Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. április / 4. szám

KULTÚRA ÁPRILIS 19 fHIRHOZO Bokor Jutta Rákoskerten Az „Amikor én még ascheros voltam...” beszél­getéssorozat második alkalmával Bokor Jutta, a Magyar Állami Operaház művésze volt a ven­dég március 20-án, a Rákoskerti Művelődési Klubban. A házigazda ezúttal is Tímár Tibor, az Ascher Oszkár Színház művészeti veze­tője volt, aki ráadásul egy gimnáziumi osztályba járt az operaénekesnővel. A színház éves naplója segítségével közö­sen idézték fel induló éveiket, és szeren­csésnek vallották magukat, amiért Szeifnerné Csetényi Anikó, a színház ve­zetője egyben az ő osztályfőnökük is volt. Timár Tibor elmondta a közönség­nek, hogy Bokor Juttának már 14 évesen komoly zenei múltja volt, és megismer­kedésük idején is szilárd elhatározással küzdött a céljáért: egész életében opera­énekesnő akart lenni. Tinédzserként sokszor szerepelt a Dózsa Művelődési Házban, hisz édesanyja, a ház igazgató- helyettese őt kérte fel vendégnek, ha egy meghívott mégsem tudott idejében megérkezni. Az Ascher Oszkár Színház komoly hát­teret adott neki, hiszen Bokor Jutta ma is azt vallja, hogy a zene és irodalom ikertestvérek. A gimnáziumi évek alatt az énekversenyek mellett szavalóverse­nyeken is helyezést ért el: 1972-ben in­dult a „Ki mit tud?” műsorban, és egy másik verseny területi fordulójára is be­jutott. Bár felvételije a Zeneakadémiára csak harmadszorra sikerült, nem veszte­gette el a kimaradt éveket: szolfézst, zongorát tanult, magába szívta a színpa­di mozgás tudományát. Nagyon sokat köszönhetett Ónodi Márta énektanárnak és Mikó Andrásnak, az Operaház főren­dezőjének, aki végre meglátta, hogy az ő hangja sokkal inkább mezzo, mint a ko­rábban gyakorolt szoprán. Bokor Jutta - 1983-tól az Operaház tagjaként - ennek köszönheti, hogy hangszálai még mindig épek és jelenleg is sok szerepet kap. A magával és másokkal szemben is maxi­malista művésznő jövőre a Figaró házas­ságában énekli az egyik főszerepet. A külföldi nyelven előadott dalok sem okoznak gondot neki, mert remekül be­szél németül, angolul és oroszul, de más nyelveken is ért: számára rendkívül fon­tos, hogy értse az énekek szövegét. Manapság - a sok éves magántanári pályafutása mellett - a rádióban is sze­repel, a Bartók és a Petőfi rádiókban he­tente egyszer hallhatjuk műsorát. Timár Tibor távlati tervekre vonatko­zó kérdésére az operaénekesnő elmond­ta, hogy a XVII. kerületi önkormányzat megbízta a Bartók Zeneház Alapítvány kuratóriumi elnökségével. Álma, hogy a XVII. kerületben egy olyan komolyzenei centrumot hozzon létre, amely arculatá­val Magyarországon az első lenne: társ­művészetek - tánc, festészet, szobrászat - alkalmazásával táncos dalesteket mu­tatna be a közönségnek. A beszélgetés folyamán Bokor Jutta a Rákoskerten megjelenteknek is adott elő repertoárjából néhány dalt, a barokk énekek után Dvorák és Bizet szerzemé­nyeket hallgathattak meg a résztvevők. Szabó A. Különleges ábrák a Dózsában Foltvonulat címmel Bitó Ildi­kó kiállítása nyílt meg márci­us 23-án a Dózsa Művelődési Ház Ballonyi Galériáján. Bitó Ildikó, a fiatal grafikusművész mostani kiállításán korábbi és újabb szitanyomatokat is bemutatott a közönség­nek. A megnyitóbeszéd­ben Somogyi Zsófia mű­vészettörténész mondta el gondolatait a falon függő képekkel, valamint a művész munkájával kapcsolatban. Ismertette a művész egyedi munkamódszerét: Bitó Ildikó először papíron dolgozik, fenyőto­bozt márt tusba, azzal hoz létre különle­ges felületeket. Az így kapott munkákat számítógépbe szkenneli, s itt használja őket végtelenül vari­álható, virtuális alap­ként. Az új és új min­tázatok, felületek és alapanyagok adják aztán azokat az absztrakt fekete-fe­hér grafikákat, szita­nyomatokat, amikről most a Dózsa közön­sége is benyomást szerzett. A művész tíz éve foglalkozik grafikával. Somogyi Zsófia bevezetője után Szalay Tamás bőgőn adott elő né­hány zenedarabot, majd a közönség kí­váncsian járta végig a tárlatot. A kiállítás április 1-ig volt megtekinthető a művelő­dési házban. D. L. A színház világnapja Rákoskerten Március 19-én ünnepelték Rákoskerten a Színházi világnapot. Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című darabját telt­ház előtt adta elő az Ascher Oszkár Szín­ház Rigel Színpadának két tagja: Bíró Zsófia és Rabb Ferenc. Az előadás előtt az Ascher Oszkár Színház vezetője, Szeifnerné Csetényi Anikó emlékezett meg a Színházi Világnapról. Az előadást követő vastaps után - az ünnep alkalmá­ból - a közönség állófogadás keretében gratulálhatott a rendezőnek, Szeifner Juditnak és a két színésznek. A rendez­vény végén Lipcseyné Horváth Ágnes, a Rákoskerti Művelődési Klub igazgató­nője köszönte meg a látogatók megtisz­telő figyelmét. Sz. A. Frech’ Gábor József Attila estje Márc&is 5-én a Rákoskerti Művelődési Klubban műlyidő Ascher Oszkár Színházban került sor Frech’ Gábor József Attila estjére. Lipcseyné Horváth Ágnes, a ház igaz­gatója köszöntötte a teltházas közönsé­get, majd Szeifnerné Csetényi Anikó, a színház vezetője mondott rövid beveze­tőt József Attila életéről, és az ezt bemu­tatni kívánó műsorról. A mintegy hat­vanperces előadásban Frech’ Gábor re­mekül ötvözte a költő verseit, valamint a nem éppen irodalmi stílusban írt napló­jának tartalmát, melyből még jobban megismerhettük a költő lelkének vívó­dásait. A színvonalas műsor nagy sikert aratott a többnyire fiatalokból álló kö­zönség körében, és bizonyára megtölti majd máskor is a színház nézőterét. Kohári A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom