezhető. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz. Érvénytelen az a szavazat, amelyet érvénytelen szavazólapon adtak le, kiesett jelöltre adtak le, nem a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe adtak le tollal írva, két egymást metsző vonallal. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak. A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.-f HÍRHOZÓ Ha á választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új szavazólapot ad ki, és ezt a tényt jegyzőkönyvben rögzíti. A rontott szavazólap hátuljára a bizottság rávezeti, hogy rontott és feltünteti az indokot is. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki. Kéijük, hogy a jegyzőkönyv felvételéről és a rontott szavazólapon való - fentiekben jelölt - feljegyzés meglétéről személyesen győződjön meg! A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor bezárja a szavazóhelyiséget. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni! A kisebbségi önkormányzati választásról A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egyidőben történik. Szavazni kizárólag személyesen, a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választására kijelölt szavazóhelyiségben lehet (Budapest XVII. kerület, Pesti út 170/A - az Adócsoport épülete). A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urna kerül felállításra. Az elsőként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát megvizsgálja, melyről az SzSzB ellenőrző lapot tölt ki, melyet az elsőként szavazó választópolgárral is aláírat. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében kell lezárni úgy, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnákba elhelyezi az ellenőrző lapot, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását. A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kisebbségi választói jegyzékben szerepel. A kisebbségi választói jegyzékbe már senki nem vehető fel! A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a kisebbségi választói jegyzékben. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választó- polgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. J Önkormányzati választás, 2006 TÁJÉKOZTATÓ
