Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. július-augusztus / 7. szám

HÍRHOZÓ KÖZÉLET 35 Az élet próbatételei A Rákoscsabai Közösségi Házban havonta megrende­zésre kerülő „Az élet sója” beszélgetés vendégei mójus 28-án Devánszkiné dr. Mol­nár Katalin országgyűlési képviselő, dr. Bereczky Lo- ránd, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója és Mosoly­gó Marcell lelkipásztor vol­tak. A társalgást Kunszabó Zoltán újságíró vezette, a szünetekben pedig a Bálint család négy tagja zenélt a hallgatóknak. A május végi „élet sójá­nak” a témája a próbatétel, az emberi élet nehézségei volt. Kunszabó Zoltán elsőként felolvasta a közönség számá­ra is rendelkezésre bocsátott Tóth Árpád: Isten oltó kése című verset, mely az isteni sorscsapásokkal foglalkozik. hogy nagy az aggodalom, mi lesz vele a jövőben. Azonban a fiú betegsége, a tény, hogy ezek az emberek nem fogad­ják el a parancsokat, megta­nította őt arra, hogy szeretet­tel és türelemmel forduljon mindenki felé. Kunszabó Zol­tán összegzése alapján a sze­mélyt érő problémákat el kell tűrni és fel kell dolgozni, ha viszont valaki mást ér igaz­ságtalanság, megalázás vagy gyalázat, az ellen fel kell lép­ni a magasabb rendű igazság érdekében. Talán jobb lesz világunk és szebb lesz kör­nyezetünk, ha ezeket az alap­tételeket megtanuljuk és ezek szerint élünk. A péntek esti beszélgeté­sen dr. Hoffmann Attila pol­gármester, Mecseki Hargita és Pannonhalmi Zsuzsanna keramikusművészek is jelen voltak. Sok vidám program a kisebbeknek A nyárköszöntő június S-i Családi nap keretében sok kisebb-nagyobb gyermek lá­togatta meg a Családsegítő Központot az Újlak utcában. A verőfényes, napsütéses na­pon 10 órától délután 6-ig számtalan program várta az érdeklődőket. Galambos Pál. a Családse­gítő Központ vezetője kö­szöntötte a reggel megjelen­Barna Andor alpolgármester adta át. Délben az Allegro tánccso­port néptáncbemutatója után Martonosi György és dobegyüttese zenélt, majd jazz-balett, mesemondó szó­rakoztatta a gyermekeket. Az egész napos programok során a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt, megtanulhatták a szal­véta-technikát, a gyöngyfű­teket. Örömmel számolt be arról, hogy az elmúlt hónap­ban meghirdetett rajzver­senyre az óvodások és alsó tagozatos iskolások részéről több mint 200 pályázat érke­zett. A két megadott téma­körben - „A legjobb bará­tom” illetve „így ünneplem a szünnapomat” - beküldött munkák között egy kerületi képzőművészekből álló zsűri döntött a legjobbakról. A he­lyezést elérő gyermekek egy zsírkrétából és egyéb más rajzeszközökből álló csoma­got kaptak jutalmul. A lám­palázas kicsiknek a díjakat zést vagy a só-liszt gyurmá- zást, de az üveg-, textil- és arcfestés is nagyon népszerű volt. A homokozó és légvár sosem volt üresen, és egy pe­rec-árus és fagyialtos gon­doskodott arról, hogy a kicsik vagy szüleik bendője se ma­radjon éhen. Amíg a rajzolni vágyók az aszfalt-rajzversenyen mutat­ták meg gondolataikat a „va­rázslatos vízivilág” témájá­ról, a felnőttek a kerületi vé­dőnők tanácsait kérhették ki a családtervezéssel kapcso­latban. Szabó A. Csabaiak Hejőcsabán. A csabaiak találkozóján kialakult kapcsolatok ápolása érde­kében Hejőcsabára látogatott május végén négy civil szervezet (Aranyhegyi Szövetség, idősek klub­jai) delegációja Rákoscsabáról. A kirándulókat fogadta Orosz Lajos Miskolc alpolgármestere, aki a város nevezetességeiről beszélt, majd Hejőcsabáról (Miskolc egyik külterülete) Nyulászi Istvánná tá­jékoztatta a vendégeket. A rákoscsabaiak ezt követően városi sétát tettek, ellátogattak többek között a színház múzeumba is. Vígh-Kiss József képviselőtől megtudtuk, a csoport legközelebb Piliscsábára látogat. Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin elmondta, hogy egyik munkahelyi kudarca után kétségbeesett, de egy segítő barát azzal vigasztalta, hogy a megszerzett tudást máshol fogja majd kamatoztatni. A képviselőnő azóta rájött, hogy ha akkor nem kapta vol­na azt a pofont, most nem tar­tana itt életében. Mosolygó Marcell egy csa­ládi problémát mesélt el: édesapja egy hirtelen rosz- szullét után kórházba került, és bár utána felgyógyult és még másfél évig élt, a lelkész nagyon félt, de ez az ijedtség felkészítette arra, hogy meg­tanulja elfogadni a halált, hogy az hozzátartozik az élet­hez. Dr. Bereczky Loránd alap­vetően szerencsésnek tartja magát, szerinte problémái­nak túlnyomó része saját „butaságából” fakadt. Egy nagy próbatétel azonban mégis elkíséri életét: autista gyermeke van. Kiemelte, Pájer Ildikó, a Csigaház igazgatója egy szimbolikus értelmű zacskó sót és illóola­jat adott a beszélgetőtársak­nak, majd Tóth Árpád vers­részletének előadásával zárta az estét. Szabó Anikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom