Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. november / 10. szám
22 KULTÚRA HÍRHOZÓ A cimbalom régen és ma Október 17-én nemzetközi cimbalomkoncert volt a Dózsa Művelődési Házban, melyen népszerű klasszikus zeneművek, különböző országok népzenéi és jazz művek szerepeltek a műsorban. Közben az előtérben cimbalomtörténeti kiállítás és videovetítés volt. A rendezvényt a Cimbalom Világszövetség és a Dózsa Művelődési Ház közösen szervezte. Az előkészületekről, a résztvevőkről és magáról a szervezetről Herencsár Viktóriát, a szövetség elnökét kérdeztük, aki egyébként a Magyar Állami Operaház cimbalom művésze, a Besztercebányai Művészeti Akadémia vendég docense és kerületünk lakója.- Hogy jutott eszükbe ez a nagyszabású rendezvény, éppen a XVII. kerületben?- A világszövetség gyakran szervez hangversenyeket szerte a világban, hogy népszerűsítse a hangszert. A mostani aktualitása azt volt, hogy támogatást kaptunk két koncert szervezésére a fővárosi önkormányzat Kulturális Bizottságától. Innen tehát az ötlet, de ahogy ez lenni szokott, még hosszú volt az út a megvalósításig. Az összeg kevés volt egy igazán nívós program szervezéséhez, ezért - úgy is, mint a kerület lakója - összefogtunk a Dózsa Művelődési Házzal és együtt láttunk munkához.- Kik voltak a fellépők?- Marcel Comendant moldáviai, Mikhaylo Zakharyia ukrán, Martina Krigovska szlovák, Bronislava Doc- kalova cseh cimbalomművészek és jómagam.- Említette, hogy a szövetség azon dolgozik, hogy jobban megismerjék a hangszert. Hogy érzi, sikerült ezzel a koncerttel és kiállítással egy kicsit előbbre lépniük?- A szövetség 1991 óta működik, és 30 országban vannak tagjai. Régóta dolgozunk azon, hogy leküzdjük azt az előítéletet, amely hazánkban a cimbalmot övezi. Itt ugyanis mindenki azt gondolja, hogy csupán a cigányzenében fordul elő ez a hangszer, holott a klasszikus zenétől kezdve a jazzig sok helyen fellelhető. Évente kb. két nemzetközi cimbalomkoncertet és néhány ismeretterjesztő előadást szerveztünk az elmúlt 13 év alatt nemcsak Budapesten, hanem vidéki városokban is. A XVII. kerületben először 2003. novemberben volt nemzetközi cimbalomkoncert a Csekovszky Művelődési Házban görög, izraeli, japán előadóművészek közreműködésével. A visszajelzések azt bizonyítják, hogy érdemes, sőt szükséges „nemzeti” hangszerünk bemutatása. A Dózsa Művelődési Házban rendezett kiállítás és koncert után a kerületi lakosok közül többen kö- szönetüket fejezték ki a színvonalas rendezvényért. Legtöbben a kiállítás anyagának jelentőségét emelték ki, mely szerintük világossá tette a cimbalom eredetét, történetét, nemzetközi hovatartozását.- Hol próbálják még bemutatni a cimbalmot?- Nemrégiben volt egy koncertünk a madárdombi templomban egy szlovák tanítványommal. Rengetegen voltak. A Dózsa-beli rendezvény után is volt néhány hely, ahol bemutatkozhattunk, például a Budai Fonó Zeneházban, ahova szintén elvittük a kiállítás anyagát is. De nemcsak Magyarországon, hanem lehetőség szerint más országokban is szervezünk hasonló programokat. Erre leginkább alkalmat ad a kétévente megrendezésre kerülő kongresszusunk, melyet mindig más országban szervezünk és nyitottak a közönség számára is. A következő kongresszusunk Pekingben lesz 2005 októberében. A következő hangszerbemutató eseményre novemberben Buanos Airesben, Argentínában kerül sor, ahol a Zeneakadémián fogom bemutatni a hangszer történetét, nemzetközi és magyar irodalmát.- Mesélne egy kicsit a hangszer történetéről?- A cimbalom 4000 éves és Közép-Ázsiából származik, egy iráni sírkövön találták a legrégebbi ábrázolást. Európába a nagy népvándorlás során került, először a nyugati országokban honosodott meg. A vándorló népekkel került hazánkba is. Legrégebbi erre vonatkozó dokumentum a XIII. századból való. A XVXVI. században Európa-szerAz Unesco határozata alapján 1975 óta ünnepeljük október 1-jén a Zene Világnapját. Ez alkalomból idén, kerületünkben a Dózsa Művelődési Házban tartottak ünnepi hangversenyt. A műsorban először Dely Tercia népdalénekes és Czékmén Balázs népifuvolás lépett fel, majd a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola „Concerto Filharmónia” szimfonikus zenekarának (karmester: Balogh Lázár ) rövid koncertje következett. A műsor második felében az Olaszországból érkezett „Cittá di Monte Urano” fúvószenekart hallhattuk, karmestere Lanté mindenhol népszerű volt. Országonként különböző néven nevezték, jelenleg csaknem 150 elnevezését ismerjük. Az 1848-as szabadság- harc idején, majd az azt követő időszakban a „magyarság” egyik jelképévé vált.- Úgy hallottuk, nem régóta lakik a Madárdombon, ennek ellenére már több eseményen fellépőként vett ■ részt, s több koncertet is szervezett. Megszerette a kerületet?- Négy éve la- * kom a kerületben, és ideköltö- zésemmel most a Cimbalom Világ- szövetség székhelye is ide költözött. Már az első évben meglepett, hogy a kerületben milyen élénk kulturális élet folyik. Persze azt azért hiányoltam, hogy a cimbalomról kevesett tudnak az itteni lakosok. Ezért gondoltam, hogy ha már a Cimbalom Világ- szövetség székhelye itt van, megismertetem a kerülettel ezt a hangszert. Nagyön örültem, hogy sikerült pár koncertet létrehoznom. Annak még jobban, hogy a kerület kulturális vezetői és a lakosság felfigyelt és érdeklődött az általam felkínált programok iránt. Gálfí Irén franco Navisse. Az olaszok külföldi koncert hagyományaiknak megfelelően először a házigazdák himnuszát, majd az olasz himnuszt játszották el, ami után következett a saját programjuk. Az együttest elkísérte Monte Urano polgármesterének megbízottja is, aki üdvözölte a magyar közönséget. Október 1-jén szintén a Zene Világnapja alkalmából a Rákoskerti Művelődési Klubban Nagy Sándor Endre klarinétművész és Magyar Éva zongoraművésznő tartott rendhagyó zeneórát a Kossuth iskola 150 tanulójának. K. Cs. A Zene Világnapja
