Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. január / 1. szám
34 KÖZÉLET 100 éves iskola Rákosligeten Aáry-Tamás Lajos előadásának elején leszögezte, hogy a diákjogok tulajdonképpen alkotmányos jogok oktatási törvénybe fogalmazva, ezért nem lehet patikamérlegre tenni külön-kü- lön a tanári és diákjogokat. A gyermekjogok rendszere úgy épült ki, hogy tekintettel a diák életkorából fakadó különleges helyzetére mindig valamelyik felnőtt partner kötelezettsége társul hozzá: a családban a szülőé, iskolában a tanáré, hatóságé, ezért a gyermeki jogsérelmek mögött könnyen nyomon érhető valamely számon kérhető felnőtt partner kötelességszegése. Sajnos nem fordítható meg ez a tétel: a pedagógus jogsérelmét nem kérhetjük számon gyermeken. Bármilyen cselekmény esetén, ha diákjog sérül, a biztosnak azt kell elsősorban védeni. A gyakran hangoztatott vélekedés, mely szerint a diák akkor élhet jogaival, ha eleget tett kötelességeinek is, nem jogi, hanem pedagógiai állítás, hiszen az iskola falai közül kiemelve jogilag a helyzet arra az adóbevallását elbliccelő állampolgáréra emlékeztet, akit állampolgári kötelességszegése ellenére is megillet például választói joga. A diákok kötelességteljesítésre szorításának eszköze véleménye szerint nem csupán a szankcionáló, hanem a visszavonható előnyökkel is motiváló pedagógia lehet. Más esetekben a tanárok gyors és kategorikus ítéletalkotása mélyít megoldhatatlanná váló iskolai konfliktusokat. A tanulásban sikertelen diákok polgárpukkasztását kéne szerinte ügyesebben leszerelnie az iskolának. A tiltás mögötti tanári hitelesség sem mindig kellően megalapozott, így nem meggyőző. Az iskolai szabályok t > megalkotásában hatékonyabb eszköznek tartja az életkori szintnek megfelelő együttműködést felajánló döntéshozatalt. A másik gyakori konfliktust okozó területe az iskolai működésnek a pedagógiai értékelés, mely a szülő tájékozottsághoz való jogát érinti. A rendszeresen gyermekével foglalkozó, érte felelősséget érző szülő szempontjából vizsgálva az e területen uralkodó tisztázatlan helyzetet azt javasolta hallgatóinak a biztos úr, hogy az értékelés világos elveit és rendjét legalább egyes oktatási ciklusok elején ' írásban rögzített formában adják minden szülő kezébe, hogy a későbbi rossz szájízű egymásra mutogatást megelőzhessék. A magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő agresszív, öntörvényű diákok közveszélyes, sokszor nevelői becsületet is sértő eseteiről hallva elismerte, hogy deviáns példájuk a közösségben valóban romboló hatású lehet, a gyerekközösség előtt kamaszszájból elhangzó becsületsértő kijelentések demoralizálhatják a diákcsoportot, mégis a kérdésben nehéz jogi segítséget nyújtani. Az ilyen diákok befogadására, nevelésére még nem állnak készen az intézmények. Az iskolai agresszivitás nyugat-európai szakmai fórumokon is aktuális téma. A találkozót dr. Péczely Terézia alpolgármester azzal zárta, hogy a nevelők által megfogalmazott iskolai deviancia gondjait az Oktatási Iroda munkatársaival együtt ő maga is érzékeli. Éppen ezért igyekeztek az elmúlt években a maguk eszközeivel enyhíteni az iskolai integrált nevelés visszás helyzetein. Raffay Gábor Előző számainkban többször foglalkoztunk a 100 éves Hősök terei iskola jubileumi eseményeivel. Az ünnep kapcsán az iskola igazgatójával, Bella Tiborral beszélgettünk.- Mit emelne ki ebből a száz évből?- 1977-ben szinte pályakezdőként kezdtem itt tanítani, majd 1990-ben lettem az iskola igazgatója. Induláskor, az 1903-04-es tanévben is már 300 diák tanult a kor színvonalán jól felszerelt, kísérleti mintaiskolaként átadott épületben. Különlegességnek számított, hogy a szolgálati gondnoki lakás mellett az épületben óvoda is működött. Korabeli helyi lap tudósításából érződik az a büszkeség, mely az elkövetkező évtizedekben mindig is jellemezte Rákosligetet. 1912-től a közeli VIII. utca 2. szám alatti önkormányzati hivatal helyiségét a polgári oktatás céljaira adták át, ebből lett a későbbi leányiskola. Az 1920-as években az intézményi fejlődés lehetőséget adott arra, hogy három évre a Szent László Gimnázium tagozata itt működjön. A háborús évek után koedukálttá váló osztályok közül a VIII. utcaiakban 1956-ban indult meg az ének-zene tagozatú oktatás. Ez a változás a mai napig erősen meghatározza iskolánk arculatát. Az elmúlt 47 évben aztán zene tagozatos diákjaink bejárták egész Európát, r így joggal mondhatjuk ma már, kórustagjainkat mi már akkor európai polgároknak neveltük. 1978-ban vonták egy igazgatás alá a Hősök terei és a VIII. utcai iskolát, három egymáshoz közel fekvő, de különálló épületben osztották el az alsós és felsős osztályokat. 1994-ben jutottunk modern torna-, számítástechnikai és ebédlő teremhez. 2005-re várjuk azt a pillanatot, amikor ez a szétszab- daltságunk megszűnik, s átadhatjuk a 12 tantermes új épületszárnyat.- Egy iskola minőségét erősen meghatározza, hogy a hagyományőrzés mellett mennyire kész megújulni.- Á 90-es évek elejétől a kiegyensúlyozott pedagógiai munkához nélkülözhetetlen közel 650 fős állandósult létszámmal működünk. A belföldi és külföldi sikereinket szaporító énekzene tagozat mellett újabb tagozatok indításával igyekeztünk megújulni. A matematika és nyelv tagozatok mellett a számítástechnika tagozatszintű oktatásában úttörőként kezdtük alkalmazni a hálózatot. Elsők közt kapcsolódtunk a Come- nius minőségbiztosítási rendszer intézményi önértékelést segítő első lépcsőjébe.- Az iskola nagy büszkesége, hogy jeles személyek első diákévei kötődnek az épülethez.- Diákjainknak mindig nagy büszkeséggel mutathatjuk fel egy sor művész, sportóló életpályáját példaként arra, hogy innen indulva hova lehet szorgalommal eljutni. Az Oscar-dí- jas operatőr Ragály Elemér, az operaénekes Gregor József, a Jászai-díjas színésznő Pápai Erika, a zongoraművész Kereskedő Tamás, a zeneszerző S. Nagy István neve egyaránt megtalálható elemi iskolai naplóinkban. De diákjaink voltak a fogathajtó világ és Európa bajnok Lázár-testvérek, a birkózó Európa bajnok olimpiai helyezett Komáromi Tibor és Mezei György szövetségi kapitány. Raffay Gábor Találkozás az oktatási jogok biztosával Egyre több kerületi iskolában jelent növekvő gondot a családjaikban is öntörvényűvé váló kamaszok közösségi devianciája, diákközösséget romboló magatartása. A múlt év novemberének végén a XVII. kerületi Pedagógiai Központ vendégeként járt a kerületben Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, hogy az érdeklődő pedagógusok előtt az iskolai jogsérelmek legjellemzőbb eseteit és azok hátterét felvázolja. Az eseményen jelen volt az oktatásügyekért felelős alpolgármester, dr. Péczely Terézia is. Középen Bella Tibor az évnyitón
