Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. szeptember / 8. szám
HÍRHOZÓ ____ ______HÍREK_________________________________3 H olokauszt emléktábla-avatás Rákoscsabán megemlékezést Ványi Miklós János Lelkészképző Főiskola metodista lelkész. Az emlék- hazánk számtalan vasútállo- tábla-avatás igehirdetéssel másán avatott már hasonló Július 20-án bensőséges megemlékezésre és emléktábla-avatásra került sor a rákoscsabai vasútállomáson. 1944. július 19-én innen indult ugyanis egy szerelvény, zsidó származású honfitársainkkal, melyet Eichmann parancsára állítottak össze, s a célállomás Auschwitz volt. A Shoa (héberül „az úrnak bemutatott égő tűzáldozat”) egyediségét az adja, hogy a hozzá vezető utat a testvérvallás, a kereszténység kövezte ki. Kérdés, hogy mi játszódott le a marhavagonokat lelakatolok lelkében? Ahogy Adornó elhíresült szavai mondják, „Auschwitz után nem lehet verset írni”, de kérdés, lehet-e igét, zsoltárt olvasni? E szavakkal kezdte a kezdődött, amelyen Rákoscsaba képviseletében dr. Füzesi Zoltán református lelkész is közreműködött. A Magyarországi evangéliumi testvérközösség és a Wesley emléktáblát. Iványi Gábor metodista lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola igazgatója elmondta, Kisvárdán tervezik egy emlékhely vásárlását, ahol méltó mementót állítanak majd a holokauszt áldozatainak. A kerület vezetése nevében dr. Hoffmann Attila polgár- mester elmondta, örökké emlékezni kell a vészkorszak áldozataira, s eme lepusztult környezet, ahová a vasútállomáson került az emléktábla, sajnos csak erősíti a jelen megemlékezőinek megrendülését. Az eseményre kevesen jöttek el. Az SZDSZ XVII. kerületi Szervezete nevében Soltiné Kis Katalin és dr. Danis György ügyvivők, a Rákoscsabái Eszperantista Cserkészcsapat nevében Falus Ottó helyezett el virágot az emléktáblánál. Az MSZP-t Vígh-Kiss József képviselő, az önkormányzatot Barna Andor alpolgármester és dr. Hoffmann Attila polgármester képviselte a megemlékezésen. Dudás László Jövőre megvalósulhat a közlekedési szövetség Az elővárosi vasúti közlekedésről és a tervezett Budapesti Közlekedési Szövetségről (BKSZ) tartottak sajtótájékoztatót július 9-én a Budapesti Városvédő Egyesület Eötvös utcai központjában. A találkozón - melyet Árvái Ferencné, az Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány elnöke hívott életre -, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, a XVII. kerület ország- gyűlési képviselője, dr. Hoffmann Attila, a kerület polgármestere, Lépési Zoltán, a MÁV Budapesti Vasútigazgatóság munkatársa és Rajkai Tibor vettek részt. A parlament tavaszi ülésszakán olyan javaslat szerepelt eredetileg, mely szerint 2015-ig kellett volna létrehozni a Budapesti Közlekedési Szövetséget. Devánszkiné dr. Molnár Katalin és Fogarasiné Deák Valéria - aki az MSZP Pest megyei listáján jutott be az országgyűlésbe - azonban olyan módosító javaslatot nyújtott be, mely ezt a dátumot 2006. december 31.-re javasolta előrehozni. Mind a bizottságokban, mind a plenáris ülésen négypárti támogatást kapott az elképzelés, így végül ez az időpont került elfogadásra. Devánszkiné dr. Molnár Katalin reményének adott hangot, hogy a BKSZ siker- történet lesz, s elmondta, Kiss Péter kancellária miniszter és Vajda Pál főpolgármester-helyettes tárgyalásai alapján az sem kizárt, hogy már 2005 elejére megvalósuljon a szövetség, ahol összehangolt menetrenddel, és egy bérlettel lehetne utazni a BKV, a Volán és a MÁV járművein. Az önkormányzatokra is sok feladat hárul a közös cél érdekében: meg kell szervezni a BKV-val az utasok „ráhordását” a vasútállomásokra, és parkolókat kell kialakítani a vasúti P+R érdekében. Ebben a munkában élenjár kerületünk, hisz már megszületett a döntés a buszpályaudvarnak a rákosligeti vasútállomás mellé való áttelepítéséről. Dr. Hoffmann Attila elmondta, amikor 1950-ben megalakult a XVII. kerület, alig 40 ezer lakosa volt, ma több mint kétszer annyi, és ugyanazokon az útvonalakon lehet bejutni a belvárosba. A Pesti út - ahol 35 ezren élnek - a második legszennyezettebb levegőjű budapesti út, ezért is kezelik kiemelt feladatként a BKSZ megvalósítását. Jövőre, saját erőből kiépítik a parkolókat, a rávezető utakat, és további pályázatokhoz is biztosítják a saját erőt. A teljes projekt 1,5-2 milliárd forintba fog kerülni, amire csak jól előkészített pályázatokkal lehet pénzt remélni. Árvái Ferencné elmondta, felmérést végeztek, amiből kiderült, valamennyi fővárosi vasútállomás mellett van parkoló, vagy legalábbis hely parkoló építésére. Rákosligeten pillanatnyilag 20 gépkocsi fér el, s örömteli, hogy a lakosok élnek a lehetőséggel, hogy 25 perc alatt, biztosan beérjenek a belvárosba. Lépési Zoltán beszámolt arról, hogy a váci vonalon kísérletképp már ütemezett, zónázó menetrend van életben, ami minta lehet a BKSZ szervezésénél. A baj az, hogy a legtöbb kerület elérhető alternatív - HÉV, metró, villamos - tömegközlekedési eszközökkel is, csak a XVII. kerület van olyan speciális helyzetben, hogy ezek mind hiányoznak, viszont van öt vasútállomása. A MÁV-nál évtizedek óta kész tervek vannak, szükség van új járművekre, pályakorszerűsítésre, a peronok kialakítására, P+R parkolók építésére. Lehetőség lesz európai uniós pénzekre is pályázni, hisz valamennyi vonal nemzetközi is egyben. Egyéni véleménye szerint a BKSZ ez idáig a politikai akarat hiánya miatt nem valósulhatott meg. Ezért személy szerint ő most sem optimista, mert a politikusok azt hiszik, hogy három gazdag vállalat megegyezésén múlik az ügy, pedig itt három „szegény gebéről” van szó. Bízik azonban abban, hogy a két parlamenti képviselő agilitása sikerre viszi az ügyet. A közelgő vasutasnapra utalva a következőkkel búcsúzott a hallgatóságtól: „Ez a nap a mi napunk, de holnaptól Önökért dolgozunk!” Dudás László
