Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. október / 10. szám
OKTÓBER KULTÚRA 14 «HIRHOZO Amerikai és magyar darabok a Gózonban Ősztől a hetedik évadját kezdte meg a rákosligeti Gőzön Gyula Kamaraszínház. A színház igazgatónője, Szabó Ágnes a Hírhozónak mesélt az évad kihívásairól és az elmúlt évek tapasztalatairól. Szabó Ágnes már a kezdetektől fogva magasra tette a mércét, ennek ellenére az első évad 35 fellépésével szemben az elmúlt, hatodik évadban már 83 előadás volt! A következő évad a közönség szempontjából könnyűnek ígérkezik, mert a tapasztalatok és előrejelzések szerint kevésbé komoly és nehéz darabokkal egyszerűbb megtölteni a 214 fős férőhelyet. A néző egy bérletért négy előadást tekinthet meg, általában ezek eloszlása két nemzetközi és két magyar darab. A Csiszár Imre rendező nevével fémjelzett első bemutatóra, a Várj, míg sötét lesz című előadásra szeptember 30-án került sor. A klasszikus, hagyományos krimi egy helyszínen játszódik, a történet egy Az eredetileg a Fürst Sándor Gimnáziumban működő Ascher Színpad 1970-ben alakult, majd többszöri helyszín- és névváltozás után a Rákoskerti Művelődési Klubban talált állandó otthonra. Ugyanazzal a vezetővel és tagsággal, csak más fenntartó szervezettel működik a Rigel Színpad, mely nevét egy csillagképről kapta. A két amatőr színház vezetőjével, Szeifnerné Csetényi Anikóval beszélgetett lapunk munkatársa. Az Ascher és Rigel Színház előadásszáma évente 32-34 szokott lenni, míg tavaly húsz alkalommal léptek színpadra a tagok, és további öt összejövetelük volt az „Amikor én még ascheros voltam...” című beszélgetéssorozat keretében. A tavalyi előadások tartalmazták a már több éve játszott Egressy-darabot, a Sóska, sült krumplit, Karinthy Gellérthegyi álmok című darabját, valamint a Kockás kandúr és a Hazudós egér gyerekműveket. Új bemutatóként a nemrégiben elhunyt Miller, Salemi boszorkányok című előadása került fel a repertoárra. A mindenki által csak Anikó néninek szólított színházvezető: Szeifnerné Csetényi Anikó elmondta, hogy a Sóska, sült krumplival már a negyvenedik előadáson is túl vannak, Örkény Tóték című művét pedig - hosszú évek után - azért kellett levenni a műsortervből, vak nő veszélyhelyzetét meséli el. Míg a régi, amerikai film főszereplője Audrey Hepburn volt, a színházbeli darabé Nagyváradi Erzsébet lesz, aki már korábban nagy sikerrel játszott a Gózonban. Az előadás további szerepeiben láthatjuk majd Szőke Zoltánt, Dóczy Pétert, Sipos Imrét és Zámbori Somát is. Október 14-én Fábry-estet láthat a közönség, majd egy másik Csiszár Imre által rendezett vendégdarab következik. A színházában majdnem minden évben helyet kap egy Molnár Ferenc mű, mert a polgári színjátszás képviselőjének darabjait a közönség és a színészek egyaránt szeretik. Az idei évadban bemutatásra kerülő Olympia, a kicsit arisztokratikus környezetben játszódó szerelmi történet főszereplője Hűvösvölgyi Ildikó lesz. Tavasszal saját bemutató következik: az mert a főszereplő kislány felcseperedett. Heti két, alkalmanként háromórás próbával a 17-60 év közötti, színjátszást kedvelő tagok a jövő évadban is újdonságokkal lepik majd meg a közönséget: a két új színpadi darab bemutatója mellett egy harmadik fellépéssel a magyar költészet legszebb istenes verseit mutatják be Passió címmel, melyeket a három szervező-összeállító, Frech Gábor, Köteles László és Szeifnerné Csetényi Anikó ad elő. A két bemutató egyike Spiró György Im- posztor című darabja lesz, egy egyszerre komoly és vidám, színház a színházban típusú mű, főszerepét a Salemi boszorkányok főszereplője, Csányi S. Csaba alakítja majd. A másik mű Calvino A nemlétező lovag c. novellájának változata, melynek feldolgozására az egyik tag, Mészáros Ildikó vállalkozott. Esőcsinálót Czeizel Gábor rendezésében láthatják majd a nézők. A darabra - csakúgy, mint a Várj, míg sötét lesz esetében - egy régi amerikai filmből emlékezhetünk. A kedves történet főszereplője egy idősödő hajadon, akinek aztán egyszerre két kérője akad, a helyi seriff és a titokzatos idegen, az esőcsináló személyében. A bérletben foglalt negyedik előadásra egyelőre három „esélyes” darab van: Csiky Gergely Nagymamája, a Kacsoh-Bakonyi-féle János vitéz, illetve Halász-Eisemann-Békeffi bájos darabja, az Egy csók és más semmi. Szabó Ágnes elmondta, hogy a tavalyi hatalmas sikerre való tekintettel valószínűleg idén is műsorra tűzi még az „Egy szoknya, egy nadrágot” - minden alkalommal pótszékeket kellett beállítani! -, illetve a Szőke Zoltán nevével fémjelzett Jávor című előadást is. A tavalyi évad jubileuma, Gózon Gyula születésének 120. évfordulójához hasonlóan az idei évadban Berky Lili mellszobrát avatják majd fel, hisz 2006. március 15- én az ő születésének lesz 120. évfordulója. S, bár a színház csak Gózon nevét viseli, „az egykor a kerületben lakó szi- nészházaspár szerelmesei haláluk után is összetartoznak”. Szabó Anikó A legtöbb előadást Csetényi Anikó, Tímár Tibor, a színház művészeti vezetője és Szeifner Judit rendezi, de néhány tag is megpróbálkozhat a nehéz feladattal. Pedig az átlagban a harmincas korosztályt képviselő negyven tag mind civil foglalkozású: van köztük tanár, egyetemista, masszőz, rádiós, vendéglátós és mozi-igazgató is. Az anyagi források szűkössége miatt a legtöbb díszletet maguk készítik, de a kialakult, visszajáró néző- közönség teljesen megelégedett az eredménnyel. Súgó hiányában a szereplőnek ki kell vágnia magát, ha elfelejti a szövegét, a publikum mégsem vett még észre hibát. A 2005-2006-os évad szeptemberben kezdődött: a Rigel Színpad a Salemi boszorkányokkal vendégjátékot ad a rákoskerti pinceszínházban. Csetényi Anikó és Samodai György, az Ascher Alapítvány kuratóriumának elnöke, a színház segítője jövőre szeretne egy Ascher- kiállítást is megrendezni. Ascher Oszkár özvegyének támogatásával létrejöhet egy verses műsorral kísért tárlat, mely a névadót és élettörténetét hozná közelebb a közönséghez. Ú] színházi évad indul Rákoskerten Az Ascher és Rigel tervei Szabó A.
