Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. szeptember / 8. szám

HÍRHOZÓ ____ ______HÍREK_________________________________3 H olokauszt emléktábla-avatás Rákoscsabán megemlékezést Ványi Miklós János Lelkészképző Főiskola metodista lelkész. Az emlék- hazánk számtalan vasútállo- tábla-avatás igehirdetéssel másán avatott már hasonló Július 20-án bensőséges megemlékezésre és emlék­tábla-avatásra került sor a rákoscsabai vasútállomáson. 1944. július 19-én innen in­dult ugyanis egy szerelvény, zsidó származású honfitársa­inkkal, melyet Eichmann pa­rancsára állítottak össze, s a célállomás Auschwitz volt. A Shoa (héberül „az úrnak bemutatott égő tűzáldozat”) egyediségét az adja, hogy a hozzá vezető utat a testvér­vallás, a kereszténység kö­vezte ki. Kérdés, hogy mi ját­szódott le a marhavagonokat lelakatolok lelkében? Ahogy Adornó elhíresült szavai mondják, „Auschwitz után nem lehet verset írni”, de kérdés, lehet-e igét, zsoltárt olvasni? E szavakkal kezdte a kezdődött, amelyen Rákos­csaba képviseletében dr. Fü­zesi Zoltán református lel­kész is közreműködött. A Ma­gyarországi evangéliumi testvérközösség és a Wesley emléktáblát. Iványi Gábor metodista lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola igazgatója elmondta, Kisvárdán tervezik egy em­lékhely vásárlását, ahol mél­tó mementót állítanak majd a holokauszt áldozatainak. A kerület vezetése nevében dr. Hoffmann Attila polgár- mester elmondta, örökké em­lékezni kell a vészkorszak ál­dozataira, s eme lepusztult környezet, ahová a vasútállo­máson került az emléktábla, sajnos csak erősíti a jelen megemlékezőinek megren­dülését. Az eseményre keve­sen jöttek el. Az SZDSZ XVII. kerületi Szervezete nevében Soltiné Kis Katalin és dr. Da­nis György ügyvivők, a Rá­koscsabái Eszperantista Cserkészcsapat nevében Fa­lus Ottó helyezett el virágot az emléktáblánál. Az MSZP-t Vígh-Kiss József képviselő, az önkormányzatot Barna Andor alpolgármester és dr. Hoffmann Attila polgármes­ter képviselte a megemléke­zésen. Dudás László Jövőre megvalósulhat a közlekedési szövetség Az elővárosi vasúti közlekedésről és a tervezett Budapesti Közlekedési Szövetségről (BKSZ) tartottak sajtótájékoztatót július 9-én a Budapesti Városvédő Egyesület Eötvös utcai központjában. A találkozón - melyet Árvái Ferencné, az Rá­koskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány elnöke hívott élet­re -, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, a XVII. kerület ország- gyűlési képviselője, dr. Hoffmann Attila, a kerület polgármes­tere, Lépési Zoltán, a MÁV Budapesti Vasútigazgatóság mun­katársa és Rajkai Tibor vettek részt. A parlament tavaszi ülés­szakán olyan javaslat szere­pelt eredetileg, mely szerint 2015-ig kellett volna létre­hozni a Budapesti Közlekedé­si Szövetséget. Devánszkiné dr. Molnár Katalin és Fogarasiné Deák Valéria - aki az MSZP Pest megyei lis­táján jutott be az országgyű­lésbe - azonban olyan módo­sító javaslatot nyújtott be, mely ezt a dátumot 2006. de­cember 31.-re javasolta elő­rehozni. Mind a bizottságok­ban, mind a plenáris ülésen négypárti támogatást kapott az elképzelés, így végül ez az időpont került elfogadásra. Devánszkiné dr. Molnár Katalin reményének adott hangot, hogy a BKSZ siker- történet lesz, s elmondta, Kiss Péter kancellária mi­niszter és Vajda Pál főpol­gármester-helyettes tárgya­lásai alapján az sem kizárt, hogy már 2005 elejére meg­valósuljon a szövetség, ahol összehangolt menetrenddel, és egy bérlettel lehetne utaz­ni a BKV, a Volán és a MÁV járművein. Az önkormány­zatokra is sok feladat hárul a közös cél érdekében: meg kell szervezni a BKV-val az utasok „ráhordását” a vasút­állomásokra, és parkolókat kell kialakítani a vasúti P+R érdekében. Ebben a munká­ban élenjár kerületünk, hisz már megszületett a döntés a buszpályaudvarnak a rákosli­geti vasútállomás mellé való áttelepítéséről. Dr. Hoffmann Attila el­mondta, amikor 1950-ben megalakult a XVII. kerület, alig 40 ezer lakosa volt, ma több mint kétszer annyi, és ugyanazokon az útvonalakon lehet bejutni a belvárosba. A Pesti út - ahol 35 ezren élnek - a második legszennyezet­tebb levegőjű budapesti út, ezért is kezelik kiemelt fel­adatként a BKSZ megvalósí­tását. Jövőre, saját erőből ki­építik a parkolókat, a rá­vezető utakat, és továb­bi pályázatokhoz is biz­tosítják a saját erőt. A teljes projekt 1,5-2 mil­liárd forintba fog kerül­ni, amire csak jól előké­szített pályázatokkal le­het pénzt remélni. Árvái Ferencné elmondta, fel­mérést végeztek, amiből kiderült, valamennyi fő­városi vasútállomás mellett van parkoló, vagy legalábbis hely parkoló építésére. Rá­kosligeten pillanatnyi­lag 20 gépkocsi fér el, s örömteli, hogy a lakosok él­nek a lehetőséggel, hogy 25 perc alatt, biztosan beérjenek a belvárosba. Lépési Zoltán beszámolt arról, hogy a váci vonalon kísérletképp már ütemezett, zónázó menetrend van életben, ami minta lehet a BKSZ szervezésénél. A baj az, hogy a legtöbb kerület el­érhető alternatív - HÉV, met­ró, villamos - tömegközleke­dési eszközökkel is, csak a XVII. kerület van olyan spe­ciális helyzetben, hogy ezek mind hiányoznak, viszont van öt vasútállomása. A MÁV-nál évtizedek óta kész tervek vannak, szükség van új jár­művekre, pályakorszerűsí­tésre, a peronok kialakításá­ra, P+R parkolók építésére. Lehetőség lesz európai uniós pénzekre is pályázni, hisz va­lamennyi vonal nemzetközi is egyben. Egyéni véleménye szerint a BKSZ ez idáig a po­litikai akarat hiánya miatt nem valósulhatott meg. Ezért személy szerint ő most sem optimista, mert a politikusok azt hiszik, hogy három gaz­dag vállalat megegyezésén múlik az ügy, pedig itt három „szegény gebéről” van szó. Bízik azonban abban, hogy a két parlamenti képviselő agi­litása sikerre viszi az ügyet. A közelgő vasutasnapra utal­va a következőkkel búcsúzott a hallgatóságtól: „Ez a nap a mi napunk, de holnaptól Önö­kért dolgozunk!” Dudás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom