Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. június / 6. szám

-fHIRHOZO KULTÚRA JÚNIUS 11 Csak játékeszköz? A rongybaba múltja, jelene és jövője címmel nyílt kiállítás május 5-én a Rákoscsabái Közös­ségi Házban. A kiállítás szervezője Léb Zsuzsa volt, aki több babakészítő versenyen dobogós helyet ért el, és aki egyben a Csigaház­ban működő babaruha szabás-varrás tanfolyam vezetője. A játék- és karakter­baba tervező és kivitelező Léb Zsuzsa hiszi, hogy minden kislány számára él­mény a babáinak különböző alkalomhoz való felöltöztetése. A kiállítás és prog­ramsorozat célja az ismeretterjesztés volt: a falakon írásos és fotós anyagok mutatták be a babának a középkori hasz­nosítását, hogy miként lett az akkor mi-' tikus, baljós figura a kislányok egyik kedvenc játékszere. A rongybabát rá­adásul átlagos kézügyességgel bárki el­készítheti a háztartásban fellelhető vagy könnyen beszerezhető alapanyagokból, a születendő játékszer pedig maradandó élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A májusi tárlatmegnyitón dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke elmondta, hogy mindenki szívesen emlék­szik vissza babáira, néhány­hoz különleges élményünk fűződik. A baba nemcsak játszópajtás, hanem legked­vesebb társunk is lehet, és bőrébe bújva kicsit mi is tündérkisasszonynak érez­hetjük magunkat. A ma di­vatban lévő Barbie-babák- kal ellentétben, a Csigaház­ban kiállított babák mind egyedi, magyar ízlés szerint készített „hölgyek” voltak. Dr. Györgyi Erzsébet meg­nyitóbeszéde végén sok kedvtelést kí­vánt a jövő rongybaba-készítőinek és a tárlat látogatóinak. Kálmán Tamás - a szervező fia - ezután saját szerzemé­nyét, a megható Mesevilágot énekelte- gitározta el, ezzel még inkább a gyer­mekkorba repítve vissza a látogatót. Sz. A. Rákosmente képzőművészeti élete A Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület május 17-i összejövetelén mutatták be az Erdős Renée Ház új kiadványát, ifj. Lépés Imre, Rá­kosmente képzőművészeti élete című könyvét. Az egyesület elnöke, dr. Gyöngyössy Márton méltatta a szerző munkáját - aki a Szegedi Tudomány Egyetem végzős hallgatójaként erede­tileg szakdolgozatnak szánta művét -, ki­emelve, hogy a politi­kai sárdobálás helyett ilyen komoly felké­szülést igénylő művel is lehet foglalkozni. A méltatás érthető, hisz ifj. Lépés Imre - aki az egyesület titká­ra, és SZDSZ-es kép­viselő - dr. Gyöngyössy Márton utódja az önkormány­zat Művelődési és Tá­jékoztatási Bizottsága élén. A szerző először megköszönte a szak­mai segítséget Bakonyvári M. Ágnes­nek - a ház igazgató­jának -, Ádám Ferenc muzeológusnak, illetve a borító tervezé­sében nyújtott segítségét Lipták György grafikusnak. Ezt követően néhány érde­kes részlettel és a szerkesztési elvekkel ismertette meg a közönséget. A köny­vecskét hasznos kiegészítőnek szánta mindazoknak, akiket érdekel kerületünk művészeti élete. Az első fejezet a művé­szeket inspiráló természeti környezetet mutatja be, ezt követi a paraszti kultúra ismertetése, illetve a korabeli, meghatá­rozó családok, és az utánuk fennmaradt épületek bemu­tatása. A harma­dik fejezet a múlt századi nagy festőisko­lák hatását elemzi, majd a következő rész az ötvenes évek­től mutatja be a kerületünkben alkotó művésze­ket. Az ötödik rész a rendszer- váltás óta eltelt évekről szól, fel­sorakoztatva a művé­szeti köröket, alapítványokat, jelentős művé­szeti rendezvé­nyeket. A záró fejezet az önkormányzat képzőművésze­ti mecenatúráját mutatja be, rendeletek­kel alátámasztva. Dudás László Szerettem Önt... Április 30-án Galgóczy Árpád költő, műfordító könyvbemutató irodalmi estjét rendezték meg a Rákoshegyi Közösségi Házban. A költőt az est házigazdája, Rőthler István esztéta mutatta be, de előbb egy kedves feladatának tett eleget: a fennál­lásának ötödik évfordulóját ünneplő Rá­kosmenti Irodalmi Műhely (RÍM) Csil­lagkönnyek 2. című antológiával ismer­tette meg az egybegyűlteket. A József Attila-díjas költő negyedik orosz témájú kötete - Ég áldjon kedvesem (Válogatás a XVIII-XIX. századi orosz költészeté­ből) 2001-ben, A Volga felett (Válogatás a XIX-XX. századi orosz költészetéből) 2002-ben, Magányos démon (Válogatás Mihail Lermontov verseiből) 2003-ban Galgóczy Árpád, Rőthler István jelent meg - Szerettem Önt., címmel Alekszandr Puskin életművéből nyújt ízelítőt. Lermontov nyelve nem azonos Leninével - vallja az író, aki a Gulágban eltöltött rabság évei alatt rájött, az orosz nép is szenved a bolsevizmus igájától, ezért nem szabad a kettőt azonosítani. Megszerette fogsága alatt az orosz iro­dalmat, zenét, és hazatérve orosz tol­mácsként, szakfordítóként dolgozott, míg esténként az orosz irodalom nagyja­inak műveit fordította. Hiába szenvedett a fogolytáborban, mérhetetlenül hálás a sorsnak, hogy kezébe vehette, és lefor­díthatta ezeket a köteteket, melyek kö­zül például az iskolákban már az ő Anye­gin fordítását tanítják. A rendszerváltás felfordulásában négy évig nem adták ki a művet, és végül átadták a jogokat az Ikon Kiadónak, ahol 1991-ben jelent meg az első változat. Azóta saját fordítá­sában is talált javítani valót, melyekre példát is mutatott új kötetéből, melyből az est zárásaként Rudas Attila színmű­vész olvasott fel részleteket. Dudás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom