Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. november / 11. szám

NOVEMBER 18 Családi Nap a Madárfészekkel A Rákosmenti Nagycsaládosok Madárfészek Egyesülete október 15-én Családi Napot rende­zett az 525. téri játszótéren. A nap folyamán a gyerekeknek volt kézműves foglalkozás, bográcsozás Sárosi Attila irányításával, lovaglás, tré­fás családi vetélkedő, néptáncbemutató, táncház és ingyenes ugráló vár. Az Elit Hunter íjász Egyesület - mely kétha­vonta színes íjász magazinnal jelentke­zik - segítségével a gyerekek kipróbál­ták az íjászatot, a Vöröskereszt kerületi szervezete pedig ruhát osztott és elsőse­gély-bemutatót tartott. Először került megrendezésre az AkaMadár Kosárlab­da Kupa, melyen négy csapat indult, és a Vagyóczky Márk vezette akadémiate­lepi csapat nyert meg. A kupát Koszorúsné Tóth Katalin helyi képvise­lő, a rendezvény fővédnöke adta át a nyertesének - mondta el lapunknak Sztakóné Zentai Mónika, az egyesület titkára. D. L. Szüreti népszokások A Csekovszky Árpád Művelődési Házban októ­ber 8-án Szendrei Zsuzsanna és Schmidt Fe­renc gyermekműsor keretében mutatták be a kicsiknek a falusi élet szüreti népszokásait. Az előadók a beszélgetést népdalok­kal, mondókákkal vegyítették, ráadásul azokat különböző népi hangszerek kísé­retében tálalták. A vidám táncház és né­pi játékok után kézműves foglalkozáson falevelekből képet készítettek és origamiztak a gyerekek. Nem csak értékes, de a miénk is! KULTÚRA ____________________________f HÍRHOZÓ N yár végén egy kerületi hetilapban né­hány olvasói véleményen akadt meg a szemem, melyek arra a kérdésre vála­szoltak, hogy elégedettek-e a kerületi szórakozási lehetőségekkel. Egyikőjük az „igényesebb fiatalok elvárásainak” megfelelő programot hiányolja, másikuk szerint „értékes magyar kultúrát” nem­igen lehet találni a művelődési házak programjai közt. Meglepve tettem le a lapot. Valóban, a nyolcvanas évek második felében a videofilm-forgalmazás miatt elnéptelenedő, korszerűtlenné váló, vé­gül elhaló kerületi mozihálózat helyett még a Maros mozi stúdiómozivá alakítá­si terve is szertefoszlott, s ez valóban hi­ba. De az értékes magyar kultúra bemu­tatását hiányoló vélemény megakasztott. Én eddig a helyi havilapok rendezvé­nyi híradásait, a művelődési házak prog­ramajánlatát olvasva mindig lelkiisme- ret-furdalással gondoltam arra, hogy ilyen-olyan magánéleti elfoglaltságokra hivatkozva, vagy egyszerűen - nehezen vallom be - restségem miatt mennyi mindenről maradtam le az utóbbi nyolc hónapban. Üssük csak fel a programfü­zeteket! A Gózon Gyula Színház igényes szín­házi előadásain és meghívott neves mű­vészvendégein túl Rákoskerten szemé­lyesen találkozhattunk Eperjes Károly- lyal, Hűvösvölgyi Ildikóval, Bokor Juttával, Paudits Bélával, Pápai Eriká­val, Újvári Zoltánnal, Mertz Tiborral és Csőre Gáborral. Szeptemberben pedig Hobo József Attila műsora várt ránk. Ugyanitt rendre láthatjuk az Ascher Oszkár Színház, valamint Rigel Színpa­dának amatőr színházi előadásait. De komoly-, könnyű- és népzenei koncertek sora is ajánlotta magát a rákoskerti mű­sorajánlatokban: a David Klezmer Quintet mellett a latin trió műsora, vala­mint a Kárpát-medence népzenei csokra várta az érdeklődőket. Augusztus köze­pén Borsod-Abaúj-Zemplén megye ze­nei és egyéb művészeti csoportjai mu­tatkoztak be a Vida-dombon. De ugorjunk át Keresztúrra egy rövid mustra erejéig! A Ballonyi Galéria Mun- kácsy-díjas grafikust, szobrászművészt, tűzzománccal foglalkozó iparművészt, a kortárs digitális művészet alkotásait mutatta be. Láthattuk a kerület fotómű­vészeinek kiállítását, a helyi festőiskola és általános iskola tehetségeinek képeit. A Jazz Presso neves jazz zenészek és ra­jongóik találkahelye. Fellépett itt a Ricardo Salsa Club, a Whiteful Jazz Quartet, Pflum Orsi and the Cap, a Piccolo Inn, a Muck Trio, a Winand Quartet, a Jazzpression. A ház helyet adott Zorán, Halász Judit és Kormorán koncerteknek, Lukács Sándor előadói estjének. A zenei kínálatot színesítette a Dobosok Farsangja, zeneiskolánk RáZene Fesztiválja, a BM Duna Művész- együttes táncjátéka. A rákosligetiek Agárdi Gáborral, Raksányi Gellérttel és Verebes István­nal emlékezhettek Gózon Gyulára a Cse­kovszky Árpád Művelődési Házban. A nagy hagyományú Művészeti Szalonjuk­ban Bényi László képeiből és Márk Tiva­dar jelmezterveiből nyílt emlékkiállítá­son Bokor Jutta és dementis Tamás, a Magyar Állami Operaház művészei lép­tek fel. Ács József szobrászművész kiál­lítása után költő fia irodalmi estjét hall­gathattuk. A költészet napján iß. Mucsi Sándor előadóestje várta vendégeit. Rákoshegyen is láthattunk helyi festő­művészek, üvegtervező iparművész tárlatát. A Rákoshegyi Irodalmi Műhely felolvasó estekkel, könyvbemutatókkal várja közönségét. A Bartók-ház udvarán rendszeresek a zenei koncertek. Az Erdős Reneé Házban a kerületi képző- és iparművészek alkotásai mel­lett Szinte Gábor festőművész mutatko­zott be. Az érdeklődők számára helytör­téneti kiállításokat kínálnak. Július vé­gén a kortárs magyar szobrászatot be­mutató IV. Kő Kisplasztikái és Szobrász­rajz Biennálénak adott helyet a ház. Közismert és tiszteletre méltó a rákos­csabai ház kultúra- és közösségépítő programja. Rendszeresek a Csabai Al­kotók Körének és a Bohém Asztaltársa­ságnak estjei, helytörténeti ismeretter­jesztő, népszerűsítő előadásai, moldvai és gyimesi táncházai. Találkozhattak a házban Vámos Miklós, Kornis Mihály írókkal, Réz András filmesztétával, End­rei Judittal. Mindez csupán egy nem teljességre törekvő pillanatfelvétel peremkerüle­tünk kulturális kínálatából, hiszen a fen­ti programok mögé a populárisabb tánc- , és zenés társasági, valamint blues-, rock-esteken kívül a hagyományos kó­rustalálkozókat, a rendszeres klubfog­lalkozásokat, a civilszerveződések ren­dezvényeit, majálisokat és juniálisokat is odailleszthetjük. Igazságtalan elvárás azt várni e há­zaktól, hogy a főváros kulturális piacá­val versenyezzenek, a helyi, vagy a helyi kultúrához kötődő művészi törekvések ismeretében és népszerűsítésében azon­ban mindenkinél versenyképesebbek le­hetnek. Tiszteletre méltó tehát a házak népművelőinek lelkes és tudatos törek­vése a minél szélesebb körben bemu­tatandó „értékes magyar kultúra” terjesztését. Ez a munka azonban igen nehéz. Nem­csak a költségvetés és minőség harapó­fogójából kell ép bőrrel kicsusszanniuk népművelőinknek, hanem abban is mes­ternek kell lenniük, hogyan mozdítsák meg közvetlen környezetüket, és hites­sék el a magamfajta alakokkal: van fo­gyasztható s így ápolandó értékes helyi magyar kultúra a Rákos vidékén. Segít­sünk nekik! Raffay Gábor Sz. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom