Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. január / 1. szám
M fHIRHOZQ KÖZÉLET 2006. JANUÁR Zsákba kötött természet Szép, csöndes novemberi ősz volt. A sárguló levelek beborították a földet. Nesztelenül hullottak, követik a természet bölcs parancsát. De az ember, ki oly sokat tanul, és tudása szinte a végtelenségig terjed, vajon hogyan értelmezi mindezt? Hétvégéken füstbe borul a táj - égetik a falevelet. Az utcákon több száz nylon zsákba kötött falevél, melyet el fognak szállítani. Kérdezem: csak így lehet? Ki fogja kibontani azt a több ezer nylon zsákot, hogy a falevél, mint lombtrágya lebomolhasson és építse tovább a földet? Ki fogja összeszedni a rengeteg zsákot, mely nem bomlik le, és pusztítja a természetet? Nem értem ezt a gondolkodásmódot, mely a XXI. század kóros terméke! Eszembe jut a 99 éves korában elhunyt nagymamám, aki Békés megyében lakott, és termelésből, vagyis a földből élt. Számára a Föld jelentette az életet. Sosem felejtem el szavait: „Ami a földből lett, azt a földnek kell visszaadni, mert meghálálja. Ha nem így teszünk, a föld beteggé válik, így az ember is.” Akkor hová tegyük azt a sok lehullott levelet? - kérdezhetik jogosan. Egyszerű. Elmondom, én mit teszek. 13 éve lakunk kertes házban. Nem égetjük el a falevelet. Amíg hullik a levél, folyamatosan összegereblyézem egy csomóba, beleértve az utcán is. Majd, amikor szinte teljesen lehullott, talicskába rakjuk, és bevisszük a szőlő közé, ahol egész télen szépen lebomlik. Tavasszal fölássuk, így visszakerül a talajba. De ha valakinek nincs ekkora kertje, akkor is megoldható, hiszen nem kell más hozzá, mint egy-két négyzetméteres árok, amely 1,5-2 m mélységű. Ebbe folyamatosan belehordható a falevél, majd földdel betakarva a legjobb termőtalaj válik belőle. Lehet drágább megoldást is választani: levél és gallydarálóval átdolgozni, és máris visszaadtuk a földnek, ami az övé. Sok munka? Igen, de az is sok munka, amikor zsákba szedik, és elviszik a gyűjtőhelyre! Úgy gondolom, ennyit megér a környezetünk megóvása! Egy bölcs mondással szeretném zárni gondolataimat: „A földet nem a szüléinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!” Mester Tamásné POSTALÁDA Rákoscsaba 940 éves lesz 2007-ben Ezen alkalomból szeretnénk létrehozni - a Csabaiak Csabáért Közösségfejlesztő Program és a Rákoscsabai Közösségi Ház - egy nagyszabású helytörténeti kiállítást. Ennek megvalósítása érdekében már most elkezdjük gyűjteni az írásos és tárgyi emlékeket. Az eseményt igazán méltón ünnepelhetnénk, ha erre az időpontra elkészülne Rákoscsaba központja azon a területen (a Péceli úton, a Reál ÁBC mellet), amelyet 2004-től a közösségfejlesztők hoztak rendbe és gondoznak. Ezen a területen parkosítást, térburkolat kiépítését, ivókút felállítását tervezzük. Mindezen elképzelések lakossági összefogással, a kerületi ön- kormányzat és a főváros támogatásával valósulhatnak meg. Az én személyes javaslatom, ami az említett elképzeléseket jól kiegészítené a következő. Az elképzelt emlékfal teljes hosszban a Péceli úti járdaszakasz belső vonalán húzódna és befordulna a térre. 11 db oszlop pillér tartaná, közötte fal betéttel, a pince bejáratnál kétszárnyas kapuval. A fal lábazat terméskőből, az oszlopok régi bontott téglából hódfarkú cserépfedéssel, a fal betétek írott bontott téglából és „már- ványlapokból”, a kapu fából - fémmel kiegészítve - készülhetne el. (Egy-két zászlótartót is jó lenne elhelyezni a téren, melyen a rákoscsabai és a kerületi közösségi összefogásokat szimbolizáló lobogókat lehetne elhelyezni.) Az elképzelésemhez hozzátartozik, hogy szeretném, ha a fal anyagát a Rákoscsabán fellelhető építőanyagokból tudnák összegyűjteni, vagyis, hogy a szükséges alkotóelemeket az itt élő lakosok adnák össze. Biztos vagyok abban, hogy minden udvaron található valamilyen bontott anyag. A megvalósításba szeretnénk bevonni Rákoscsaba összes lakosát. Az egyik falat úgy tudnám elképzelni, hogy 940 db téglából épülne meg. Akár mindenki, aki részt vesz a munkálatokban, kapna egy téglát, amibe belevéshetné a nevét. A 11 db pillér közötti falrész egyenként „100-100 évet” jelölhetne, foglalhatna magában. Egy-egy falrész az évszázadok eseményét eleveníthetné fel. Szeretném, ha a Rákoscsabán élő művészek is csatlakoznának a kezdeményezéshez, ha a tervezésekben és a kivitelezésben is részt vennének. Ez az építmény amellett, hogy kiegészítené a tér formáját, azt a célt is szolgálhatná, hogy falán megörökítsük mindazon rákoscsabai és nem csabai polgárok nevét, akik tettek és tesznek Rákoscsaba fejlődése, értékeinek gyarapítása és megőrzése érdekében, akikre büszkék lehetünk, és példaképül állíthatjuk őket a jövő nemzedék elé is. Oláh Tibor (a Csabaiak Csabáért Közösségfejlesztő Program tagja) Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk hozzászólásaikat, leveleiket szerkesztőségünkbe. Telefonifax: 257-9589, e-mail: hirhozo@ entemet.hu, ptoth@hirhozo.e-box.hu Mérgezések után nyomoznak az állatvédők A Noé Állatotthon Alapítvány önkéntesei állatmérgezések ügyében nyomoznak a kerületben. Tavaly ősszel rengeteg bejelentés érkezett az alapítványhoz azoktól a gazdáktól, akiknek kutyáit, macskáit a XVII. kerületben megmérgezték. A lakók gyakran akkor is félnek a hatóságokhoz fordulni, ha tudják, ki a tettes, pedig aki megmérgez egy állatot, az bűn- cselekményt követ el, melyet két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbírsággal és közmunkával büntethetnek. Az állatvédők szerint külön problémát jelent, hogy a kirakott mérgekhez, mérgezett ételekhez nem csak a kutyák és macskák, de védett állatok (pl. sünök, madarak), sőt, néha kisgyermekek is hozzáférhetnek, így aki állatokat próbál megmérgezni, könnyen emberölést is elkövethet gondatlanságból. Azok a gazdák, akiknek állatait megmérgezték- vagy más módon bántalmazták, több helyen is tehetnek bejelentést: az állatvédelmi törvény megsértése miatt a kerületi jegyzőnél, állatkínzás vétségének gyanúja, valamint rongálás miatt pedig az illetékes rendőrkapitányságon. A XVII. kerületben az egyik legsúlyosabban érintett terület a Madárdomb (Kövirigó utca és környéke), ahol a macskákat és a kutyákat egyaránt veszély fenyegeti. Az elmúlt nyáron itt egymás után három, gazdás macskát mérgeztek meg. Ismeretlen tettesek ugyanitt légpuskával lövöldöztek macskákra, de arra is volt példa, hogy szelíd cicákat - pusztán szórakozásból - olajfestékbe mártottak. Ősszel a Kövirigó utcában egy kutyát mérgeztek meg, de az azonnali állatorvosi beavatkozásnak hála, sikerült megmenteni. Télen ugyanezt a kutyát újra megpróbálták megmérgezni - ezúttal sajnos sikerrel jártak, mert az állat iszonyatos kínok között elpusztult. A gazda elmondása szerint a kutya sokat ugatott, ezért akarhatták eltenni láb alól. A kerület egy másik részén néhány héttel ezelőtt nyolc macskát mérgeztek meg. Itt korábban is történtek már mérgezések, ezúttal azonban a tettes személyére is fény derült: egy 84 éves hölgy volt az elkövető, aki „utálta, hogy a kertjébe átjárnak a macskák”. Az állatvédők arra kérnek minden állattulajdonost, hogy fokozottan ügyeljenek kedvenceikre és álljanak készen arra, hogy a mérgezésgyanús állatot azonnal állatkórházba szállítsák, hiszen néha perceken múlhat a kutya, cica élete. A Noé Állatotthon Alapítvány várja azok jelentkezését, akiknek állatai gyanús körülmények között eltűntek vagy mérgezést szenvedtek - akár ismert, akár ismeretlen az elkövető. A bejelentéseket az info@noeallatotthon.hu címre várják e- mailben, vagy a 06-30-395-62-22-es számon hétköznap 10-14 óra között. Bővebb info: www.noeallatotthon.hu. B. B. Patkányirtás a fővárosban A Bábolna Bio Kft. folyamatos patkány- irtást végez Budapesten. Ehhez kérik a cégek, lakók segítségét. Ha a kerületben patkányt észlelnek, vagy a kártevőre utaló nyomokat találnak, jelezzék a 432- 0412-es telefonszámon, illetve a 432- 0401-es faxon, valamint e-mail-en: info@babolna-bi-hu. A patkányirtás költségeit a főpolgármesteri hivatal fedezi, ezért ez a lakosság, az intézmények és közületek számára díjtalan.
