Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. október / 9. szám

4 HÍREK _____________________HÍRHOZÓ M inőségi oktatással az új tanévben Augusztus 26-án fogadta el a képviselő-testület az oktatási intézmények módosított pe­dagógiai programjait és mi­nőségirányítási programjait. A közoktatásról szóló tör­vény, a Nemzeti Alaptanterv­ről szóló kormányrendelet, valamint a közoktatás minő­ségbiztosításáról és minő­ségfejlesztéséről szóló mi­nisztériumi rendelet írja elő a programok jóváhagyását, módosításait. Az iskolák az elmúlt hónapokban nagyon sokat dolgoztak azért, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.- Az augusztusi ülésen, a nevelési-oktatási intézményi előterjesztések vitájában Ön azt mondta, hogy elengedhe­tetlen a szakmai programok elfogadása, ezek nélkül ugyanis nem kezdhető meg a tanév. Miért volt ennyire fon­tos a változtatás? Mire irá­nyult? Milyen célok fogalma­zódtak meg? - kérdeztük dr. Péczely Teréziát, az oktatá­sért felelős alpolgármestert.- A korábbi pedagógiai programok közel ötévesek voltak. Azóta több minden történt, különös tekintettel az alapkészségek fejlesztésére, az egészséges életmód, vagy a környezetvédelem hang­súlyára. Két elem sürgette az új pedagógiai és minőségirá­nyítási programok elfogadá­sát. Egyrészt a tavaly elfoga­dott oktatási törvény felül­vizsgálata, másrészt az ön- kormányzatunk által megha­tározott minőségirányítás in­tézményi összehangolása. Talán nem mindenki előtt is­mert, hogy a pedagógiai programokban rögzíti az iskola nevelési programját az iskola helyi tantervét. Meg kell határozni az iskolai írás­beli beszámoltatás formáit, rendjét, a tanulók tudásának értékelésében betöltött sze­repét, súlyát, az otthoni fel­készüléshez előírtak elveit.- Az ellenzéki pártok kép­viselői nem a szakértők mun­káját, hanem az anyagokban foglaltakat illették kritiká­val, illetve más véleményen voltak a kötelező és szaba­don választott feladatok rög­zítésével kapcsolatban. Ezért többnyire tartózkodtak a sza­vazásoknál. Ön, hogy véleke­dik erről?- Azt gondolom, valóban mindenki által elfogadott, jó szakértői csapat segítette a munkát. Rögtön az elejétől fogva ott voltak, végig beszél­ték a problémákat, elkerül­hető volt a konfliktus. A vita arról szólt, hogy a törvényi felhatalmazásra mely felada­tokat írják elő kötelező jelleg­gel az intézmények és ezeket milyen módon finanszírozza az önkormányzat. Az új sza­bályozás értelmében ugya­nis, ha valamit kötelezővé tesz az intéz­mény, tehát fel­veszi tantervébe, például ilyen le­het a kirándulás, a színházlátoga­tás, az erdei isko­la, a sítábor, azt a fenntartónak, esetünkben az ön- kormányzatnak kell finanszíroz­nia. Ezért külön nem lehet pénzt szednie az óvodáknak, isko­láknak a szülőktől. Ha min­den ilyen programot bevál­lalna az önkormányzat, az sú­lyos kiadásokkal, több milli- árddal terhelné meg a kerü­leti büdzsét. A szabadon vá­lasztható programok eseté­ben más a helyzet. Sok prog­ramot eddig is a szülők vál­laltak fel és finanszíroztak. Ennek maximális mértékéről minden tanév elején a szülői munkaközösség, diákönkor­mányzat fog dönteni ezentúl is. Külső források is bevon- hatóak voltak eddig is és ez­után is, így sok program fe­dezetét az intézmények sza­bad elhatározásukból más forrásokból (például alapít­ványi, szponzori, pályázati, átcsoportosítási) kigazdál- kodhatják. Érvényesül tehát az intézményi szabadság, a pályázatok, az alapítványi pénzek pedig a szociálisan rászorultak költségeit is át­vállalhatják, így biztosítható az esélyegyenlőség.- Az elmúlt hónapokban nagyon sokat dolgoztak az óvodák és iskolák vezetői ezeken a szakmai anyago­kon, a közeljövőben a munka tovább folytatódik. Úgy hal­lottuk, új házirendeket is ír­niuk kell.- Ez korántsem akkora munka, mint a pedagógiai programok rögzítése. A házi­rendek megírása előtt az ön- kormányzat meghatározza az alapelveket, melyeket a kép­viselő-testület a közeljövőben tárgyal, ezt követően az in­tézmények megalkotják a maguk előírásait. Erre még az idén sort kell keríteniük.- Térjünk vissza még egy kicsit az új oktatási szabá­lyokra. Jelentős módosítá­sok, új elemek léptek életbe ebben a tanévben. Összefog­lalná ezeket olvasóink szá­mára?- A kiszámíthatóság és a fo­kozatosság jegyében az új Nemzeti Alaptanterv beveze­tése az első évfolya­mon kezdődik és fel­menő rendszerben folytatódik, vagyis 12 éven át tartó, folya­matos fejlesztési fel­adatot jelent. A lexi­kális ismeretek és a készségfejlesztő okta­tás új egyensúlyát te­remti meg a NAT. Az oktatás tartalmi re­formjának legfonto­sabb célja, hogy a gyerekek biztos alapokat sze­rezzenek az egész életen át tartó tanuláshoz: megtanulja­nak rendesen írni, olvasni, számolni.- Bevezették a szöveges ér­tékelést is. Mit takar ponto­san ez a kifejezés?- Nemcsak több időt kell fordítani az alapkészségek megszerzésére, hanem az ér­tékelési technikáknak is össz­hangban kell lenniük a 6-7 éves gyerekek nagyon külön­böző fejlődési ritmusával. Az árnyalt értékelésre, a gyer­mek és a szülő pontos tájé­koztatására a hagyományos osztályzásnál sokkal alkal­masabb a szöveges értékelés, mert a gyermek személyisé­ge felől közelíti meg a tanu­lást és a tudást. Megjelöli azokat a területeket, ahol a gyermek többlet segítséget igényel.- Evfolyamismétlést csak a szülő beleegyezésével lehet előírni...- Az oktatási tárca elgon­dolása abban rejlik, hogy meg kell hosszabbítani az alapozó szakaszt az általános iskolákban. A buktatás nehe­zítése azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek különböző ütemben fejlődő képességeit az első néhány évben egy­aránt fejleszteni lehessen. Az oktatásba való bekerülés ne járjon együtt a kudarc élmé­nyével. Egyébként a buktatás eszközével eddig sem igen él­tek kerületünk iskolái. A ki­vételes eseteket pedig a szü­lővel egyeztetni lehet, ami a szoros párbeszéd kialakulá­sát tételezi fel szülő és iskola között.- Milyen segítségre számít­hatnak a szülők?- Ebben az évben ismét a minden gyermekhez eljutó családi pótlék összegének kétszeresével segíti a kor­mány a tanévkezdést, továb­bá ötven százalékkal nő gyer­mekenként az iskolakezdés­hez adómentesen nyújtható munkáltatói támogatás (2003-ban 10.000 Ft, 2004- ben 15.000 Ft). Több mint a duplájára emelkedett az in­gyenes tankönyvellátás álla­mi támogatása. Míg 2002-ben 3,5 milliárd forinttal támo­gatta az állam a tankönyvvá­sárlást (és nem volt kötelező­en ingyenes ellátás) addig 2004-ben mintegy 700.000 rá­szoruló tanuló közel 8 milli­árd forint összegű állami tá­mogatással ingyenesen jut tankönyveihez. A helyi ön- kormányzat azonban élen jár a települések között, hiszen évek óta ingyenessé tette az alaptankönyvek hozzáférését az általa fenntartott iskolák­ban. Az intézmények elszá­molását követően minden ta­nuló megkapja az idén is a tá­mogatást az iskolákban. P. Tóth E. Táncművészeti iskola a kerületben Az Arabesque Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény a XVII. kerületi önkormányzat támogtásával táncművészeti képzést indított a Kossuth is­kolában. Az oktatás programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és moz­gáskultúrájának sokirányú fej­lesztésére, fizikai állóképessé­gének, ritmusérzékének, hallá­sának, tér- és formaérzékének fejlesztésére. Egészséges élet­módra, magabiztosságra ne­vel, kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. Az ok­tatás ingyenes, mivel az intézmény iskolarendszerben működik, csupán regisztrációs díjat kérnek. Választható tan­szakok: balett, modern-kor- társtánc, társastánc, néptánc. Jelentkezhet minden 6-22 éves fiatal. A foglalkozások délutá­nonként zajlanak. Az oktatást kizárólag diplomás táncpeda­gógusok végzik. (További in­formáció: Kossuth Lajos Álta­lános Iskola, XVII., Erzsébet krt. 56. Telefon: László Attila művészeti vezető: 400-2367, 06-20-936-0554.) Dr. Péczely Terézia

Next

/
Oldalképek
Tartalom