Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. május / 5. szám
-fHIRHOZO KULTÚRA 2006. MÁJUS 15 Elindultam szép hazámból A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium hatfős csapata benevezett a fenti címmel meghirdetett Kárpát-medencei ifjúsági zenei vetélkedőre, amelyet a Magyar Zenei Tanács a Romániai Magyar Zenetársasággal és a Magyar Zeneszerzők Egyesületével karöltve a kettős Bartók-évfordulóhoz kapcsolódva szervezett. A háromfordulós vetélkedősorozatra 22 erdélyi, 16 magyarországi (csak 2 budapesti), 14 kárpátaljai, 7 felvidéki, 4 délvidéki, 1 burgenlandi csapat nevezett be. A Balassi csapata a március 3-i selejtezőn kiváló eredménnyel 112 pontból 102 pontot ért el, és ezzel első helyen jutott tovább. Az április 7-i elődöntőn (Révkomáromban) az egyes selejtezők nyertesei találkoztak, kerületünk csapata itt is kiváló szerepléssel a maximális 105 pontból 102 pontot ért el, megelőzve a 100 pontot szerző budaörsi Leopold Mozart Zeneiskola csapatát. így a diákok bejutottak a május 14-i budapesti döntőbe. A vetélkedő témakörei felölelték Bartók Béla életének fontos állomásait, színpadi alkotásait, szimfonikus kompozícióit, kamarazenéjét, zongoramuzsikáját, dalait és kórusműveit. A zsűri (tagjai: Kovács Sándor zene- történész, Csengery Adrienne operaénekes, a Magyar Zenei Tanács elnöke és Magyar Kornél, a Bartók Rádió vezető szerkesztője) kiemelte a csapat rendkívüli tárgyi tudását, és érdekességként említették meg, hogy a Balassi gimnázium csapata volt az egyetlen fiúcsapat a mezőnyben. A csapat tagjai: László Gábor (csapatkapitány), Vad Zsolt, Orosz Ádám, Derekas Győző (mind 10. B osztályosok), Kresznerics Ádám (11. B) és Czirják András (12. B). A versenyre Bartal Lajos, a Balassi gimnázium kórusának vezetője (és igazgatóhelyettese) készítette fel a csapatot! K. Cs. fuvolára és vonósokra (Gyenei Hajnalka közreműködésével), Schubert 8. (Befejezetlen), h-moll szimfóniáját és Bartók Béla Román népi táncok című darabját adták elő. D. L. Mozarttól Bartókig A Bartók Béla Zenei Napok zárókoncertjére március 26-án került sor a Gózon Gyula Kamaraszínházban. A hangverseny a két zeneköltő születésének jubileuma tiszteletére szerveződött. Az első részben Mozart A színigazgató című operához írt keretjátékot Óhegyi Filoretti, Kozári Andrea, Ókovács Szilveszter és András- sy Frigyes adák elő. A szünet után a Concerto Filharmóniai Zenekar - Balogh Lázár vezényletével - Mozart Szonáta Vágó Zoltán és tanítványai a Dózsában Másodszor rendezték meg április 7-én a Dózsa Művelődési Ház Festőiskolájának bemutatkozó tárlatát ház a Ballonyi Galériáján. A megnyitón először Sróbel Dóra énekelt Varga Bálint billentyűs kíséretével a Bohém élet musical változatából részleteket, majd Barna Andor alpolgármester köszöntötte a 19 kiállítót és a közönséget, hangot adva örömének, hogy kerületünkbne működik egy ilyen' festőiskola, és erőt kívánva a folytatáshoz, még ha a résztvevőkből nem is lesz majdan nagy művész. A szót tőle Vágó Zoltán festőművész, a festőiskola vezetője vette át, dicsérve tanítványait, akik a főzőkanalat és egyéb házi munkákat egy kis időre félre téve az ecsettel szereznek maguknak feltöltődési és kikapcsolódást. Dudás László 120 éve született Berky Lili A Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány Berky Lili születésének 120. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott a rákosligeti Gózon Gyula u. 1. szám alatt. A táblát Babusa János szobrászművész készítette, koszorút helyezett el dr. Dombóvári Csaba rákosligeti képviselő, verset mondott Bánfalvy Ági színművész. BERKY LILI színésznő 1886. március 15-én született Győrben. 1894-ben, nyolc esztendősen játszott először színpadon. Színészgyerek volt. 1911-1915. között lett a Király Színház tagja. 1915- ben Kolozsvárra került. Férjével, Gózon Gyula színésszel 1917-ben házasodott össze, és Rákosligeten éltek. 1919-ben Gózon Gyulával nyitották meg a Muskátli Kabarét a belvárosi Csengery utca 39. szám alatt. 1927-től több színházban játszott, közte a Belvárosiban, a Magyar Színházban, az Új Színházban, a Művész Színházban, a Vígszínházban. 1955-57. között a József Attila Színházban több mint százszor játszotta a Csiky Gergely A nagymama című művének főszerepét. Többször szerepelt filmben (eleinte némafilmekben) is. Emlékezetes filmszerepei: A tolonc, Tetemrehívás, Mesék az írógépről, A szobalány, A kétszívű férfi, Mágnás Miska, Vasgyáros. Közel 30 némafilm fűződik a nevéhez. Utoljára, és szintén vendégművészként a Magyar Néphadsereg Színházában (ma: Vígszínház) szerepelt, az 1957-58-as évad idején. Főhercegnőt alakított, kitűnő humorral, Molnár Ferenc A hattyú című, nagy sikerű színjátékában. Lili “A hattyú” előadás-sorozata alatt kezdett betegeskedni. Egyre több előadás marad el, majd egy napon, 1958. február 5- én csendesen itt hagyta kedves közönségét. Férje, Gózon Gyula vigasztalhatatlan volt. Visszavonult a pályától és csendesen elment ő is egy nap. (Forrás: www.szineszkonyvtar.hu, részlet Takács István összeállításából)
