Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. október / 9. szám
4 HÍREK _____________________HÍRHOZÓ M inőségi oktatással az új tanévben Augusztus 26-án fogadta el a képviselő-testület az oktatási intézmények módosított pedagógiai programjait és minőségirányítási programjait. A közoktatásról szóló törvény, a Nemzeti Alaptantervről szóló kormányrendelet, valamint a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló minisztériumi rendelet írja elő a programok jóváhagyását, módosításait. Az iskolák az elmúlt hónapokban nagyon sokat dolgoztak azért, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.- Az augusztusi ülésen, a nevelési-oktatási intézményi előterjesztések vitájában Ön azt mondta, hogy elengedhetetlen a szakmai programok elfogadása, ezek nélkül ugyanis nem kezdhető meg a tanév. Miért volt ennyire fontos a változtatás? Mire irányult? Milyen célok fogalmazódtak meg? - kérdeztük dr. Péczely Teréziát, az oktatásért felelős alpolgármestert.- A korábbi pedagógiai programok közel ötévesek voltak. Azóta több minden történt, különös tekintettel az alapkészségek fejlesztésére, az egészséges életmód, vagy a környezetvédelem hangsúlyára. Két elem sürgette az új pedagógiai és minőségirányítási programok elfogadását. Egyrészt a tavaly elfogadott oktatási törvény felülvizsgálata, másrészt az ön- kormányzatunk által meghatározott minőségirányítás intézményi összehangolása. Talán nem mindenki előtt ismert, hogy a pedagógiai programokban rögzíti az iskola nevelési programját az iskola helyi tantervét. Meg kell határozni az iskolai írásbeli beszámoltatás formáit, rendjét, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, az otthoni felkészüléshez előírtak elveit.- Az ellenzéki pártok képviselői nem a szakértők munkáját, hanem az anyagokban foglaltakat illették kritikával, illetve más véleményen voltak a kötelező és szabadon választott feladatok rögzítésével kapcsolatban. Ezért többnyire tartózkodtak a szavazásoknál. Ön, hogy vélekedik erről?- Azt gondolom, valóban mindenki által elfogadott, jó szakértői csapat segítette a munkát. Rögtön az elejétől fogva ott voltak, végig beszélték a problémákat, elkerülhető volt a konfliktus. A vita arról szólt, hogy a törvényi felhatalmazásra mely feladatokat írják elő kötelező jelleggel az intézmények és ezeket milyen módon finanszírozza az önkormányzat. Az új szabályozás értelmében ugyanis, ha valamit kötelezővé tesz az intézmény, tehát felveszi tantervébe, például ilyen lehet a kirándulás, a színházlátogatás, az erdei iskola, a sítábor, azt a fenntartónak, esetünkben az ön- kormányzatnak kell finanszíroznia. Ezért külön nem lehet pénzt szednie az óvodáknak, iskoláknak a szülőktől. Ha minden ilyen programot bevállalna az önkormányzat, az súlyos kiadásokkal, több milli- árddal terhelné meg a kerületi büdzsét. A szabadon választható programok esetében más a helyzet. Sok programot eddig is a szülők vállaltak fel és finanszíroztak. Ennek maximális mértékéről minden tanév elején a szülői munkaközösség, diákönkormányzat fog dönteni ezentúl is. Külső források is bevon- hatóak voltak eddig is és ezután is, így sok program fedezetét az intézmények szabad elhatározásukból más forrásokból (például alapítványi, szponzori, pályázati, átcsoportosítási) kigazdál- kodhatják. Érvényesül tehát az intézményi szabadság, a pályázatok, az alapítványi pénzek pedig a szociálisan rászorultak költségeit is átvállalhatják, így biztosítható az esélyegyenlőség.- Az elmúlt hónapokban nagyon sokat dolgoztak az óvodák és iskolák vezetői ezeken a szakmai anyagokon, a közeljövőben a munka tovább folytatódik. Úgy hallottuk, új házirendeket is írniuk kell.- Ez korántsem akkora munka, mint a pedagógiai programok rögzítése. A házirendek megírása előtt az ön- kormányzat meghatározza az alapelveket, melyeket a képviselő-testület a közeljövőben tárgyal, ezt követően az intézmények megalkotják a maguk előírásait. Erre még az idén sort kell keríteniük.- Térjünk vissza még egy kicsit az új oktatási szabályokra. Jelentős módosítások, új elemek léptek életbe ebben a tanévben. Összefoglalná ezeket olvasóink számára?- A kiszámíthatóság és a fokozatosság jegyében az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése az első évfolyamon kezdődik és felmenő rendszerben folytatódik, vagyis 12 éven át tartó, folyamatos fejlesztési feladatot jelent. A lexikális ismeretek és a készségfejlesztő oktatás új egyensúlyát teremti meg a NAT. Az oktatás tartalmi reformjának legfontosabb célja, hogy a gyerekek biztos alapokat szerezzenek az egész életen át tartó tanuláshoz: megtanuljanak rendesen írni, olvasni, számolni.- Bevezették a szöveges értékelést is. Mit takar pontosan ez a kifejezés?- Nemcsak több időt kell fordítani az alapkészségek megszerzésére, hanem az értékelési technikáknak is összhangban kell lenniük a 6-7 éves gyerekek nagyon különböző fejlődési ritmusával. Az árnyalt értékelésre, a gyermek és a szülő pontos tájékoztatására a hagyományos osztályzásnál sokkal alkalmasabb a szöveges értékelés, mert a gyermek személyisége felől közelíti meg a tanulást és a tudást. Megjelöli azokat a területeket, ahol a gyermek többlet segítséget igényel.- Evfolyamismétlést csak a szülő beleegyezésével lehet előírni...- Az oktatási tárca elgondolása abban rejlik, hogy meg kell hosszabbítani az alapozó szakaszt az általános iskolákban. A buktatás nehezítése azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek különböző ütemben fejlődő képességeit az első néhány évben egyaránt fejleszteni lehessen. Az oktatásba való bekerülés ne járjon együtt a kudarc élményével. Egyébként a buktatás eszközével eddig sem igen éltek kerületünk iskolái. A kivételes eseteket pedig a szülővel egyeztetni lehet, ami a szoros párbeszéd kialakulását tételezi fel szülő és iskola között.- Milyen segítségre számíthatnak a szülők?- Ebben az évben ismét a minden gyermekhez eljutó családi pótlék összegének kétszeresével segíti a kormány a tanévkezdést, továbbá ötven százalékkal nő gyermekenként az iskolakezdéshez adómentesen nyújtható munkáltatói támogatás (2003-ban 10.000 Ft, 2004- ben 15.000 Ft). Több mint a duplájára emelkedett az ingyenes tankönyvellátás állami támogatása. Míg 2002-ben 3,5 milliárd forinttal támogatta az állam a tankönyvvásárlást (és nem volt kötelezően ingyenes ellátás) addig 2004-ben mintegy 700.000 rászoruló tanuló közel 8 milliárd forint összegű állami támogatással ingyenesen jut tankönyveihez. A helyi ön- kormányzat azonban élen jár a települések között, hiszen évek óta ingyenessé tette az alaptankönyvek hozzáférését az általa fenntartott iskolákban. Az intézmények elszámolását követően minden tanuló megkapja az idén is a támogatást az iskolákban. P. Tóth E. Táncművészeti iskola a kerületben Az Arabesque Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a XVII. kerületi önkormányzat támogtásával táncművészeti képzést indított a Kossuth iskolában. Az oktatás programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére. Egészséges életmódra, magabiztosságra nevel, kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. Az oktatás ingyenes, mivel az intézmény iskolarendszerben működik, csupán regisztrációs díjat kérnek. Választható tanszakok: balett, modern-kor- társtánc, társastánc, néptánc. Jelentkezhet minden 6-22 éves fiatal. A foglalkozások délutánonként zajlanak. Az oktatást kizárólag diplomás táncpedagógusok végzik. (További információ: Kossuth Lajos Általános Iskola, XVII., Erzsébet krt. 56. Telefon: László Attila művészeti vezető: 400-2367, 06-20-936-0554.) Dr. Péczely Terézia