Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. július-augusztus / 7. szám

8 2006. JÚLIUS-AUGUSZTUS ÖNKORMÁNYZAT «HIRHOZO Repülésről, zajról Rákoshegyen km helyett - 1,5 kilométerre építették meg a lakott területtől. Ehhez a helyzet­hez igazították aztán a már emlegetett 97-es miniszteri rendeletet, szentesítve utólagosan a lakosok érdekeit sértő álla­potokat. Az 5%-os igénybevétel is sok, ne használják Rákoshegy irányába a pályát, bővítsék inkább az ellenkező irányba, és vigyék máshová a teherforgalmat - ezt kellene a polgármesternek és az ország- gyűlési képviselőknek szorgalmaznia - hanzott el. A Gazdasági és Közlekedési Miniszté­rium részéről Székely Zoltán, légi­közlekedési főosztályvezető-helyettes el­mondta, három szempontnak kell érvé­nyesülnie: a repülés biztonságának (eb­ben nincs kompromisszum); a társadal­mi érdekeknek és végső soron a gazda­sági megfontolásoknak. Ezen célok fi­gyelembevételével folyamatosan felül­vizsgálják a vonatkozó kormányrendele­teket. Egy közkeletű téveszme is felme­rült, miszerint a leszálló repülők kienge­dik a felesleges teherré vált kerozint. Ezzel kapcsolatban szólalt föl Fejér­egyházi László, aki a kerületünkben él, pilóta, és nem mellékesen a Polgári Légiközlekedési Hatóság igazgatója, te­hát igen csak szakavatott a kérdések megválaszolására. Cáfolta, hogy ,ez len­ne a gyakorlat, csak vészhelyzetben és akkor is lakatlan terület felett, meghatá­rozott magasságban lehetne kiengedni a feleslegessé vált üzemanyagot. Eleve ke­vés olyan modern gép létezik (Magyar- országon kettő van) mely képes lenne erre a manőverre. Hardwick úr szerint a múlt hibáinak orvoslására nincs lehető­ségük, de a jelenre és a jövőre koncent­rálva, konkrét beruházásokkal csökken­teni akarják a környezeti károkat. Dudás László A Budapest Airport Zrt.-t fél éve megvásároló BAA a legmagasabb szinten - Stewart Wingate vezérigazgató és Steve Hardwick vállalati és kapcsolati igazgató - képviseltette magát a jú­nius 6-i, a Czimra Gyula Általános Iskola torna­termében megrendezett fórumon, melynek há­zigazdájának dr. Hoffmann Attila polgármestert kérték föl. A polgármester nyitó szavaiban felele­venítette, hogy ez a tizedik rendezvény a reptér okozta zajhatások miatt, amelyen 1994 óta részt vesz. „Reptéri zaj volt, van és lesz. Az új tulajdonos más stílusú, mint a korábbi állami vezetés, nagy gya­korlatuk van a hasonló ügyek megoldás­ban, hisz a londoni repterek is hozzájuk tartoznak, s ott sikerült megnyugtató megoldást találniuk.”- kezdte dr. Hoff­mann Attila. Ezt követően a Budapest Airport Zrt. prezentációja következett, melyben először Kalocsainé Rásztóczki Magdolna környezetvédelmi vezető fog­lalta össze az elmúlt időszak legfonto­sabb eseményeit: a nemzetközi szabá­lyozásnak és az európai uniós követel­ményeknek megfelelően 2005. január el­sejétől a legzajosabb géptípusokat kitil­tották Ferihegyről; a gépeknek 3°-os sik­lópályán kell leszállniuk; éjfél és hajnali öt óra kö­zött nincs menetrendsze­rinti járat, mindössze hat „alkalmi” gépmozgás en­gedélyezhető; a 2. pályán (mely a rákoshegyieket érinti) a felszállások ma­ximum 15, a leszállások 5%-a történhet - ez az utolsó negyedévben körül­belül 3 ezer gépmozgás volt. A vállalat hat állandó és egy mobil zaj mérő állo­mást működtet, ez utóbbit lakossági kérésre helyezik ki - jegyezte meg Kalocsainé. A panasz­kezelésben fontos momentum, hogy minden egyes repülést nyomon követ­nek. Az utóbbi időben Rákoshegyről ke­vesebb panasz (2005-ben 57) érkezett, az előadó szerint ennek a zajterhelés foko­zatos csökkenése lehet az oka. Az alig több mint félórás ismertető után kérdez­hettek a jelenlévők is. Volt, aki a terve­zett 3-as terminál hatásairól érdeklődött. Stewart Wingate vezérigazgató válaszá­ban elmondta, az A és B terminálok bő­vítését tervezik, új, harmadik terminál az elkövetkező években nem lesz. 2012- re 11 millió utassal számolnak, de ezzel együtt konkrét intézkedéseket tesznek a zajcsökkentés érdekében. Első lépésként egy nemzetközi tapasztalatokkal bíró brit céget kértek föl egy új, naprakész zajtérkép elkészítésével, mivel hamar kiderült, hogy a meglévő térképek nem tükrözik a valós zajhatásokat. Második fázisban egy hosszabb távú, 10 éves ter­vet készítenek a zajhatásokról, majd harmadik lépésként a Polgári Légi­közlekedési Hatósággal együtt bevezetik az új zajgátló, és -védő övezeteket. Steve Hardwick vállalati és kapcsolati igazga­tó elmondta, egy angol cég munkatárai megvizsgálják a repülési útvonalakat, hátha találnak kevésbé zajos megoldást. Felülvizsgálják az éjfél utáni, esetenkén­ti gépmozgásokat, s igyekeznek azok számát minimálisra csökkenteni. Megtudtuk tőle azt is, hogy a közel­múltban járt egy rákoshegyi panaszos­nál, ahol személyesen tapasztalta, hogy egyes gépek túl hamar kanyarodnak le az előírt pályáról, és így nagyobb zajár­talmat okoznak. A légszennyezésről el­mondta, hogy valóban romlik a levegő minősége a repülőktől, de a gépkocsik, a fűtés, az égetés ennél jóval nagyobb arányban hozzájárul a kömyezetszeny- nyezéshez. Az európai határértékek na­gyon szigorúak, de Ferihegy körzetében sokkal a megengedett határok alatt van a szennyeződés. Volt olyan felszólaló, aki az ingatlanok felvásárlását kezdemé­nyezte. Egy másik résztvevő arról tett említést, hogy szomszédjának tavaly le­döntötte egy alacsonyan szálló repülő­gép a kéményét. Elhangzott olyan javas­lat is a lakosság részéről, hogy az 1997 előtti állapotokat kell visszaállítani, és az érintett lakosoknak minden egyes repü­lés után kártérítés jár az elpusztult fák, elhunyt családtagok miatt. Törvényben kellene kimondani, hogy lakott területek felett - háborús helyzet kivételével - nem lehet repülni, a sértett lakosok há­zait ki kell vásárolni. Megemlítették azt is, hogy a bajok a nyolcvanas években kezdődtek, amikor az akkori törvények ellenére a 2-es pályát - a megengedett 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom