Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. június / 6. szám

HÍRHOZÓ KOZELET 9 Megemlékezés a lengyel alkotmányosság ünnepe Mgjus elején három neveze­tes nap is van a lengyeleknél. 1-je a munka ünnepe, 2-a a Polónia és a külföldi lengye­lek világnapja, illetve 3-a Lengyelország Királynéja és a május 3-i Lengyel Alkot­mány ünnepe. Idén az ese­ménykör jelentőségét még a május 1-jei európai uniós csatlakozás is fokozta. Az országos rendezvények­kel egy időben, május 2-án va­sárnap a XVII. kerületi Len­gyel Kisebbségi Önkormányzat és a 140. sz. Pro Patria Cser­készcsapat ün­nepi megemlé­kezést tartottak Rákoscsabán. Reggel ünnepé­lyes zászlófel­vonást és koszorúzást tekint­hettek meg az érdeklődők, majd a római katolikus plé­bániatemplomban szentmisét hallgattak meg. Délután a Dózsa Művelődési Ház Mini Különös előadást hallgathat­tak meg április 28-án a Cse- kovszky Művelődési Házban a Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjai: „Közép-Európa az Európai Unióban” címmel Tischler János történész me­sélt Lengyelország történel­méről és a kilátásokról az uniós csatlakozás küszöbén. Prém János, a művelődési ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, ezután pedig Tischler János történész, aki 15 éve foglalkozik Lengyelor­szág múltjával és jelenével, bele is vágott előadásába. A témában kevésbé otthon le­vők számára kiderült, hogy sok a közös Magyarország­gal: nem csak múltunk, de mentalitásunk is közös, az ábrázolásban is észrevehető a hasonlóság, de a fogalmak és a humor területén is. 1772-ben került sor Len­gyelország első, részleges felosztására II. Frigyes, Má­ria Terézia és II. Katalin kö­zött. Poroszország, Ausztria és Oroszország osztozott a közép-európai térség most legnagyobb országának terü­letén. A következő szűk 150 Galériájában két lengyel kép­zőművésznő kiállításának megnyitójára és ünnepi meg­emlékezésre került sor. A rendezvényen jelen volt a ki­sebbségi önkormányzat elnö­ke, if). Buskó András. Berkeczné Juszkiewicz Romana és Siekerski Zenóbia közös kiállítása egy hétig volt látható. Puskás Zoltán, a XVII. kerületi Len­gyel Kisebbségi Önkormány­zat elnökhelyettese röviden bemutatta a közönségnek a két festőművészt: míg Zenóbia 20 éve zeneművésze­évben a katolikus egyház ösz- szetartó erejére volt szükség, mert a függetlenség kivívása - visszaszerzése - csak a XX. században, az I. világháború után sikerült. A hazafias tábor azonban már a XVIII. század végén, az ország függetlensége vé­delmében egy sor reformot vezetett be, és az ún. négy­éves szejm 1791. május 3-án egy új alkotmányt hirdetett ki, melyben korlátozta az or­szág belső anarchiáját, jogo­kat biztosított a polgárságnak és „oltalmat” nyújtott a pa­rasztoknak. Azóta május 3-a a Lengyel Alkotmány Ünne­pe. A történelmi háttér mel­ti pályafutását hagyta ott a festészet kedvéért és önkép­zéssel, illetve festőtáborok­ban tanult, addig Romana már fiatal korában választot­ta ezt a hivatást. Lengyelor­szágban Képzőművészeti Akadémiát végzett, és később házassága révén került Ma­gyarországra. Puskás Zoltán az életrajzi adatok ismerteté­se után megnyitotta a kiállítást. Később, a képek megcsodálása után a ballett-teremben egy zenei program­ra került sor. Varga Júlia és tanítványa, Lehőcz Alexandra fuvolán négy Cho­pin keringőt szólal­tatott meg, majd a kispesti Gyöngyvi­rág Kórus lépett a színpadra. A műsor végén a szervezők állófogadással ven­dégelték meg a egybegyűlte­ket és a lengyel hölgyek, a közönség nagy örömére még egy lengyel népdalt is eléne­keltek. Szabó Anikó lett szó esett az uniós csatla­kozásról is. A szakemberek elismerték, hogy Lengyelor­szág a legkevésbé érett az uniós felvételre - gazdasági, infrastrukturális okok miatt -, de „nem lehet kihagyni” nagysága miatt. A kutatók szerint Franciaország és Né­metország kiharcolták felvé­telét, hiszen utóbbinak érde­ke egy zavargásoktól mentes, nagy területű szomszédos szövetséges. A történész a történelmi adatok után Len­gyelország kapcsolatrendsze­rét vázolta fel Magyarország­gal és a környező európai or­szágokkal. Szabó Anikó Tereprendezés Rákoscsabán Március óta harmadik alka­lommal hívták tereprende­zésre Rákoscsaba lakóit a Csigaház és a közösség- szervezők. Május 7-én Pájer Ildikó, a közösségi ház igaz­gatója irányításával kéttucat- nyian dolgoztak a Csigaház­zal átellenben lévő, egykori Schell-kastély helyén. A hely nevezetessége, hogy Schell bárónő 1939-től fél éven át itt szállásolt el több mint húsz­ezer lengyel menekültet. Az egykori kúria hűlt helyén idén tavaszig csak gaz és sze­mét volt, a május közepi Csa­bai Napoknak azonban már ezen a területen fölállított sá­tor, illetve a rendbetett pince volt az egyik helyszíne. Az akciót minden anyagi támo­gatás nélkül, a Csabaiak Csa­báért mozgalom keretében hajtották végre. Volt olyan vállalkozó, aki munkagéppel, más a fűnyíró kaszájával állt csatasorba. (D. L. ) A gázellátó rendszerek hibaelhárítása A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény sze­rint a Fővárosi Gázművek Rt. a főváros gázelosztó vezetéki hálózatát a közterületen üze­melteti és ott viseli az esetle­ges hibaelhárítás költségeit. A telekhatáron (épületen) be­lüli gázvezetékek karbantar­tása az ingatlan tulajdonosá­nak kötelessége. Ezen mun­kák végrehajtását - kapacitá­suktól függően - főleg a fűté­sen kívüli időszakban a Gáz­művek is vállalja. Kérésük azonban, hogy az épületkeze­lők, ingatlantulajdonosok a tavaszi és a nyári hónapok­ban végeztessék el az épüle­tek gázellátó rendszerének állapotellenőrzését és ezek alapján intézkedjenek a veze­tékek szükséges mértékű ki­váltásáról. 2003. októberétől a Díjbeszedő Faktorház Rt. (117 Bp. Budafoki út 107- 109.) ún. faktoring szerződés keretében biztosít hitelt az épületen belüli gázellátási rendszerek rekonstrukciós munkáihoz. Részletes infor­máció: 204-0104. A Fővárosi Gázművek Rt. területileg il­letékes szolgáltatási osztálya: dél-pesti szolgáltatási osztály 1097 Budapest, Koppány u. 6-8. T.: 456-3900, 456-3905. Lengyelország a történelem tükrében

Next

/
Oldalképek
Tartalom