Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. június / 6. szám
KULTÚRA 15-»HÍRHOZÓ JÚNIUS Méltón ünnepelt az Erdős Renée Ház (Folytatás a címoldalról) Ádám Ferenc történész-muzeológus, a ház munkatársának nem kis érdeme volt a mostani helytörténeti tárlat megvalósulásában. Még 2002-ben, a Magyar Múzeumok című folyóiratban írta le azt a folyamatot, mely most a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által létrehozott Alfa program négy és fél millió forintos támogatásával megvalósulhatott. Az állandó kiállításnak forgatókönyve, kivitelezési ajánlata, benyújtott pályázatai voltak, de mindehhez hiányzott a pénz. Most anyagi támogatás is került, s egy rendhagyó kiállítás valósult meg: a fogadótér is átalakult, már ott is néhány néprajzi tárgy látható, valamint egy korabeli képeslap-montázs, „Üdvözlet a Rákosmentéről” címmel. Itt került kiállításra Epress Rezső bronzportréja is, akinek a gyűjteményi anyag 15 százaléka köszönhető. Az első terem meghatározó kiállított tárgya az az 1930-as évekbeli képeslap ihlette útjelző tábla, mely a négy elődtelepülés - Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget és Rákoshegy - elhelyezkedését mutatja. A terem négy sarkában a négy község életét bemutató fotók, térképek, dokumentumok láthatók, a kezdetektől az ötvenes évekig bezárólag. A néprajzi bemutatóterem három metszetet tár a látogatók elé: egy szlovák konyha, egy német szoba, valamint a padlás, ahová régi tréfás szokásra utalva egy szekér került. A hatodikai ünnepélyes megnyitón Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkára mondott avatóbeszédet. Reményét fejezte ki, hogy a résztvevők, azok gyermekei- Mit tár a látogatók elé d helytörténeti tárlat? - kérdeztük Ádám Ferenc történész-muzeológustól.- Rákoscsabának, Rákoskeresztúrnak, Rákosligetnek és Rákoshegynek helytörténeti dokumentumait és néhány, a településekre jellemző tárgyat. Továbbá két középkori eredetű település, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr néprajzi emlékeit, lakás berendezési tárgyakat, mezőgazdasági eszközöket, a viselet elemeit. Például konyhakreden- cet, vizespadot, vetett ágyat, tulipános ládát, sublótot, szemes kályhát, konyhai eszközöket, edényeket. Tudom, nem és unkái is látni fogják az értékes tárlatot, és ezzel könnyebben találják meg gyökereiket. Bakonyvári M. Ágnes, a ház vezetője külön köszönetét mondott a Héjjas Pál vezette belsőépítész csapatnak kiemelkedő és lelkiismeretes munkájáért. Az elődtelepülések nemzetiségi összetételére emlékeztetve Szvorák Katalin Liszt-díjas népdalénekes német, szlovák és magyar népdalokat énekelt az egybegyűlteknek. Másnap, a névadó írónő születésnapján Török Petra művészettörténész, a kulturális tárca múzeumi főosztályának vezető tanácsosa méltatta Erdős Renée munkásságát az Erdős Renée és mű- vészkortársai című időszaki tárlat megnyitóján. Melyik Erdős Renéere emlékezünk? - tette föl a kérdést. A sikeres költőre, Bródy Sándor barátnőjére, a „legfélelmetesebb nőre”, a „bestiálisán romlott nőre”, vagy a „legerotikusabban író nőre”? A névadó emlékét eddig a ház kis toronyszobájában őrizte kiállítás, néhány dokumentumot, egy szobor portrét és festményt fölvonultatva. hangzik túl izgalmasan, de ilyen tárgyakból áll a gyűjteményünk, ezek jellemzik a terület néprajzát. Megemlékezünk többek között az 1970-ben alapított, akkor a fővárosban egyedülálló Néprajzi Emlékházra, amely még alapítása évtizedében a terjeszkedő lakótelep áldozata lett. (Innen származik mai gyűjteményünk jelentős hányada is, anyagának egy része volt lepecsételt raktárban őrzött anyag. A többiből készült az Erdős Renée Ház 1990-ben épült korábbi állandó kiállítása, amelyet 2001-ben az installáció elavultsága miatt le kellett bontani.) Az Erdős Renée Ház a Báthory u. 31. szám alatt található. A helyi védettségű építészeti értékként nyilvántartott villát 1895-ben építtette Skrobovics Rezső fes- tő-mázoló mester. Később Kállai Miklós vadászháza lett, akitől 1927-ben vette meg Erdős Renée költő- és írónő. Az eklektikus stílusban épült villa 1947-ig volt az ő tulajdona. Ekkor eladta egy vasutas mérnöknek. 1950-ben államosították az épületet. 1990-ben a XVII. kerület Ön- kormányzata muzeális intézményt létesített itt, amely a kerület természetének, társadalmának történetére vonatkozó kulturális javakat közgyűjteményként őrzi és gondozza, valamint a kortárs magyar képző- és iparművészet tipikus jelenségeit, folyamatait muzeológiai igényességgel elemző, értelmező tárlatokat rendez. A? írónő rákoshegyi villája kertjében A mostani időszaki tárlattal egy sorozatot indítanak el, melynek során minden évben az írónőhöz kapcsolódó programmal ünnepelnék születésnapját. Bakonyvári M. Ágnes művészettörténész, a ház vezetője és a mostani kiállítás rendezője az 1927-38. között itt élt Erdős Renée Rákosmentén alkotó kortársainak műveit kötötte csokorba. Kotász Károly, Dési Huber István festőművészek és Tarjáni Simkovics Jenő grafikusművész műveit június 5-ig láthatták az érdeklődők az emeleti termekben, köztük olyan alkotásokat is, melyek Erdős Renéet ábrázolják - köztük Körösfői Kriesch Aladár festett portréja, Krivátsy Miklós plakettje. A tárlat megvalósulását műtárgyak kölcsönzésével segítette a Magyar Nemzeti Galéria, valamint Albrecht Gyula újságíró és Eltér István építész, illetve dokumentum másolatok átadásával a Petőfi Irodalmi Múzeum. A megnyitón Pusker Ágnes és Júlia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói Bartók Béla hegedűre írt duóiból szólaltattak meg néhányat. Dudás László
