Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. július-augusztus / 7. szám
16 2006. JÚLIUS-AUGUSZTUS KULTÚRA fHIRHOZO AKTUÁLIS Rákosmenti Múzeumi Estek Áprilisban jelent meg a Rákosmenti Múzeumi Estek cimű új, helytörténeti folyóirat első száma, melyet az Erdős Renée Házban mutattak be a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület - a lap kiadójának - tagjai. A tavaly február 15-én megalakult egyesület első perctől kezdve tervezte - a helytörténeti könyvek mellett - egy időszaki kiadvány megjelentetését is - mondta el bevezetőjében dr. Gyöngyössy Márton elnök. Egyrészt így tudnak teret biztosítani a kisebb lélegzetű írások megjelenéséhez - melyekből esetleg később könyv is lehet még -, másrészt restellni való dolog volt, hogy szinte minden múltjára és ezzel jövőjére adó kis településnek - nem hogy városnak, vagy fővárosi kerületnek - hosszú évek óta születnek hasonló periodikák. Szelepcsényi Sándor, a lap szerkesztője bemutatta az első szám szerzőit és írásait ( Ádám Ferenc: Czimra Gyula emlékkiállítás Szentendrén; Gyöngyössy Márton: Régi rákosmenti részvények; Lépés Imre: Erdős Renée halálának 50. évfordulójára emlékezünk 2006-ban; és Szelepcsényi Ernő rákoskerti nemzetőr parancsnok visszaemlékezése az 1956- os eseményekre), és felvázolta a közeljövő terveit. Negyedévente szeretnének jelentkezni. Egyelőre a bőség zavarával küszködnek, s arra is lehetőségük van, hogy jó előre megtervezzék a következő számok tematikáját. Az újság nemcsak tartalmában, megjelenésében is nívós, ami Novák Fanni tervező grafikusnak köszönhető. Az évfordulók miatt idén 1956 története, Bartók Béla, és Erdős Renée mindenképp a középpontba fognak kerülni. A 300 példányban megjelenő kiadványt eljuttatták a könyvtárakba, iskolákba és közintézményekbe egyaránt, de az Erdős Renée Házban szintén hozzájuthatunk a laphoz. (D. L.) Magyarok a Gulágban méterre a hazától, a nagy bajban, hanem ma is, itthon is. A könyv - melyből eddig 400 oldalnyi kézirat készült el -, a tervek szerint jövő tavasszal fog megjelenni. Dudás László A XVII. Kerületi Napok rendezvénysorozat keretében május 27- én a Rákoskerti Művelődési Házban Galgóczy Árpád költő, műfordítónak - kerületünk díszpolgárának - a Magyarok a Gulágban című, készülő, új önéletrajzi könyvéből tartottak felolvasást Hűvösvölgyi Ildikó és Kautzky Armand színművészek közreműködésével. Az írót dr. Hoffmann Attila polgármester köszöntötte, hangsúlyozva, hogy mind a Gulágról, mind Auschwitzról beszélni kell, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg ilyen borzalmak. A műből elhangzott részlet jó példa arra, hogy a magyar embereknek össze kell fogniuk, de nem csak több ezer kiloTükörben a FESZER művészei A nyári szünet előtti utolsó kiállítás a Rákoscsabái Közösségi Házban június 9-én nyílt, és a FÉSZER Alkotóközösség tagjainak Élmény és eszmény című tárlatát prezentálta a közönségnek. A tizenkét kiállító művész - grafikusok, festők, kovácsok és egy fafaragó - néhány mondattal jellemezte magát. Fenekovács László autodidakta úton lett grafikus képzőművész, művei ironikusak, groteszkek és szürreálisak, mint aki kineveti az élet undoksá- gát. Fürdős Lajos építész-grafikus már közép- iskolás kora óta rajzol, de míg régebben inkább szénrajzokat készített, manapság inkább tussal, tollrajzzal foglalkozik. Kazár Miklós sok év kihagyás után csak nemrégiben nyúlt ismét az ecsethez. Kedvenc témája a természet és élővilága, a csendélet. A nagytarcsai Kun István három-négy éve fest, legszívesebben állatokat megörökítő olaj- képeket alkot. Mikó Zsuzsanna hét éve érdeklődik a festészet iránt, és vagy állatokat, vagy emberi alakokat, portrékat ábrázol. Németh László életét a vas tölti ki: szerszámkészítő lakatos, gépésztechnikus, általános vasmunkás. Kovácsoltvas alkotásait, tükreit mutatta be a nagyközönségnek. Rájkli Tünde már öt éve alkot, legnagyobb példaképei Munkácsy Mihály, Paál László és Monet. Főként farost-lemezre és vászonra készíti képeit, fő témája a tájkép. Revák Ildikó, Sáli Német László festőművésszel való beszélgetései révén kapott kedvet ahhoz, hogy maga is - hobbiszinten - kipróbálja magát, mint festő. A FÉSZER Alkotóközösség egyik alapító tagja, Szabó István József csak felnőtt korában, baráti rábeszélésre kezdett a festészettel foglalkozni. Leginkább a természeti képek festése áll hozzá közel. Tóth Ferenc vasútgépész, lakatosmester, fanyűvő fafaragó egy vietnámi fiú révén szerette meg a vésve rajzolást. A kezei közül kikerülő használati- és dísztárgyak fából, csontból és fémből készülnek. A két fő meghívott művész egyike, Nyári Viktor 2004 óta foglalkozik fénykép alapján fába égetett képek készítésével. A képek érdekessége, hogy festék fel- használása nélkül, csak a fa megégeté- sével készülnek. Lázár László, ki elsősorban fával szeret dolgozni, az egyik legrégebbi amatőr művész: már 1977 óta foglalkozik festéssel, szobrászattal. A kiállítás megnyitóján Tömösváry Szabó Viktor festőművész mondott beszédet, és hogy az esztétikai élmények mellé a fülnek is jusson a jóból, a péceli Petőfi Sándor fesztiváldíjas férfikórus és az isaszegi Gaudium Carminis Fesztiváldíjas kamarakórus közreműködött. Szabó Anikó
