Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. március / 3. szám
Eil _____ K,IT,,M_____ 13 A „magányos farkas” és felesége kiállítása Rákoskerten A Rákoskerti Művelődési Klubban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett programsorozat részeként február 7-én került sor a világhírű Szász Endre és felesége, Sz. Hajdú Katalin képzőművészek közös kiállításának megnyitójára. Tavaly ősszel vettünk végső búcsút a 78 éves korában elhunyt Szász Endrétől, aki így vallott önmagáról: „világéletemben magányos farkas voltam; nem tartoztam semmilyen csoporthoz, érdekszövetséghez. Emiatt többször kitoltak velem, mint mással, s így megedzettek. Klikkbe a gyengék mennek, egy erősebb egyéniség köré.” A rendezvény létrejöttét támogató XVII. kerületi önkormányzat nevében Barna Andor alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szálé László, a Magyar Hírlap rovatvezetője nyitotta meg a tárlatot. A publicista „fordított Pygmalion” történetként jellemezte a művész házaspár találkozását, hisz a mester elébb szeretett bele a leányba, aki aztán vett csak először ecsetet a kezébe. Szász Endrét reneszánsz személyiségként állította a hallgatóság elé, aki könnyen élt, és mindenben - legyen az festés, rajzolás, porcelán, bútor, ékszer, divat - nagyszabású volt. - A mester elment, de az idő Neki dolgozik, az utókor ítélete, és nem az számít, hogy milyen gyorsan alkotott a festő - mondta. A megnyitó műsorában az Ascher Oszkár Színház művészei - Bíró Zsófia és Csányi S. Csaba - adtak elő irodalmi műveket, valamint Bujtás Anita hegedűművész lépett föl. A kiállítást Lipták György rendezte. Dudás László vendéglátók nagytermében, de remélte, amit hoztak - közel húsz alkotó műveit - megfelelő tartalommal tölti ki a termet.. Prém János örömmel jelentette be, hogy októberben szeretettel látják a XVI. kerületi művészeket, egy hasonló kiállításon Rákosligeten. Az eseményen Bolyhosáé Pethő Ildikó orgonaművész zongorán játszott Bartók feldolgozásokat és Bach műveket, ifi. Ács József pedig saját verseit szavalta el. Ádámfi Pál művész-rajztanár, aki tagja a helyi Corvin Művészklubnak és a XVII. kerületi Vigyázó Ferenc Művelődési Társaságnak is (lakóhelye a XVI., munkahelye - a Czimra Gyula Általános Iskola) elismerte, a XVII. kerületben komolyabb munka folyik, amit ez a kiállítás is jól bizonyított. D. L. Rákosligetiek szomszédolása Erzsébetligeten A XVI. kerületben, Mátyásföldön hagyomány, hogy más kerületek képzőművészeit látják vendégül „szomszédolásra”. Korábban a zuglói és kőbányai alkotóknak biztosítottak bemutatkozási lehetőséget az Erzsé- betligeti Színházban, idén pedig a rákosligeti művészeket hívták meg. A január 28-i megnyitón ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Bereczky Lóránd a „kiszetál adásához”, ehhez az ősi magyar hagyományhoz hasonlította a szokást. A szomszédok közös öröme növeli az összetartást, az együvé tartozás tudatát. Barna Andor, a művelődési ügyekért felelős XVII. kerületi alpolgármester üdvözlő szavaiban Johnson doktor - a XVIII. századi angol gondolkodó - szavait idézte: „a művészet a boldog emberek örömét növeli, az elesetteknek pedig vigasztalást ad, és mi azért jöttünk ide, hogy a XVI. kerületi lakosok boldogságát növeljük szerény kiállításunkkal”. Tölg-Molnár Gábor, a színház művészeti munkatársa elmondta, öt évig dolgozott a Rákosligeti - ma Csekovszky Árpád - Művelődési Házban, így személyes ismerősei a most kiállító művészek, akiket külön öröm volt számára meghívni. Külön megköszönte Parrag Emil festőművész segítségét a tárlat összeállításában. Prém János, a Csekovszky Árpád Művelődési Ház igazgatója - aki egyébként a XVI. kerületben lakik - megilletődve érezte magát, mivel az ő intézményük elférne a
