Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. január / 1. szám

26 JANUÁR KÖZELET Német közmeghallgatás otthont. Novemberben támo­gatóként is részt vettek az Új­Munkás évet tudhat maga mö­gött a rákoskeresztúri német kisebbségi önkormányzat. Decemberi közmeghallgatá­sukon jártunk, ahol Dienes Diána elnök elmondása sze­rint az előző évekhez hasonló­an, az önkormányzat a követ­kezőket határozta meg alap­feladataiként: az egykori ke­resztúri német faluközösség történetének, hagyományai­nak feltárását és dokumentá­lását, kulturális rendezvények szervezését, valamint az anyanyelv tanulásának és az anyanyelven tanulás támoga­tását. Ezeken kívül a kisebb­ségi önkormányzat idén is tö­rekedett a kapcsolattartásra más német szervezetekkel. Terveik megvalósításához az állami támogatáson túl a települési önkormányzat nyújtott anyagi segítséget. Mivel az állami támogatás összege nem növekedett, a fenntartó önkormányzat, - a helyi kisebbségi önkormány­zatok javaslatainak figyelem- bevételével - pályázati lehető­ségekkel támogatja a kisebb­ségek munkáját. Alziebler Károly képviselő kezdeményezésére folytatták az egykori keresztúri német falu történetének feltárását, hogy a ma élők megismerhes­sék az egykori közösség min­dennapjait, dokumentumok, fényképek segítségével. Az összegyűlt anyag felhasználá­sával az önkormányzat egy keresztúri német naptárt ké­szített a 2005-ös évre, benne fényképek az elődök közössé­gi életéről. A német önkor­mányzat támogatta dr. Hambuch Vendel, Budapest németségének kiemelkedő történelmi évfordulóit össze­gyűjtő könyvének megjelené­sét is. Az önkormányzat szervezé­sében 2004. március 6-án ren­dezték meg a kerületben az ötödik kulturális találkozót az Újlak utcai iskolában, ahol 255 vendég előtt lépett fel a pilisszentiváni Német Nemze­tiségi Néptánc együttes és a Pilis Táler Echo zenekar. Er­re a rendezvényre érkeztek vendégek Solymárról, Pilis- szentivánról, Pilisvörösvárról és Nürnbergből is. Szintén márciusban, a Fővárosi Né­met Önkormányzattal közö­sen szervezték meg a IX. fő­városi német nyelvű vers- és prózamondó versenyt a Dó­zsában. A döntőn a budapesti kerületek első helyezettjei vettek részt, hat korcsoport­ban és három kategóriában. A versenyre 42 budapesti isko­lából érkeztek diákok. Április­ban az önkormányzat 20 fővel ellátogatott Nemesnádudvar­ra és Bajára, ahol a polgár- mester fogadta őket. Október­ben szép számmal részt vet­tek a Budapesti Németek Eu­rópa Napján, melynek egy lak Utcai Általános Iskola ha­gyományos Márton-napi ün­nepségén és segédkeztek a lampionos felvonulás szerve­zésében. Szintén november­hez kötődik a Nemzetiségi Gá­la, melyen a német nemzetisé­gi műsorban lépett fel a tele­pülés gyermek néptánc cso­portja és a Camerata 17. Má­jusban hagyományőrző tábort szerveztek 45 tagozatos diák­nak, az ausztriai Göstlingben. Elkélt a támogatás a gyermek néptánccsoportnak, de ráfért a frissítés a két tanítási nyel­vű program szerint működő német tagozat tárgyi és szem­léltető eszközeire is. Mint is­meretes, a kerületi német nemzetiségi oktatás 2001-ben indult az Újlak utcai iskolá­ban, felmenő rendszerben. Je­lenleg hét osztály működik a tagozaton. Augusztusban a Pedagógiai Központ elköltö­zött az iskola épületéből, és pályázati támogatásból beren­dezték az üresen maradt he­lyiségeket. Az említetteken kívül kívül a diákok tanulását segíti a Természetismeret 9- 10 éveseknek című magyar és német nyelvű kiadvány, amely CD-n is megjelent és már készül a kiadvány folyta­tása a felső évfolyamok szá­mára is. Előzetes felmérések alapján, 2004 októberétől hét önkormányzati óvodában és az Újlak utcai iskolában, két csoportban - ahová a kerület öt különböző óvodájából ér­keznek gyerekek - tartanak nyelvi foglalkozást a német nemzetiségi tagozat pedagó­gusai, a kisebbségi önkor­mányzat támogatásával. A foglalkozásokon játékos for­mában ismerkedhetnek a gye­rekek a német nyelvvel. Alziebler Károly képviselő elmondása szerint, a szlovák kisebbségi önkormányzattal közösen pályáztak az első vi­lágháborús emlékművön ta­lálható hősi halottak neveit megörökítő emléktábla kiegé­szítésére. Kutatómunkájának eredményét jelzi, hogy mint­egy hatvan egykori keresztúri szlovák és német hősi halott nevét fogják újonnan a táblá­ra vésni. Az önkormányzat január­ban részt vesz egy emléktáb­la-avatáson a Kálkápolna kö­zelében lévő Kompokon. Az emléktábla az 1945. január 6. és február 20. között Kereszt­úrról deportált német ajkú la­kosok neveit őrzi. A képviselő rámutatott arra, hogy itt vago- níroztak be Ukrajna felé mint­egy 300 keresztúri svábot, akik közül sokan nem tértek vissza. A testület egyöntetűen ál­lást foglalt abban, hogy to­vábbra is támogatnak minden együttműködést a többi helyi kisebbségi önkormányzattal, valamint szorgalmazzák egy, a kisebbségek kultúrájának bemutatásának helyet adó kö­zösségi ház megteremtését. Epress József Szlovák közmeghallgatás és Mikulás ünnepség Mint minden kisebbségi ön- kormányzat, így a szlovák is 2004-ben elsősorban állami és pályázati úton elnyert for­rásokból gazdálkodott hangzott el a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat de­cember negyediki közmeg­hallgatásán. A közmeghallgatás előtt a legkisebbekhez megérkezett a Mikulás, aki sok szép aján­dékcsomaggal köszönte meg a gyerekek verseit, dalait. Ezt követően a testület tagjai közmeghallgatás keretében számoltak be éves munkájuk­ról. A szlovák önkormányzat elnöke, Epress Rezsőné az idei év kapcsán elmondta, hogy az általuk rendezett programok egyrészt az állam által biztosított anyagi keret­ből, másrészt a XVII. kerüle­ti önkormányzat pályázatain elnyert forrásokból valósul­tak meg. Ugyanúgy, mint a többi kisebbségi önkormány­zatnál, állami forrásból fi­nanszírozzák az elnök tiszte­letdíját, az elnökhelyettes utazási hozzájárulását, vala­mint a másik három tisztvise­lő telefonköltségét, havi hat, nyolcezer forintig. A fennma­radó összegből, - négy év után -, lecserélték a képvise­lők telefonjait, valamint konyhai berendezéseket vá­sároltak. Az idén lehetőség nyílt arra is, hogy egy video kamerával, valamint egy di­gitális fényképezőgéppel bő­vítsék az önkormányzat va­gyonát. Ebben az évben a szlovák önkormányzat név­táblát készíttetett a székhe­lyük külső falára, valamint az iroda ajtajára. Pályázati té­máik közt szerepelt a hagyo­mányos Szlovák Pünkösd megrendezése, anyaországi kirándulás, helyi szlovák nyelvoktatás, az I. világhábo­rús emlékmű névtáblájának kiegészítése, hagyományőrző és tánctábor a fiataloknak, szlovák nyelvű folyóiratok előfizetése, kapcsolattartó rendezvények (többek közt színházlátogatás), tovább­képzés, bútorok felújítása. Továbbá pályázaton elnyert pénzből finanszírozzák a nép­dalkor fellépő ruháit, vala­mint a Szlovák Hagyomány- őrző Asszonykórus dalaiból egy CD megjelentetését. Ter­mészetesen jövőre nézve is számos pályázati tervvel ké­szül a testület, mivel tízéves jubileumukat méltó módon kívánják megünnepelni. E. J. Látható zene A 2004-es év Nagy Szent Ger­gely jubileumi éve volt. Az ő tiszteletére az országban több helyen is rendeztek kiállítást. Eger, Debrecen, Vác után a főváros adott helyet a tárlat­nak az V., Pesti Barnabás ut­cai piarista kápolnában. A Látható zene kortárs képző- és iparművészeti kiállítást Jele­níts István piarista és Ugrin Zsuzsanna művészettörténész nyitotta meg november végén, rendezte kerületünk szobrász- művésze, Oláh Szilveszter. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és több kerü­let, köztük a XVII. önkor­mányzata által is támogatott tárlat megnyitóját nagyszámú érdeklődő tisztelte meg. Részt vett rajta Ács József szobrász- művész, XVII. kerületi dísz­polgár és Vígh-Kiss József képviselő, az Aranyhegyi Szö­vetség titkára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom