Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. május / 5. szám
f HIRHOZO IFJÚSÁGI OLDAL 2006. MÁJUS 9 A nyelvtudomány és mai elméletei Európainak lenni, magyarnak maradni - ez volt a címe dr. Grétsy László nyelvészprofesszor, főiskolai tanár előadásának, amit a professzor a Pedagógiai Napok keretében az Újlak utcai iskola színháztermében tartott. Az Európai Unióba lépéskor felértékelődött a magyar nyelv, megnövekedett a nemzeti öntudat, hangsúlyozta dr. Grétsy László. A ma számon tartott 6767 nyelv közül legalább ötezer kihalóban van - ebből nyolcszáz indián törzsi nyelv -, de a magyar a maga 13,5 milliós beszélt lélekszámával az ötvenedik a rangsorban! A globalizáció által behozott idegen szavakat el kell fogadni, de ezt kompenzálják a manapság kialakult új szavak, mint pl. az elérhetőség, élményfürdő, nevesít, termékcsalád, stb. Grétsy László a nyelvtudomány újdonságait pontokba szedve elemezte. Egyrészt az idegen nyelveket ezentúl sokkal intenzívebben kell oktatni ahhoz, hogy érvényesülhessen a magyar ember, hisz a jelenlegi felmérések szerint sereghajtók vagyunk az idegennyelv-tu- dás területén. Rossz tendencia azonban a kereskedelmi-gazdasági szférában elhatalmasodó idegenség-tudat - a cégek gyakran nem tartják be a 2003 januári reklámtörvény rendelkezéseit. A tudományágak területén érvényesülő ide- gennyelv-hatás azonban veszélyes lehet, emelte ki Grétsy doktor, mert ha azt nem magyarosítjuk folyamatosan, el fog sorvadni és a tudósok szakmai nyelve érthetetlen lesz a közembernek. A nyelvészprofesszor helytelenítette azt a terjedő elméletet, miszerint a nyelvművelő kuruzsló lenne és nincs szükség az anyanyelvi oktatásra. Igenis ismerni kell a helyesírást, a rokonértelmű szavak különböző jelentését, hogy tökéletesíteni lehessen az anyanyelvet. Ráadásul az unióba való belépés következményeként nagyobb figyelmet kell fordítanunk nyelvünk múltjára és hagyományaira is, hisz „Nyelvében él a nemzet”. Grétsy tanár úr elmondta, hogy a szólások őrzik a magyar történelmi múltat, pl. „Több is veszett Mohácsnál”, vagy „Nem enged a 48-ból”. Végül a közönség néhány idegenből átvett szólás eredetét is megismerhette: a „kosarat kap” például onnan származik, amikor a várkisasszony a kosárfenék nélkül küldte le a kosarat a neki nem tetsző kérőnek, így az nem tudott felkapaszkodni az ablakhoz. Szabó Anikó Kárpát-medencei rovásíró verseny 2006. április 8-án a regionális Kárpát-medencei rovásíró verseny döntőjére került sor a XVII. kerületi Zrínyi Miklós Általános Iskolában. A Forrai Sándor Rovásíró Kör szervezésében 9 órától 15 óráig tartottak a versenyek és az egyéb programok, amelyet Petrőczy Tibor igazgató bevezető szavai után Agócs Gergely nyitott meg a Hagyományok Házának vezetője ízes szép magyar felvidéki tájszólással. A 37 versenyző Budapest 2. 3. 4. 16. 17. kerületéből, továbbá Soltról, Kiskunhalasról és Sükösdről érkezett 1-4-es, 5-8- os és középiskolás kategóriában. A nap folyamán rovásírás mellett összerovás és botra rovás kategóriában is versenyeztek. A kísérők és az érdeklődők pedig mindeközben bekukkanthattak a felállított jurtába, amelyben ősi magyar használati tárgyakat és fegyvereket láthattak. A Zrínyi Miklós Általános Iskolából Szűcs Angéla 4. osztályos tanuló (2. helyen) is képviselheti kerületünket az országos megmérettetésen - tájékoztatta lapunkat Szanyi Dezső. (Sz.) Magyar papírpénztörténet A XVII. kerület Pedagógiai Szakmai Napok keretében a magyar papírpénzek történetével ismerkedhettek az érdeklődők és a diákok a Zrínyi Miklós Általános Iskolában. A gyűjteményben az első magyar papírpénzek: a Kossuth- bankóktól kezdve a mai napig megjelent eredeti pénzjegyek között tájékozódhatott a kíváncsi ember. Az 1848-49-es szabadságharc idején megjelent első 1, 2, 5, 10 forintos bankjegyek ma már ritkaságnak számítanak, csakúgy mint az Osztrák-Magyar Monarchia kétnyelvű 1000 koronás bankjegye, ami a mai pénzekhez mérten „lepedő” nagyságú volt. Láthatók voltak a Magyar Nemzeti Bank megalapítása után megjelent első papírkoronák, majd az 1927-től forgalomba került pengők. A világ legnagyobb névértékű forgalomba hozott papírpénze az 1 milliárd miipengőst is láthatja a látogató. Az 1946. augusztus elseje után megjelent első magyar papír 100, és 10 forintos bankjegyek még a korosabbak számára is érdekes látvány, hiszen csak egy évig voltak forgalomban. A Rákosi címerrel nyomtatott papír 100, 50, 20 és 10 forintos bankjegyek igazi kuriózumok a gyűjtők körében. Végül az 1989-es rendszerváltás után bekövetkezett papírpénzváltozások elemeit is láthatták a kedves látogatók. A gyűjteményt kérés alapján a tulajdonos bárhol bemutatja az érdeklődő közösségek számára. (Sz.) Ovis Föld nap 2006. április 20-án a Föld napja alkalmából a Rezgő utcai Százszorszép Óvodában harminc óvodapedagógus (budapesti és Pest megyei) továbbképzésen vett részt. Az óvoda óvónői a gyerekekkel környezeti foglalkozást mutattak be. Béres Károlyné óvodavezető szerint a pedagógusok nyilatkozatából az derült ki, hogy jól szervezett, színvonalas bemutatót láttak a vendégek.
