Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. július-augusztus / 7. szám

HIRHOZO KOZELET 31 Közöttünk él: dr. Piláth Károly Egy baráti társaság levelezési fórumán olvastam a hírt, mely szerint 2004. április 4-én dr. Piláth Károly, a Balassi Bálint Gimnázium fizika tanára az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Mikola Sándor-díját nyerte el. A dyat minden évben az a kö­zépiskolai tanár kapja meg, aki a fizika terén hosszú időn ke­resztül folytatott oktatási tevékenységben, a kísérletezésen alapuló iskolai fizikatanításban, a korszerű módszerek alkal­mazásában vagy az ilyen tanítást elősegítő tevékenységben kiváló eredményt ért el. A hír hátteréről kérdeztük a tanár urat.- Mióta számítógép létezik, én azóta próbálom a fizikát a számítógép adta lehetőségek­kel összebarátkoztatni - be­szél törekvéseiről Piláth ta­nár úr -, hogy ne csupán szi­mulációkra és multimédiás oktatási segédanyagok bemu­tatására legyen alkalmas, ha­nem adott esetben egy peri­fériával bővítve fizikai mérő­eszközzé is előléphessen. Az elmúlt 10-15 évben egy olyan hangkártyára alapozott mé­rőberendezéseket fejlesztet­tem ki, ami a személyi számí­tógépet mondjuk oszcillosz­kóppá, hanggenerátorrá vagy hallásvizsgáló audiométerré változtatják. Ezeket a fejlesz­téseket különféle fizikatanári ankétokon bemutattam, s so­kan át is vették az ötletet, s eredményeimre, a Piláth-féle mérőműszerekre már szak­könyvek is hivatkoznak.- Gondolom mindehhez a gimnázium kellő technikai hátteret is biztosított.- Bár az ezen a területen bekövetkező szédületesen gyors fejlődés miatt veszé­lyes elbizakodottnak lenni, jelenleg az iskolánk valóban jól felszerelt informatika szaktanteremmel rendelke­zik, és a fizikaszertárban is rendelkezésre állnak már a megfelelő demonstrációs eszközök. Igyekszünk az ön- kormányzati normatíva és ciáján szerepeltek jól diákja­ink: Simonsits Ádám, Békey Mihály, Járai Balázs és Chovanyecz Enikő. Enikő rá­adásul az idén az Ifjú Fiziku­sok Nemzetközi Versenyének ausztráliai döntőjébe jutott be ötödmagával. E versenye­ken - köszönhetően az iskolá­ban kapott alapos idegen nyelvi képzésnek, mely 10­11-dikes korukban szerzett középfokú nyelvvizsgát je­lent - angol nyelvi környezet­ben, felnőttek által is vitatott, különféle pályázatok Segítsé­gével szinten tartani, fejlesz­teni számítógépes hátterün­ket.- Ne feledkezzünk meg a diákokról sem! Csehországi, hollandiai versenyeredmé­nyeket köszönhetünk tanít­ványainak. Mit tudnak ezek a diákok ilyen jól?- Bizony, 2003-ban Prágá­ban 2004-ben pedig a hollan­diai Nijmegenben az Ifjú Ku­tatók Nemzetközi Konferen­fizikai problémákról vitat­koznak versenyzőink. Cseh­országban Enikő például au­diométert mutatott be, me­lyen az iskola diákjai köré­ben végzett hallásvizsgálatra alapozva demonstrálta pszichoakusztikai szempont­ból a discman-ek hatását a hallásra. Simonsits Ádám a Doppler Effektus elvén mű­ködő szélsebességmérőt és kipróbált deszkamodelljét mutatta be a zsűrinek. // Ősszel interjúznak a közösségfejlesztők A június 9-i Csabaiak Csabá­ért c. közösségfejlesztő prog­ram keretében zajlott beszél­getés során a néhány fős tár­saság arról gondolkodott, hogy miről lenne érdemes előadást tartani augusztus 23-27. között a Rákoscsabai Közösségi Házban vendéges­kedő közösségfejlesztőknek. A Csigaház biztosít majd szállást és élelmet az or­szág minden tájáról ide ér­kező főisko­lásoknak, egyetemisták­nak, akiktől szakmailag so­kat lehet ta­nulni. Pájer Ildikó, a Csigaház igazgatója el­mondta, hogy nagy reménye­ket fűz az-őszi interjúzáshoz, aminek keretében a közös­ségfejlesztők és segítő fiata­lok kikérik a lakosság véle­ményét Rákoscsabáról, a he­lyi előnyökről és hátrányok­ról. Az interjúzás után lesz egy közösségi beszélgetés, amelyen kiderül, melyek a csabaiak legégetőbb problé­máik és észrevételeik, vala­mint melyek a megoldandó feladatok. Oláh Tibor, az egyik aktív csabai polgár sze­rint a helyi újságokat és rádi­ót is jobban ki kellene hasz­nálni, akkor talán többen lá­togatnák a kéthetente gyűlé- sező csabai közösségfejlesztő kört is. Sz. A.- Említette, hogy nemzet­közi konferenciákon szemé­lyesen is találkozott azzal a jelenséggel, hogy a termé­szettudományok népszerűsé­ge csökken, s ezért egyre na­gyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai problémák, ezek meg­oldási lehetőségeinek látvá­nyosabb, érdekfeszítőbb de­monstrálására. Tanítványai­nak ügyessége vélhetően az Ön által irányított iskolai kí­sérletek gyakorlatában edző­dött.- Valóban igyekszem „elad­ni” a tárgyat. A tavalyi paksi üzembaleset előtt egy hónap­pal a csernobili szerencsét­lenségre emlékezve például építettünk egy háttérsugár­zás-mérőt, melynek adatait online módon az interneten is figyelemmel lehetett kísérni. Paks balesetekor tehát a már kész, bevizsgált rendszer hi­telesen mutathatta, hogy az előző havi adatokhoz képest valóban nem történt érdemi változás a háttérsugárzásban. Egy másik alkalommal pedig a környezetbarát energiák népszerűsítése érdekében szerveztük a „Nap napja” cí­mű júniusi projektet, mely­nek keretében az egy négy­zetméterre eső napsugárzási energia kerületi mértékét ve­tettük össze egy országos is­kolai körből szerzett adatbá­zissal. Az ilyen csoportmun­kák valóban azt segítik, hogy a fizikatantárgy sokakat ag­gasztó népszerűségvesztését valahogy ellensúlyozzuk, s a fogyó fizikus utánpótlást ki­neveljük. Iskolánkban a fizi­ka fakultáción az általam okí­tott évfolyamon már 19 diák tanult. Emelkedik a fizikából érettségizők és felvételizők aránya is.- Nem csupán sikeres ta­nár, de közéleti ember is. Összekapcsolható ez szeren­csésen?- Annak idején a Balassi Bálint Gimnázium szerkezet- váltásakor oktatási bizottsági elnökként ott bábáskodtam az új típusú iskola „megszü­letésénél”. Emlékszem, a ma már egyértelműen hasznos kezdeményezést nehéz volt elfogadtatni, sok ellendruk­kere, tamáskodója volt. Nem tagadom, büszkeséggel tölt el és a szerkezetváltás eredmé­nyességét bizonyítja, hogy gimnáziumunk a váltást meg­előző sereghajtói posztról, a felvételiken nyújtott teljesít­mények alapján 2003-ra fel­jött az első harmadba. Raffay Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom