Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. február / 2. szám
FEBRUAR KULTÚRA 11 Szinte Gábor kiállítása Budán A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány rendezésében Magyar emlékhely születik Franciaország szívében - ahol egy pápa látta meg a napvilágot címmel Szinte Gábor, kerületünk neves festőművészének kiállítása lesz a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában, az I. emeleti kerengőn. (I., Szentháromság tér 6.). A 110 nm-es méretű falkép-sorozat - II. Szilveszter pápa, a Szent Korona és Szent István ábrázolásaival - az Aurillac melletti Saint-Simon templomában kerül ez év tavaszán végleges elhelyezésre. A tárlat február 13-ig tekinthető meg. Március 5-én Rákoshegyen nyílik Szinte Gábor kiállítása. Mandala, palmetta és iniciálé kiállítás a Kossuthban A gyerekek munkáiból látható kiállítás február végéig a Kossuth iskolában. A mandala szimmetrikus medi- tációs kép. Alapelemei a geometrikus formák, a kör, a négyzet, és a többi sokszög. A mandalában a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmekkel töltik fel ezeket a területeket. Az ábrákban minden színnek, minden számnak jelentése van. A palmetta pedig szimmetrikus, stilizált legyezőszerű- en szétterülő szív alakú pálmalevél, vagy lótuszvirág. Az iniciálé, a latin kezdet szóból: színes, sokszor igen gazdagon díszített kezdőbetű a középkori kódexek és a korai nyomtatott könyvek fejezeteinek vagy bekezdéseinek élén. Kamarakiállítás a teljesség igényével- 1998-ban a Blaskovich Múzeum Baráti Köre kezdeményezésére hozzájárult, hogy ott találjon méltó otthont a Nagy János Képgyűjtemény. A méltatás után a ház vezetője, Szabó Ti- borné köszönetét mondott a festőművésznek, és a Vi- czián-kúria tulajdonosának, hogy a legszebb képeket egy hónapra kölcsön adták, illetve a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaságnak a szervezésben nyújtott segítségért, Szakáll Ágnesnek pedig a rendezésért. Az esten Herencsár Viktória cimbalomművész - a Cimbalom Világszövetség elnöke - a XIX. századi zeneszerző, Állaga Géza műveivel lépett föl, Molnár Valéria pedig az idős mester egyik legkedvesebb versét, Ady Endre, Eltévedt lovas című költeményét szavalta el. Dudás László nése után tsz-iroda és édesipari üzem volt az épületben, de amikor a rendszerváltás után magánkézbe került az épület, az új tulajdonos - aki hotelként üzemelteti a kúriát A Magyar Kultúra Napja alkalmából január 15-én Nagy János, Rákosligeten élő festőművész képeiből nyílt kiállítás a Rákoshegyi Közösségi Házban. Az alkotó életművét Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, kerületünk díszpolgára méltatta, mindenki figyelmébe ajánlva a 2005-ös évet és az életet köszöntő tárlatot. Beszédében kiemelte, hogy Nagy János teljes életművét - tájképeket, csendéleteket, korszakokat, érdeklődési irányokat - sikerült felvillantania a kamara kiállításnak. A képek láttán érződik a művész fő célkitűzése, a tanítás, melynek egyik szép emléke a tápiószelei művésztelep megalakítása volt. AII. világháború után a tápiószelei Viczián- kúriában rövid ideig a Képzőművészeti Főiskola művésztelepe működött, Nagy János művésztanár vezetésével. A művésztelep megszűA középkori kódexírás 2005-ben Különleges szépségű kiállítás nyitotta meg kapuit január 15-én, a Magyar Kultúra Napja kapcsán rendezett programsorozat keretében Rákoskerten. Szalai Katalin művésznő ritka foglalkozást űz: kódex- író-oklevélgrafikus. Vágott hegyű tollai, maga készítette ecsetjei között, elgépiesedett komputervilágunkba műveivel visszahozza a manuális munka szépségét, humanitását, összekötve a régit és az újat. Nem mindennapi, személyre szóló oklevelek, emléklapok, meghívók, családfák és ízlésesen megfestett családi címerek fémjelzik a nevét. Szalai Katalin kirakatrendező-dekoratőr iskolát végzett, ott szívta magába a művészettörténetet, színelméletet, hisz a jó kódexírónak nem elég szépen rajzolnia, festenie, hanem tisztában kell lennie a színek harmonizálásával, valamint ismernie kell a történelmet is. A művésznő 10 éves kódexírói pályafutása alatt számtalan kiállításon bizonyította tehetségét: a győri Zichy Palotában, a móri Lamberg Kastélyban, a hévízi Városi Galérián, és különböző budapesti helyszíneken. Megrendelői között magánszemélyeket, vállalatokat, egyetemeket, külképviseleteket és önkormányzatokat is találunk. A Rákoskerti Művelődési Klubban lévő kiállítást dr. Striker Sándor irodalomtörténész, művelődéskutató nyitotta meg, majd Mecseki Hargita és Janikné Megyery Rita előadása következett. A megnyitón résztvevő vendégek - köztük Barna Andor alpolgármester, ifj. Lépés Imre bizottsági elnök, Fohsz Tivadar és Podani Sándor képviselők, sőt, Ciprusról érkezett vendégek - végezetül állófogadás keretében gratuláltak a művésznőnek. Szalai Katalin a megnyitó után néhány nappal egy friss hírről számolt be a Hírhozónak: a kiállításon látható, kézzel írott, festett kódexlapokon lévő budapesti kerülethistóriák annyira megnyerték az önkormányzattól jelen lévő látogatók tetszését, hogy azóta a XVII. kerületi önkormányzat is megrendelte a kerület kódex-históriáját, így néhány hónapon belül a polgármesteri hivatal épületében mindenki megcsodálhatja azt. Szabó Anikó
