Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. július-augusztus / 7. szám

16 2006. JÚLIUS-AUGUSZTUS KULTÚRA fHIRHOZO AKTUÁLIS Rákosmenti Múzeumi Estek Áprilisban jelent meg a Rákosmenti Múzeu­mi Estek cimű új, helytörténeti folyóirat első száma, melyet az Erdős Renée Házban mu­tattak be a Rákosmenti Múzeumbarát Egye­sület - a lap kiadójának - tagjai. A tavaly február 15-én megalakult egyesület első perctől kezdve tervez­te - a helytörténeti könyvek mellett - egy időszaki kiadvány megjelenteté­sét is - mondta el bevezetőjében dr. Gyöngyössy Márton elnök. Egyrészt így tudnak teret biztosítani a kisebb lélegzetű írások megjelenéséhez - melyekből esetleg később könyv is le­het még -, másrészt restellni való do­log volt, hogy szinte minden múltjára és ezzel jövőjére adó kis településnek - nem hogy városnak, vagy fővárosi kerületnek - hosszú évek óta szület­nek hasonló periodikák. Szelepcsényi Sándor, a lap szer­kesztője bemutatta az első szám szer­zőit és írásait ( Ádám Ferenc: Czimra Gyula emlékkiállítás Szentendrén; Gyöngyössy Márton: Régi rákosmenti részvények; Lépés Imre: Erdős Renée halálának 50. évfordulójára emlékezünk 2006-ban; és Szelep­csényi Ernő rákoskerti nemzetőr pa­rancsnok visszaemlékezése az 1956- os eseményekre), és felvázolta a kö­zeljövő terveit. Negyedévente szeretnének jelent­kezni. Egyelőre a bőség zavarával küszködnek, s arra is lehetőségük van, hogy jó előre megtervezzék a kö­vetkező számok tematikáját. Az újság nemcsak tartalmában, megjelenésé­ben is nívós, ami Novák Fanni terve­ző grafikusnak köszönhető. Az évfor­dulók miatt idén 1956 története, Bar­tók Béla, és Erdős Renée minden­képp a középpontba fognak kerülni. A 300 példányban megjelenő kiad­ványt eljuttatták a könyvtárakba, isko­lákba és közintézményekbe egyaránt, de az Erdős Renée Házban szintén hozzájuthatunk a laphoz. (D. L.) Magyarok a Gulágban méterre a hazától, a nagy bajban, hanem ma is, itthon is. A könyv - melyből eddig 400 oldalnyi kézirat készült el -, a tervek szerint jövő tavasszal fog megjelenni. Dudás László A XVII. Kerületi Napok rendez­vénysorozat keretében május 27- én a Rákoskerti Művelődési Ház­ban Galgóczy Árpád költő, műfor­dítónak - kerületünk díszpolgárá­nak - a Magyarok a Gulágban cí­mű, készülő, új önéletrajzi könyvé­ből tartottak felolvasást Hűvösvöl­gyi Ildikó és Kautzky Armand szín­művészek közreműködésével. Az írót dr. Hoffmann Attila polgármester köszöntötte, hangsúlyozva, hogy mind a Gulágról, mind Auschwitzról beszélni kell, hogy soha többé ne ismétlődhesse­nek meg ilyen borzalmak. A műből elhangzott részlet jó példa arra, hogy a magyar embereknek össze kell fogniuk, de nem csak több ezer kilo­Tükörben a FESZER művészei A nyári szünet előtti utolsó kiállítás a Rá­koscsabái Közösségi Házban június 9-én nyílt, és a FÉSZER Alkotóközösség tagja­inak Élmény és eszmény című tárlatát prezentálta a közönségnek. A tizenkét kiállító művész - grafi­kusok, festők, kovácsok és egy fafa­ragó - néhány mondattal jellemezte magát. Fenekovács László autodi­dakta úton lett grafikus képzőmű­vész, művei ironikusak, groteszkek és szürreálisak, mint aki kineveti az élet undoksá- gát. Fürdős Lajos épí­tész-grafikus már közép- iskolás kora óta rajzol, de míg régebben inkább szénrajzokat készített, manapság inkább tussal, tollrajzzal foglalkozik. Kazár Miklós sok év ki­hagyás után csak nemré­giben nyúlt ismét az ecsethez. Kedvenc témá­ja a természet és élővilá­ga, a csendélet. A nagytarcsai Kun István három-négy éve fest, leg­szívesebben állatokat megörökítő olaj- képeket alkot. Mikó Zsuzsanna hét éve érdeklődik a festészet iránt, és vagy ál­latokat, vagy emberi alakokat, portrékat ábrázol. Németh László életét a vas tölti ki: szerszámkészítő lakatos, gépésztech­nikus, általános vasmunkás. Kovácsolt­vas alkotásait, tükreit mutatta be a nagyközönségnek. Rájkli Tünde már öt éve alkot, legnagyobb példaképei Mun­kácsy Mihály, Paál László és Monet. Fő­ként farost-lemezre és vászonra készíti képeit, fő témája a tájkép. Revák Ildikó, Sáli Német László festőművésszel való beszélgetései révén kapott kedvet ah­hoz, hogy maga is - hobbiszinten - kipróbálja magát, mint festő. A FÉSZER Alkotóközösség egyik ala­pító tagja, Szabó István József csak felnőtt korá­ban, baráti rábeszélésre kezdett a festészettel fog­lalkozni. Leginkább a ter­mészeti képek festése áll hozzá közel. Tóth Ferenc vasútgépész, lakatosmes­ter, fanyűvő fafaragó egy vietnámi fiú révén szeret­te meg a vésve rajzolást. A kezei közül kikerülő hasz­nálati- és dísztárgyak fá­ból, csontból és fémből ké­szülnek. A két fő meghí­vott művész egyike, Nyári Viktor 2004 óta foglalkozik fénykép alapján fába égetett képek készítésével. A képek érdekessége, hogy festék fel- használása nélkül, csak a fa megégeté- sével készülnek. Lázár László, ki első­sorban fával szeret dolgozni, az egyik legrégebbi amatőr művész: már 1977 óta foglalkozik festéssel, szobrászattal. A kiállítás megnyitóján Tömösváry Szabó Viktor festőművész mondott be­szédet, és hogy az esztétikai élmények mellé a fülnek is jusson a jóból, a péceli Petőfi Sándor fesztiváldíjas férfikórus és az isaszegi Gaudium Carminis Feszti­váldíjas kamarakórus közreműködött. Szabó Anikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom