Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. január / 1. szám
KULTÚRA » Ki őriz meg engem? Dr. Aszódi Imre tizenkettedik kötetének bemutatója november 22-én volt a Rákoscsabai Közösségi Házban, ahol a Bohém Pódiumon Pgjer Ildikó, az intézmény vezetője, majd Okányi- Kiss Ferenc irodalomtörténész mondott köszöntőt. A verseket Katona Petra, Lovas Judit és Ács József, a Bohém Asztaltársaság tagjai tolmácsolták. Zongorán és trombitán közreműkdött Szilágyiné Szalai Zsuzsanna és Szilágyi Levente. Pótcselekvésként indult ez a ma már hivatásszerű hobbi, hiszen dr. Aszódi Imre, bár summa cum laude végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, a fatális véletlenszerű események a politika síkjára, majd a börtönbe juttatták, sosem engedték a szakmájában dolgozni. Műszaki fordításokból élt. A Rákoskeresztúron élő 82 éves költő mintegy ötezer verset írt máig. Talán ezért sem volt túlzott második kötetének címe: Körülírtam verssel a világot. 1989-ben jelent meg, 33 évvel a Forrás fakadt című első verseskönyvének megjelenése után. Ehhez Baranyi Ferenc költő, műfordító ajánlása és egy minisztériumi engedély volt szükséges. Verses állatmeséi Zirzegő és Zorzogó címmel 1995-ben, a Mese a mamutról 1998-ban, a Kettéhajtogatott márvány 1999-ben jelent meg. Drámái azokat a történelmi témákat dolgozza fel, amelyeket a mai kor emberének és a fiatalságnak szán - Zách Klára (2000) IV. Béla (2000), Zrínyi Ilona (2000), Kitagadottak (2001) . Utóbbi az 1945. utáni években játszódik, felépítésében formabontó, életrajzi elemei vannak. Aszódi szerzőként - nemes egyszerűséggel - parasztdrámának nevezi. Dr. Aszódi Imre 2003-ban ismét meglepte olvasóit! A jubileumi tizedik könyv: Itt állok Buda éjjelében vegyes kötet, versekkel és prózákkal jelent meg. Villám hasít az égen át címmel a börtönélet - 6 év és 13 nap - eseményeit, kissé humorosan bár, de az igazsághoz méltóan mondja el. A Ki őriz meg engem? a tizenkettedik. Krémer József Rákoshegyen a Gyulán készült alkotások A Rákoshegyi Közösségi Ház és a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság közös szervezésében vázlatkiállítás nyílt Rákoshegyen november 22-én, a Gyulai Nyári Művésztelepen készült alkotásokból. A gyulai telep ötlete 1967-ben fogant meg, egyike a legrégebbieknek Magyarországon. 1969 óta létezik, s az egyetlen, ahol szabadiskola működik. A művésztelepet Tóth Tibor rákoshegyi festőművész gondolta ki, szervezte meg és vezette hosszú éveken át. 1983 óta az idők folyamán hivatásos művészekké lett képzőművészek maguk is részt vállalnak a művésztelep vezetésében. Nemcsak Tóth Tibor, hanem Rácz Katalin és Bodor Zoltán is irányítja a munkát, amelyen a telep tagjain kívül részt vehetnek a város képzőművészettel foglalkozó lakosai, a Rákoshegyen működő Czimra Gyula Szabadiskola hallgatói is amit Tóth Tibor és Szakáll Ágnes neve fémjelez mindmáig -, s a tanítványok személyes ismeretségei, testvérvárosi kapcsolatok révén a külföldi művészek is... A tárlat megnyitóján bevezetőt mondott Sajó Endre, a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság elnöke. Lakatos József Péter, mint tőle megszokhattuk versmondóként is közreműködött. A zenét pedig Jutási Miklós és Murányi László, a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola művésztanárai szolgáltatták. A valóban nívós kiállításon huszonhárom művész 31 alkotását számlálhattuk meg, amelyek közül hatan szobrokkal, kisplasztikával képvisel... ■ t ették magukat - Szőke Sándor és Rácz Kata, továbbiakban négyen ezek közül rajzokkal, grafikával, festményekkel is, Laborcz Mónika, Oláh Katalin, Reuter Kata, Vancsura Rita. Tizenheten pedig aktok, csendéletek festőiként állítottak ki: Halas Viola, Pongrácz Zoltán, Géczi Ildikó, Czakó András, Hakkel Márton, Székely Júlia, Gombos Éva, Horváth Balázs, Szakáll Ágnes, Székeshidi Attila, Bodor Zoltán, Tömpe Emőke, Szabó Éva, Sajó Borbála, Huszák Zsuzsa, Lakatos József Péter, Balázs Zoltán. Nyolc művész dicsekedhet két-két művének kiállításával. Két érdekes alkotásról külön érdemes szólni. Rácz Kata fej- szobrát tekintve fel- ......"] ismerhető a Rákoshegyi Közösségi Ház vezetője, Szabó Ti- borné, Balázs Zoltán gyönyörű aktja előtt pedig nemcsak a férfiszemek csillantak meg, a gyengébb nem is elismeréssel nézhette. December 17-ig volt megcsodálható a tárlat. K rémer József Galgóczy Árpád démona A Rákoshegyi Közösségi Házban december 13-án este tartották a most 75 éves Galgóczy Árpád, József Attila-díjas műfordító költő irodalmi estjét Magányos démon címmel. Az Eötvös József Könyvkiadó több mint háromszáz oldalas kötetében 1828-tól 1841-ig írt versek találhatók Mihail Lermontov (1814-1841.) költészetéből Galgóczy Árpád fordítói válogatásában. Vaskó Csaba gitárzenéje és Rőthler István házigazda kérdései alig- alig szakították meg az orosz irodalom szerelmesének előadását. Galgóczy Árpád csaknem napra pontosan száz évvel később született, mint Lermontov. Rákoshegyen él, négy gyermeke van, mint ahogy négy műfordításkötetét jelentette meg eddig az Eötvös József Könyvkiadó. 1999-ben itthon József Attila díjat kapott. Vélhetően azt is kevesen tudják, hogy a Móra Könyvkiadónál Bakai Piroska illusztrációival 1999-ben jelent meg az Emese és a rókák című verses mesekönyve, amit legkisebb lányának írt. A jól rajzoló Galgóczy Árpád egyik hobbija a festészet, aki egyben a Rákosmenti Irodalmi Műhely (RÍM) tagja. A mostani irodalmi est végének meglepetéseként tortával köszöntötték a születésnapját ünneplő Galgóczy Árpádot. Krémer József
