Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. június / 6. szám
12 JÚNIUS KULTÚRA ^HIRHOZO Kedvenc könyvekről és filmekről, kicsit másképpen Réz András filmesztéta volt a Rákoscsabai Közösségi Ház Apropó - Régen láttuk! című műsorsorozatának vendége május 13-án. Réz András a program elején életrajzi adatokat árult el magáról, de hamarosan más irányba, a könyvek, a filmek és az írás felé terelődött a beszélgetés fonala. Bár a tanár-író-lapszerkesztő-fordító önmaga állítása szerint „rémesen átlagos életet élt”, a félszáz fős közönség temérdek kérdése, hatalmas érdeklődése nem ezt mutatta. Már a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-orosz szakos hallgatójaként rájött, hogy nem feltétlenül értéktelenebbek a tömegfilmek a művészfilmeknél, és ma sem ért egyet azokkal, akik szerint a jelenleg televízióban futó Nagy Könyv akció felesleges. Bár vannak, akik ezután sem fognak többet olvasni, de a szereplők ajánlott művei talán több százezer embernek csinálnak kedvet a magyar- és világirodalom klasszikusaihoz is. Réz András szerint nemcsak a mű minősége, hanem a kötet milyensége, a papír és a betűtípus is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy köny- nyűnek vagy nehéznek találjuk egy regény elolvasását. Egy krimi leginkább egy logikai játékhoz hasonlít, a - tett elkövetése utáni - magyarázó krimi pedig azért tehet minket próbára, mert nehéz belehelyezkedni egy néha züllött, gonosz, erkölcs- és értéktelen ember személyiségébe. A bizonytalan idejű regényolvasással szemben az emberek általában előnyben részesítik a kötött időtartamú TV- vagy mozifilmeket. Bár Réz András már 15 évesen írta első versét és hosszú éveken át publikált, első kötete mégis csak 2003-ban, Válogatott szorongásaim címmel jelent meg. Ebben a filmesztéta és médiaszemélyiség humoreszkekben elmélkedik a világról, és bár komoly témákat is érint, a mű mégis inkább humoros, mint komor. Réz tavaly karácsony előtt megjelent második könyve pedig az Orr, aminek forgatókönyvvé való átírására már felkérést is kapott egy rendezőtől. A Nagy Könyv műsorban is szereplő filmesztéta a közönségnek elárulta, hogy kedvenc művei között van Tolsztoj klasszikusa, a Háború és béke, valamint Bulgakov Mester és Margaritája, azonban Joyce Ulyssese rajta is kifogott. Szabó A. Tanulók és tanítóik A Dózsa Művelődési Ház Ballonyi Galériáján május 10-26-ig a Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola kiállítása volt látható Mesterek és tanítványok címmel. A megnyitón a szép számú közönséget egy kis műsor is várta: először Számelyi Vivien éneke csendült fel Tarnóczyné Varga Csenge zongorakíséretében - Bartók-dalokat és egy megzenésített Áprily Lajos verset hallhattunk -, majd Hugyecz Renáta Nemes Nagy Ágnes versét szavalta el. Varga Péter, az iskola művészeti igazgatóhelyettese ezután az iskoláról és kiállításról mondta el gondolatait. A májusi kiállítás két pólusát az adta, hogy tanáraik mellett a 15-17 éves grafikus-, festő- és szobrászművésznek tanuló diákok is megmutathatták legjobb alkotásaikat. Sz. A. Gózon Gyula újjászületése (Folytatás a címoldalról) Gózon Gyula, a 120 éve született Kos- suth-díjas színész-énekes tiszteletére Szabó Ágnes, a színház igazgatónője egy rendhagyó műsort állított színpadra. Czeizel Gábor rendező irányítása alatt hét művész idézte fel a közönségnek Gózon életének legfontosabb állomásait, szerepeit. Megtudtuk, hogy a színész egy vonaton született, hallhattuk az első, igazi siker - a Sasfiók - történetét, a 40 évig tartó szerelem kezdetét Berky Lilivel, valamint Jászai Mari és Bilicsi Tivadar korai dicséretét, visszaemlékezéseit. A zártkörű emlékestet szívesen hallgatták a Gózon és Berky család élő rokonai, leszármazottai, valamint a kerület számos politikusa, köztük Devánszkiné dr. Molnár Katalin országgyűlési képviselő és dr. Hoffmann Attila polgármester is. A műsor közben Szabó Ágnes a Rákosmenti Színpártoló Klub tagjainak Ács József díszpolgár - szobrászművész kifejezetten erre a célra készített emlékplakettjé- vél fejezte ki köszönetét, hiszen ők voltak azok, akik még a nyitás előtti időktől folyamatosan támogatták a színház létrejöttét. Az emlékest - és olyan népszerű dalok, mint pl. a „Szeretni bolon- dulásig” - után a publikum a színház elé vonult, ahol dr. Dombóvári Csaba ön- kormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet. Megemlítette a XX. századi magyar színjátszás vitathatatlanul kiemelkedő alakjának legnagyobb színházi- és filmes szerepeit, majd Szabó Ágnes utóbbi években tanúsított fáradozásaiért mondott köszönetét. Önmaga is rákosligeti polgárként reményét fejezte ki, hogy nemcsak a szobor, hanem a színház is végleges helyet talált magának a XV. utcában. Röviddel 8 óra után Babusa János szobrász alkotásáról lehullt a lepel, és a tömeg tapssal fogadta a tipikus gózoni arcot és testtartást megformázó szobrot. Az avatást követő bog- rács-gulyásos fogadás mellett a vendégek felidézhették közös emlékeiket az 1972-ben Rákoshegyen elhunyt művészről. Sz. A.
